Kína gyorsabban nő, mint a járvány előtt

A kínai gazdaság a tegnap közölt adatok szerint már gyorsabban nő, mint a járvány előtt, ami kiugró teljesítmény, mégsem mondható ki, hogy maga mögött hagyta a válságot. A költségvetési és jegybanki ösztönzők továbbra is szükségesek, az exportkilátások bizonytalanok, és a Washingtonnal folytatott technológiai háború sem ért véget.

A kínai belföldi össztermék éves alapon 6,5 százalékkal bővült 2020 utolsó negyedében, a várt 6,1 százaléknál is gyorsabban. Ezt a teljesítményt a pandémia előtti időszakhoz képest érte el, és

ekkora bővülésre legutóbb 2018-ban volt példa.

Az előzetes adatok azt jelzik, hogy a járvány ellenére, a világ vezető gazdaságai közül egyetlenként, némileg tovább nőtt a kínai össztermék a 2019-es 14 343 milliárd dollárról, tovább szűkítve a rést a világelső amerikai GDP-hez képest. Ez a folyamat várhatóan idén is folytatódik, de a világ többi részéhez hasonlóan a kínai gazdaság sem tért még vissza a normális kerékvágásba, és bőven maradt bizonytalanság.

A hétfőn közzétett nagy csokornyi kínai gazdasági adat vegyes volt, összességében azonban lenyűgöző képet mutatott a világ többi részéhez képest. A kiskereskedelmi forgalom éves növekedése némileg lelassult decemberben,

de a 4,4 százalékos adat még mindig robusztus, miközben három és fél éve nem látott tempóban, 7,3 százalékkal bővült az ipari termelés.

Fotó: Xinhua/Hao Yuan/AFP

Az iparvállalatok a negyedik negyedévben kapacitásaik 78 százalékát használták fel, ami hároméves csúcs, az 5,2 százalékos november–decemberi országos munkanélküliségi rátánál pedig legutóbb 2019-ben volt példa valamivel alacsonyabbra. A világpiacon megugrott a fémek ára, miután Kína azt is bejelentette, hogy tavaly rekordmennyiségben állított elő acélt és alumíniumot. A vasérckeresletet ugyan visszavetheti a következő években, ha a kormány komolyan veszi a környezetkímélőbb termelésre tett ígéretét, az alumínium előállítására azonban az idén új, modern kapacitások lépnek munkába – írta Daniel Briesemann, a Commerzbank elemzője.

A szép számok ellenére nem mondható ki, hogy Kína maga mögött tudhatja a pandémiát. A járvány újabb hullámát valószínűleg sikerült megfékezniük, és a borzasztó tavalyi bázis miatt az első negyedéves GDP minden bizonnyal az egytizedénél is többel növekedhet éves alapon.

A javulást azonban költségvetési és jegybanki ösztönzőkkel sikerült elérni, amelyeket a többi nagy gazdasághoz hasonlóan Peking sem vezethet ki a közeljövőben, az export pedig a még mindig a járvánnyal küzdő külpiacok állapotától is erősen függ.

Ha a vakcinázás segítségével a világ legyűri a koronavírust, Kína és az Egyesült Államok számára még mindig marad egy hosszabb távú kockázat – írta Iris Pang, az ING kínai fő közgazdásza. Kettejük technológiai háborújához újabb fejezetet írt hozzá az elmúlt hetekben a távozó amerikai elnök, Donald Trump adminisztrációja, és utódja, John Biden alatt sem várható rövid távon javulás. A most elképzelhető legkedvezőbb változat, ha a technológiai fronton nem rosszabbodik a helyzet, és a vámtarifákat fokozatosan mérséklik az idén – vélte az elemző. Pang 7 százalékos növekedésre számít az idén Kínában, és arra, hogy a jüan a 6,49 dolláros árfolyamról 6,2-re erősödik.

Ázsia ontja a dollárkötvényeket

Az év első két hetében az ázsiai kormányok és vállalatok több mint 45 milliárd dollár értékben adtak el zöldhasúban denominált kötvényeket a Dealogic adatai szerint, ami majdnem kétharmada a 2019 teljes első hónapjában piacra dobott mennyiségnek, pedig a piacokon azt várták, hogy a tavalyi rekordszintek után a vállalati kötvények kibocsátása lassul. Az étvágy erős marad, egyedül az Alibaba 8 milliárd dollár értékű papírral lép a piacra a hónap vége előtt a Financial Times értesülései szerint. A roham oka, hogy a dollárkötvények piacán nagyon alacsony költséggel juthatnak hosszú távú forrásokhoz a kibocsátók.

Hozzászólások lezárva.