Kihívás a nagyhatalmaknak hazavinni gyártási folyamataikat

A korszerű ellátási láncok globálisak, hatékonyak és precízek. A koronavírus okozta káosz azonban rávilágított, hogy törékenyek és átláthatatlanok, ha váratlan hatások érik. Az összeomló ellátási láncok hiányt okoztak az orvosi védőfelszerelésektől kezdve az okostelefonokig minden termékből, az ipari összeszerelés pedig az alkatrészek hiányában lassult. Belátható tehát, hogy rugalmasabb, átláthatóbban működő beszállítói láncokra van szükség a későbbi összeomlások elkerülése végett.

Drasztikus innovációk szükségesek

A jövő ellátási láncait újra kell gondolni, és a gyökeres változást előidéző technológiákat kell előnyben részesíteni. Az így kialakítható, digitalizált struktúra képes lesz rugalmasan reagálni a legkülönfélébb körülményekhez, több lehetőséget számításba vesz és hasznosítja a helyi erőforrásokat.

A fenti törekvések mellett számos európai ország, Japán, Dél-Korea és az Egyesült Államok is szeretnék a kiszervezett termelési folyamataikat hazavinni. Mindannyian hirdettek meg programokat a jelenlegi helyzet átértékelése céljából, egyes gyártási folyamatoknak pedig kitüntetett szerepet tulajdonítanak, azok hazahozását ösztönözendő.

Mindezek ellenére az igazán értékes iparágak nem igazán kezdtek el elpártolni például a Kínában zajló gyártástól. Ennek számos oka van, ám a legfőbb közülük a fejlett gyártási lehetőségek, az erőforrások és az infrastruktúra rendelkezésre állása Kínában. Az Egyesült Államokban is megvannak a lehetőségek, ezeket mégis sokszor nehéz azonosítani, kiaknázni. Ezen problémák megoldása lehet a kulcs ahhoz, hogy a legtöbb nagy értéket létrehozó gyártási folyamat, és a kulcsfontosságú ellátási tételek gyártása visszakerüljön az anyaországokba.

Az újítók és ötleteik

A nehézségek áthidalása érdekében a komoly digitális beágyazottsággal rendelkező Tesla például gyorsan elkezdett lélegeztetőgépekhez alkatrészeket gyártani, az Amazon pedig hordható digitális kiegészítőkkel és mesterséges intelligenciát használó gépi látással igyekezett védeni dolgozói egészségét. A magasan digitalizált vállalatok jobban átlátják folyamataikat, így rugalmasabban tudnak reagálni a körülmények változásaira, ám egyelőre kevés a valóban jól működő, jövőbe mutató rendszert felmutatni képes ipari szereplő.

Az igazi megoldást az ipari információk, erőforrások és tudásanyag feldolgozására egy olyan átfogó, egységes és széles körben elérhető platform jelentené, mint az internetes adatfogyasztás terén a Google. A fő probléma a kivitelezéssel van – hogyan kellene az ipar komplex jellemzőit szinkronba hozni a mai keresőmotorok követelményeivel, szemantikájával. Például a rendelkezésre álló gyártási kapacitás felmérésekor viszonylag egyszerű egy-egy adott célra szánt ipari berendezés technikai paramétereit összehasonlítani, azonban az általuk előállítani kívánt termékek felé támasztott követelményeket legjobban kielégítő, az elképzelt gyártási rendszerbe leginkább illő gépeket már nehéz előre kiválasztani. A kis darabszámban, rövid határidővel készülő termékek esetén ezek a döntések nagyon fontosak – a rugalmas gyártáson és beszállításon túl a hulladéktermelés is jelentősen csökkenhet az optimalizálás által.

Rendszerszintű szemléletmód

Számtalan hasonló vagy ugyanolyan alkatrészt terveznek különböző vállalatok világszerte nap mint nap. Egy egységes, jól hozzáférhető, kezelhető tudáshalmaz lehetővé tenné, hogy az ilyen termékek tervezését és gyártástechnológiáját ne kelljen minden vállalatnak üres lapon elkezdenie, így számottevő idő és erőforrás lenne megtakarítható. Az „ipari Google” kivitelezéséhez számos ötlet merül fel a jobban jellemzett tervezési folyamatoktól a szemantikai és adatszerkezeti megoldásokig.

A kivitelezés a tervek szerint a gyártási képességek felmérésével kezdődne, majd ez fokozatosan egészülne ki az egyre bonyolultabb tervezési és gyártási erőforrásokkal, technikai információkkal. Az ipari információk megosztása természetesen nem csupán technikai probléma – komolyan megkérdőjelezi a jelenlegi, bizalommal, ipari titoktartással, versennyel és üzleti modellekkel kapcsolatos megszokott mintákat, illetve azt, hogy a piaci erőviszonyokra hogyan hatna egy ilyen platform. Ennek fényében szükség lenne széles körű ipari támogatottságra és egy független, sokak bizalmát élvező harmadik félre, aki a működést felügyeli. Ez lehet például egy államilag behatárolt ipari egyesület, vagy egy államok által működtetett szervezet. Egy biztos: az ipar, a tudomány és az állami döntéshozók összehangolt törekvései szükségesek egy ilyen projekt sikeréhez — írta meg az IndustryWeek.

Forrás: autopro.hu

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.