Külföldi munkavállalás: nehéz betartani a bonyolult adózási és tb-szabályokat

Nagyon könnyű eltévedni a külföldi munkavégzés személyi jövedelemadójának és járulékainak fizetésére vonatkozó komplex szabályozás útvesztőiben és gyakorlati problémáiban, ami bírságokhoz vezethet, vagy az érintettek elveszíthetik az ellátásokra való jogosultságot – hívta fel a figyelmet dr. Rácz Nóra, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, partnere.

A magyarok külföldi vagy külföldiek magyarországi kiküldetésének és munkavállalásának adózási és társadalombiztosítási szabályai önmagukban is nagyon bonyolultak, ráadásul ezek egymástól sok esetben el is térnek. Több szempont is befolyásolhatja, hogy külföldi munkavégzés esetén melyik tagállamban kell személyi jövedelemadót és járulékokat fizetni. Ez függ a munkavégzés hosszától, attól, hogy a magyar munkavállaló egy cég munkatársaként vagy önálló vállalkozóként vállal-e munkát külföldön.

Lényeges szempont továbbá, hogy a magyar munkavállaló egy magyar cég megbízásából tevékenykedik-e külföldön, vagy egyszerre több államban dolgozik, esetleg naponta vagy hetente ingázik két tagállam között. Az adófizetési kötelezettség helyes megállapításához többlépcsős vizsgálatot kell lefolytatni: kezdve az adóügyi illetőség tisztázásával, az alkalmazandó kettős adóztatásról szóló egyezmény meghatározásával, folytatva az adott jövedelem minősítésével, az esetleges kedvezményekkel, a más országban megfizetett adó elismerésével vagy visszaigénylésével, és befejezve a szükséges adóbevallás(ok) elkészítésével.

Az adózás meghatározása után a társadalombiztosítási kötelezettségeket és jogosultságokat kell megvizsgálni. A társadalombiztosítási és azon belül az egészségbiztosítási rendszer kialakítása ugyan minden EU-tagállam belügye, azonban az egyes tagállamok között mozgó munkavállalók szociális biztonsági jogainak védelme és biztosítása érdekében szükséges a tagállami rendszerek koordinálása, az eltérő szabályozások ütközésének kiküszöbölése. (A közös szabályok az 28 EU tagállamában, Svájcban, Liechtensteinben, Norvégiában és Izlandon is érvényesek. Kiterjednek – egyebek mellett – az egészség-, nyugdíjbiztosításra, a betegség, baleset, munkanélküliség eseteire, valamint az anyasági és haláleseti ellátásokra is.)

A szabályozás teljes körű ismerete esetén is több gyakorlati probléma merülhet fel a mindennapos ügyintézések során. Például az érintettek sokszor nem tudják, hogy szükséges-e kérelmezni a társadalombiztosítási jogviszony meglétét igazoló A1 igazolást a csak néhány napos vagy 1-2 hetes külföldi munkavégzés vagy munkavégzés nélküli oktatás, továbbképzés esetén. A hatályos EU-rendelet szerint az ilyen üzleti út is kiküldetés, ezért alkalmazni kell a kiküldetésre vonatkozó szabályokat. Ha például a munkáltató naponta más-más tagállamba küldi ki a munkavállalót, akkor az egyes országokba irányuló kiküldetéseket külön kell elbírálni, és külön kell kérelmezni az A1 nyomtatványt is.

Ha valaki önállóan, saját elhatározásából vállal munkát külföldön, akkor az uniós vagy EGT-tagállamban, Svájcban, valamint az úgynevezett egyezményes országokban létrejött biztosítást (később pedig a megszűnését is) 15 napon belül be kell jelenteni az illetékes kormányhivatalnál. A külföldi jogviszony megszűnésének bejelentésekor a külföldi biztosító vagy a nemzetközi szervezet által kiadott EU-s formanyomtatványt (A1 nyomtatvány) vagy a biztosítási időszakról szóló egyéb igazolást is csatolni kell a bejelentéshez. A bejelentés késedelme, elmulasztása, vagy a nem megfelelő bejelentés 10 ezer forinttól 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírság kiszabását vonhatja maga után – figyelmeztetett Elek Diána, a LeitnerLeitner senior tanácsadója.

A külföldön létrejött biztosítási jogviszony bejelentését követően a kormányhivatal intézkedik a tajszám ideiglenes érvénytelenítéséről. Magyarországi tartózkodás esetén a külföldi biztosító által kiállított Európai Egészségbiztosítási Kártyával az orvosilag szükségessé váló ellátásokat lehet igénybe venni az állami intézményeknél.

Előfizetési csomagajánlataink:

Hozzászólások lezárva.