Kiszámoltuk: ha minden jól megy, május körül már fel lehet oldani a magyarországi korlátozásokat

Közösséget építünk!
Signature-előfizetőink számára egyedi online klubeseményt szervezünk, ahol profi befektetők mondják el, mi várható 2021-ben. További részletek ide kattintva.

A legfrissebb adatok szerint jelenleg 201 ezer főnek elegendő koronavírus-vackina van az országban, és ebből tegnapig már több mint 175 ezren megkapták az oltást, közülük pedig közel 38 ezren már a második oltásukon is túl vannak, azaz ők már elvileg teljes védettséget élveznek.

Az alábbi ábra is jól érzékelteti, hogy tegnap minden eddiginél többen, több mint 14 ezren kapták meg az első oltást, így az utóbbi 7 nap mozgóátlaga 5 ezer fő fölé emelkedett.

A fenti adatok egyúttal azt is jelzik, hogy az első oltást már a teljes magyar lakosság 1,8%-a megkapta, és 0,4%-nál jár a második oltáson is túlesettek aránya.

Valójában azonban sokkal többen lehetnek Magyarországon olyanok, akik egyelőre védettek lehetnek a koronavírus-fertőzéstől, hiszen szakemberek szerint az utóbbi 6 hónapban a fertőzésen átesettek lényegében természetes védettséget élveznek. Ha csak azok körét vesszük, akik az utóbbi fél évben pozitív teszt alapján (igazoltan) átestek a betegségen, (360 ezer fő), máris azt kapjuk, hogy a magyar társadalom legalább 5,5%-a (175 ezer+360 ezer fő) védett a fertőzés ellen.

Nyilván még sok olyan honfitársunk van, aki bár az utóbbi hónapokban átesett a betegségen (vagy tud róla, vagy nem), de nem volt pozitív tesztje, mégis védettnek tekinthető. Korábbi becslések alapján az ő számuk az igazolt fertőzötteknek legalább 5-10-szerese, így

nagy bizonytalanság mellett azt kapjuk, hogy a magyar társadalom legalább 20-25%-a egyelőre immunis lehet a betegségre.

A fentiek után nyilván az a fő kérdés, hogy mikor és milyen mennyiségben lesz elérhető vakcina Magyarországon, illetve hogyan alakul ennek tükrében az átoltottság, azaz a lakosság egészségügyi állapota és a vakcinákhoz való hozzáállása hogyan alakul. Mindegyik tényezőben nagy még a bizonytalanság, de néhány kapaszkodót már tudunk, főleg a vakcinák elérhetősége terén, amelyek alapján számolni (becsülni) tudunk:

A magyar kormány összesen 19,7 millió adag vakcinát kötött le a közös uniós vakcina beszerzési programból, ami 9,87 millió embernek elegendő és az egyes gyártók terén is ismert, hogy összesen mennyi vakcina várható felőlük:

  • A Pfizer/BioNtech vakcinájából 3,3 millió főnek elegendő adagra szerződött a kormány és ebből január végéig kb. 190 ezer főnek elegendőt szállított le a cég. Azt feltételezzük, hogy februárban 300 ezer, márciusban 400 ezer főnek elegendő vakcina jön, április-májusban további fél-félmillió főnek elegendő, mivel a Sanofi is be fog segíteni a gyártásba, aztán tovább gyorsul a havi szállítás, és így kalkulációnk szerint július-augusztus körülre elérjük a 3,3 milliós keretet.
  • A Moderna vakcinájából eddig csak kb. 10 ezer darab érkezett az országba, és összesen 872 ezer darab várható az uniós keretből. Ennél a készítménynél azt feltételezzük, hogy februárban 50 ezer, márciusban 100 ezer főnek elegendő adagot szállít a cég és fokozatosan tovább gyorsul a kiszállítás, így a teljes mennyiséget júliusig leszállítja a cég.
  • Az AstraZeneca vakcinájából a kormány 3,27 millió főnek elegendőt kötött le az uniós keretből, és az elmúlt napok óriási vitái után nagy a bizonytalanság, hogy mennyit tud szállítani a cég a következő hónapokban. A Politico legfrissebb információi alapján mi azt feltételeztük, hogy februárban és márciusban csak 210-210 ezer főnek elegendő adag jut az uniós keretből nekünk (ezekkel és a fenti számokkal éppen kijön az, amit ma reggel Orbán Viktor is mondott, miszerint március elejére 880 ezer főnek elegendő vakcina lesz itthon, amit tovább növel az orosz és kínai vakcina száma). A következő hónapokban az AstraZeenca várhatóan jelentősen felpörgeti majd az EU-ba és így a nekünk is szállított mennyiséget (áprilistól már havi 600 ezer főnek elegendő adaggal számolunk), így valamikor augusztusban érné el a cég a leszerződött 3,28 millió darab kiszállítását.
  • A fenti három vakcina képezi az alábbi forgatókönyveink közül az elsőt és ezeket a számokat növeli az orosz, a kínai és a további uniós keretből származó vakcinák mennyisége. Az orosz Gamaleja által gyártott Szputynik V-ből Gulyás Gergely tegnapi jelzése alapján február végéig 300 ezer adag várható, aztán márciusban további 500, áprilisban további 200 ezer főnek elegendő adaggal számolunk az 1 milliós keretből. Ő egyébként azt is mondta tegnap, hogy mindent meg kell tenni a 70%-os átoltottság eléréséért, ezért is néztük meg azt, hogy ezt az arányt mikorra lehet elérni.
  • A kínai Sinopharm gyártóval éppen ma-holnap köt szerződést a magyar kormány azután, hogy már ma engedélyezték egy kormányrendeletre hivatkozva a kínai vakcinát. Orbán Viktor ma reggeli szavai szerint ezzel a készítménnyel március elejére a 880 ezer fős beoltási képességet közel meg lehet duplázni, ezért mi azzal számolunk, hogy összesen 900 ezer főnek elegendő vakcinára köt szerződést a kormány és ebből 700 ezret már februárban, további 200 ezret pedig márciusban el is szállítanak a kínaiak. Az alábbi forgatókönyveink közül ez tehát már a harmadik, amelyben az első három uniós beszerzés mellett az orosz és a kínai vakcina is benne van.
  • A fentieken kívül további két uniós beszerzési csatorna is adott, hiszen az EU a Johnson&Johnson céggel, illetve a Curevac gyártóval is szerződött, amelyekből Magyarország rendre 2,18 millió, illetve 250 ezer főnek elegendő vakcinát igényelt. Mivel ezekre még nincs meg az Európai Gyógyszer Ügynökség (EMA) engedélye, így azzal számolunk, hogy csak áprilistól, illetve májustól indulnak meg a szállítások, amelyek üteme a Johnson&Johnson Janssen nevű készítménye esetén fokozatosan pörög fel és így becslésünk szerint augusztusra szállítja le a cég a teljes 2,18 milliós keretet.

Mindezeket összerakva az alábbi négy forgatókönyv adódik az itthon elérhető vakcina-kínálat elméleti mennyiségére, ami a kínai és orosz vakcina miatt fut a 9,8 milliós lakosságnál magasabbra. Amint láthatjuk: ha csak az első forgatókönyv szerint haladnánk, azaz ha nem élne a kormány az orosz és kínai beszerzés lehetőségével, július közepére érhetnénk el a 6 millió főnek elegendő adagot, ami a 9,8 milliós lakosság 60%-ának beoltásához lenne elegendő, és ami sok szakértő szerint az ún. nyájimmunitás eléréséhez minimálisan szükséges arány (ld. alábbi második ábra).

Ehhez képest jól látszik, hogy a kínai és orosz, valamint a további uniós beszerzési források kihasználásával a 6 millió fős érték május közepére elérhető.

Becsléseink szerint tehát mintegy 2 hónappal hamarabb elérhetjük az elméleti nyájimmunitás alsó küszöbét az orosz és kínai vakcinák teljes felhasználása esetén.

A fenti forgatókönyveket érdemes lakosságarányosan is megnézi, hogy lássuk az átoltottság elméletileg lehetséges alakulását. Hangsúlyozzuk, hogy a tényleges átoltottság ezektől a vonalaktól jelentősen eltérhet lefelé, vagy akár felfelé is (ld. az okokat az ábra alatt). Amint a fekete vonal alapján látható:

május közepe körül elérhetőnek látszik az említett 60%-os küszöbszint, június közepére pedig a Gulyás Gergely által mondott 70%,

de ahogy jelezzük: a természetes immunitást szerzők bizonytalan számát nem vettük figyelembe. Ha ezekre is lenne a következő hónapokban megbízható felmérés (pl. HUN-COVER újabb köre), akkor a fertőzésen átesettek+beoltottak aránya alapján a nyájimmunitási küszöb elérésének ideje korábbra tolódna.

Orbán Viktor mai jelzése szerint valamikor március második felében, az április eleji húsvéti ünnepek előtt jut oda a kormány, hogy az országos korlátozások enyhítéséről elkezdjen gondolkodni és vagy egy nagy, vagy több fokozatban történő lazítást mérlegeljen. Amint látszik, addigra a vakcina-kínálat alapján már elvileg 20-30%-os átoltottsági szint is elérhető (+természetes immunitást élvezők) és utalása szerint a már beoltottaknál külön is felmerül a lazítások személyre szóló lehetősége (pl. oltásigazolással).

Amint utaltunk rá, a fenti négy elméleti átoltottsági forgatókönyvet jelentősen lefelé tolhatja az, ha:

  • a vakcinagyártók szállításai elmaradnak a fenti kalkulációktól, illetve a szerződéses vállalásoktól (most éppen erről megy példátlan harc az Európai Bizottság és az AstraZeneca között)
  • a teljes védelemhez egy további (harmadik) oltás, azaz több idő is szükséges, mert például a dél-afrikai mutáció ellen egy „megerősítő” dózis fejlesztésén dolgozik a Pfizer/BioNtech, a Moderna és az AstraZeneca is
  • a lakosság egészségügyi állapota korlátozza a már leszállított vakcinák felhasználhatóságát (pl. az orosz vakcinát számos betegség megléte esetén nem ajánlják, a Pfizer/BioNtech készítményét sem javasolják például a gyermekvállalás előtt állóknak, az AstraZeneca készítményének hatásosságáról is van bizonytalanság a 65 év feletti korosztályban),
  • a lakosság oltásellenes hangulata korlátozza a már leszállított vakcinák felhasználását (a KSH rendszeres mérései fokozatosan enyhülő oltásellenességet mutatnak, de még most is jelentős aránya a magyar társadalomnak bizonytalan az oltás kapcsán, illetve nem akarja beoltatni magát). Orbán Viktor ma reggel arról beszélt, hogy jelenleg közel 2 millióan regisztráltak az oltásra, tehát másfél hónapos kampány ellenére nincs kitörő lelkesedés egyelőre.

Az átoltottság a fenti vázolt négy forgatókönyvhöz képest akkor emelkedhet a gyakorlatban még gyorsabban, ha:

  • a természetes immunitást szerzők bizonytalan számát sikerül felmérni és így nagyobb magabiztossággal lehet a tervezett korlátozó intézkedéseket feloldani (a kormányfő jelzése szerint mindenképpen szeretnék elkerülni, hogy a túl gyors lazítások után vissza kelljen szigorítani, mert például elindul egy harmadik hullám).
  • kiderül, hogy az eddig ismertnél/kalkuláltnál jóval több vakcinát tudnak gyorsan szállítani az uniós, vagy azon kívüli gyártók (pl. új kapacitások beállítása, átalakított logisztikai-elosztási folyamatok, új „bérgyártói” együttműködések), és
  • ezzel párhuzamosan erőteljesen és gyorsan emelkedik a magyar lakosság oltásokkal kapcsolatos pozitív hozzáállása (pl. átfogó tájékoztatási kampány indul, illetve a már beoltottak személyes tapasztalatainak „pozitív reklámja” gyorsan terjed).

A korlátozások feloldásának időzítése kapcsán még két szempontot érdemes figyelembe venni:

  • A korlátozások feloldására dinamikus módon akkor is sor kerülhet korábban, ha a döntési ponthoz közeledve a kormány enyhe országos vírushelyzetet lát. Amennyiben úgy látja, hogy a következő 1-2-3 hétben az oltások mértéke elégséges lesz, akkor a lazítást megelőlegezheti abban bízva, hogy a járvány már nem kap erőre.
  • Ugyanakkor ezzel ellentétes hatású, hogy a vakcinák beadása után nem alakul ki azonnal a védettség (a legtöbb készítménynél 21 nap kell az első és második oltás között), ami viszont épp a későbbi feloldásokat teheti megfontolás tárgyává.

Összességébent tehát az látszik, hogy az elérhető vakcina-kínálat alapján május körülre reálisan eljuthatunk oda, hogy nemcsak a már beoltott egyének szintjén, hanem országos szinten is megkezdődhet a korlátozások feloldása. Ez a kilátás azonban egyelőre csak fokozott bizonytalanságok mellett fogalmazható meg, hiszen valójában egy mozgó célpontot próbáltunk számításokkal megragadni.

Címlapkép forrása: Orsi Ajpek/Getty Images

Forrás: portfolio.hu

Hozzászólások lezárva.