Legyen kötelező, hogy a cégek hozzák nyilvánosságra a béreket?

Nőnap alkalmából két kedves csillámos tulipános poszt között évek óta egyre következetesebben szólnak a hangok a közösségi médiában, hogy köszi, jólesik a virág, de mellé jólesne még néhány apróság. Köztük például olyan kis ez meg az, mint a nők és a férfiak társadalmi, gazdasági egyenlősége. Ezen belül is a nemek közti bérszakadék sürgős felszámolása is a kívánságlista gyakori eleme, főleg azok után, hogy az említett egyenlőtlenségi állandó még mindig 12 százalék.

Népszerűek az egészségügy, szociális gondoskodás és humán tudományok kategóriákba sorolt képzések.

Erre tett most nagyszabású kísérletet itthon az ismert nemzetközi emberi jogi szervezet, az Amnesty International hazai kirendeltsége. A mai nappal induló, Egy lépéssel közelebb elnevezésű nőnapi kampányuk keretein belül eddig több mint 25 multinacionális, valamint magyar tulajdonú nagyvállalatot, kisebb céget, valamint önkormányzatot vettek rá arra, hogy hozzák nyilvánosságra a bértábláikat. Persze nem egyesével, hanem leginkább nemek és munkakörök szerinti bontásban.

Az eddig csatlakozó szervezetek:

  • UX studio;
  • Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV);
  • Budapesti Közlekedési Központ (BKK);
  • Netpincér;
  • IKEA;
  • Spar Magyarország;
  • Szakszervezetek Együttműködési Fóruma;
  • Magyar Szakszervezetek Szövetségének Nőtagozata;
  • Oláh és Társa Kft.;
  • Magyar Telekom Nyrt.;
  • Vodafone Magyarország Zrt.;
  • II., III., IV., VI. VII., X., XI., XIV., XV., XVIII. kerületi önkormányzatok;
  • Budapest Főváros;
  • Szeged, Pécs és Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata.

Az, hogy munkáltatóként eddig ilyen sokan vállalták, hogy nyilvánosságra hozzák a béradatokat, egy másik perspektívából nézve azt is jelenti, hogy mától itthon több mint 50 ezer ember dolgozik olyan cégeknek, valamint önkormányzatoknak, amelyek elkötelezték magukat a bérszakadék megszüntetése mellett. Ezzel pedig nem csupán fontos emberi jogi alapelvek érvényesülnek, az átláthatóság nagyban hozzájárul a versenyképességhez, például a munkavállalók megtartásához is

– mondta az Indexnek Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója.

Vig Dávid hozzáteszi, amikor arra buzdítják a munkaadókat, hogy egy meghatározott módszer alapján tegyék közzé a béradataikat, ezzel lehetőség nyílik arra, hogy láthatóvá váljon maga a probléma, az, hogy igenis van probléma. Miközben hiába értik félre gyakran, a cél távolról sem az, hogy kevesebb legyen a férfi bizonyos szektorokban vagy adott pozíciókban. Ahogy az Amnesty International és kezdeményezése a férfiak fizetését sem szeretné csökkenteni.

Mr 12 százalék

Az Eurostat adatai szerint 2018-ban a magyar nők férfiakhoz viszonyított jövedelemhátránya az átlagos bruttó béreket nézve 12 százalék volt. A Központi Statisztikai Hivatal a havi bruttó átlagkeresetet alapul véve ennél jelentősebb arányt mutatott ki: míg a férfiak bruttó átlagbére 403 600, a nőké 335 800 forint volt 2019-ben. Vagyis a férfiak havi bruttó átlagkeresete 20 százalékkal haladta meg a nőkét. Az eltérés azonban még nagyobb, ha a nők által végzett láthatatlan munkát (például a háztartási feladatok, a gyerekek nevelése és a velük való foglalkozás, idősebb hozzátartozók ápolása) is beleszámítjuk. A nők és férfiak bére közti eltérés ráadásul az életkor előrehaladtával egyre növekszik, ami végül jelentős nyugdíjszakadékhoz is vezet.

Akiket megrövidít a nagyra nyílt bérolló

Amint látszanak a fizetések, és velük együtt a különbségek, azaz megteremtődik a transzparencia, a párbeszéd is elkezdődhet arról, hogy mi mindent lehet tenni azért, hogy eltűnjön a nemek közti bérszakadék. Illetve általánosságban nagyobb legyen az egyenlőség egy munkahelyen.

Emellett az Amnesty International Magyarország középtávon egy olyan jogszabályban, jogszabályi környezetben is gondolkodik, amelyik például kötelezné a cégeket, önkormányzatokat, hogy bizonyos létszám fölött hozzák nyilvánosságra a béradatokat.

Ahol a női pénztáros visz haza többet

A Spar Magyarország kommunikációs vezetője, Maczelka Márk az Indexnek elmondta, még tavalyi vállalásaik egyike, hogy a nagyobb létszámú munkaköröknél közzéteszik a nemek közti béradatokat, hogy ennyivel is hozzájáruljanak a bérszakadék felszámolásában, valamint példát mutassanak, elsősorban a kiskereskedelmi szektor további szereplőinek.

Mutatjuk is, hogy a kampány hogyan fest a gyakorlatban. A cégek közül a Spar megmutatta az adatait az Indexnek, amelyekből többek között kiderül, hogy

  • a két ügyvezető közül az egyikük nő;
  • a 25 fős menedzsmentnek 12 női tagja van;
  • az áruházlánc központjában mintegy 60-40 százalékos arányban dolgoznak nők és férfiak;
  • az áruházak tekintetében 82 százalék/18 százalék arányban dolgoznak nők és férfiak, a nehéz fizikai megterhelést jelentő élelmiszer-termelési területen ez az arányszám 48/52, míg a logisztikai területen 18/82;
  • a pénztárosok között 0,4 százalékkal keresnek kevesebbet a férfiak, míg a szakeladók tekintetében nincs semmilyen különbség a nők és férfiak bérezése között.

Mikor a férfiaknál ugyanúgy felmerül opcióként, hogy egy évig otthon maradnak a gyerekükkel, máris megszűnik a diszkrimináció táptalaja.

(Borítókép: Robert Alexander / Getty Images)

Forrás: index.hu

Hozzászólások lezárva.