Kifogyóban az MNB pénzes zsákja, fusson, ki merre lát?

2597 milliárd forint az NHP kihasználtsága, ekkora összegre kötöttek már szerződést a kkv-k a bankokkal 2020 áprilisa óta, legyen szó beruházási, forgóeszköz- vagy éppen hitelkiváltási célú hitelről. A kkv-kal kötött hitel- és lízingszerződéseket a jegybank 0%-os kamattal refinanszírozza a bankoknak (ezen felül többletkamatot is ad nekik, lásd alább).

Mivel alapvetően válságtermékről van szó, a járványból és a recesszióból viszont kifelé jövünk, három alapvető forgatókönyv is adja magát a program jövője kapcsán:

  1. Hirtelen megszüntetés a 3000 milliárd forintos keretösszeg kimerítése pillanatában, vagy rövid lecsengéssel néhány héten belül.
  2. Fokozatos kivezetés / lassú átállás: ilyen volt 2016 környékén a Piaci Hitelprogram is, amely a bankok piaci hitelezésre történő zökkenőmentes átállását segítette, miközben a kamatkörnyezet csökkenése is javában zajlott.
  3. A keretösszeg újabb megemelése (legutóbb április elején emelte 2500 milliárdról 3000 milliárdra az eredetileg 1500 milliárddal meghirdetett programot a jegybank).

A Növekedési Hitelprogram legnagyobb előnye a hosszú ideig (akár 20 évig) fix, alacsony (2,5% alatti) kamatozású kkv-hitelnyújtás, amit egyetlen bank sem tud a kkv-k széles körének tisztán piaci alapon kínálni. Ha megszűnik az NHP Hajrá, azzal lényegében az ilyen hitelek elérhetősége szűnik meg a hazai kkv-k számára.

Most úgy tűnik, a jegybank a fenti 2. megoldást alkalmazza, és valamilyen szűkített formában tartja fenn egy átmeneti ideig a programot. Az általunk megkérdezett bankárok szerint ez jelentheti például júliustól

  1. mérlegfőösszeg, vállalati hitelállomány, kkv-hitelállomány vagy egyéb mutató szerinti kvóta bevezetését a bankok számára, adminisztratívan csökkentve ezzel az igénybevétel volumenét,
  2. a preferenciális betét többletkamatának csökkentését vagy megszüntetését a bankok számára (lásd alább ennek jelentőségét),
  3. a program felhasználási lehetőségeinek szűkítését (pl. beruházásokra, ahogy az NHP korábbi szakaszaiban erre már volt példa),
  4. az igénybevevő vállalkozások körének szűkítését a hitelösztönzésre leginkább érdemes, piaci alapon nehezebben hitelezhető hazai cégekre (ahogy teljesen más jelleggel a törlesztési moratórium meghosszabbítása a rászorulókra vonatkozhat).
  5. A piaci hitelezésre való áttérés ösztönzését kedvezményes kamatswap eszközök alkalmazásával, ahogy a Piaci Hitelprogram (azonban belül a HIRS) esetében történt.

Nem a támogatott hitel, mint olyan szűnne meg a kivezetéssel, hiszen a legkisebb vállalkozások számára a Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsön és a Széchenyi Kártya hitelprogramjai, a valamivel nagyobbak számára az MFB krízishitelei és az EXIM kárenyhítő termékei is kedvező kamatozással, könnyített fedezetei követelményekkel, rugalmas felhasználási lehetőségekkel érhetők el (legutóbb itt foglaltuk össze őket), kifejezetten a koronavírus-válságra tekintettel. A hitelprogramok jó részét a a garanciaintézmények – szintén a koronavírus-válság miatt kibővített – garanciatermékei is jól kiegészítik.

Az NHP 2600 milliárdos kihasználtsága és említett kétharmados aránya az utóbbi egy év kkv-hitelezésén belül azonban azt mutatja, hogy

a Növekedési Hitelprogram egyedülálló a programok között, nem kizárólag a kkv-k, hanem elsősorban a hitelkínálati oldalon álló bankok számára: az NHP Hajrában kibocsátott egyes hiteleik után a jegybanknál tartott preferenciális betéteikre extra kamatot kapnak, javítva ezzel jövedelmezőségüket, és az NHP Hajrá használatára ösztönözve őket.

2020. május 4-e és 2023. január 1-je között megkülönböztetésre került a Preferenciális betét Plusz keretösszeg, amelynek erejéig az MNB kedvezményes kamatozást biztosít a betételhelyezések után, az NHP-ban refinanszírozott összeg erejéig. A beruházási célú hitel- és lízingszerződések esetében ennek mértéke jelenleg 4 százalék, ami évi több tízmilliárd forintot jelent a bankszektor jövedelemtermelésében (a jelenleg fennálló, törlesztés utáni 1880 milliárdos NHP Hajrá-állománnyal számolva, 55%-os beruházási hitel arány esetén ez évi 34 milliárd forintra jön ki – ez persze csak egy nagyon durva becslés). Az MNB a program során legaktívabb bankokat rendre még ünnepélyesen átadott díjjal is jutalmazta, ezzel is jelezve a program jelentőségét a gazdasági kármentesében, újraindításban.

Fő számok

Az MNB 2020 áprilisában indította el az NHP újabb konstrukcióját a hazai kkv-k forráshoz jutásának elősegítése érdekében. A részt vevő hitelintézetek az általuk 2021. május 28-ig beküldött adatszolgáltatás alapján 38 110 vállalattal kötöttek hitel- vagy lízingszerződést, 2 597 milliárd forint összegben. Ebből a jelenleg ténylegesen kinn lévő – azaz a már lehívott, de még nem törlesztett – állomány 1 880 milliárd forint. A megkötött szerződések volumenének 35 százaléka új beruházási hitel vagy lízing, 55 százaléka forgóeszközhitel, 10 százaléka pedig korábbi beruházási hitel kiváltásához kapcsolódó ügylet volt.

A program jövőjét illetően tehát a labda most az MNB oldalán pattog, az NHP Hajrá kivezetésével kapcsolatban azonban máris felbolydult a hitelpiac: a kkv-k a tervezett hitelfelvétel előrehozásával, a bankok a hitelbírálat és a szerződések megkötésének felgyorsításával próbálnak még beleférni a 3000 milliárd forintos keretbe. Megindult a találgatás persze arról is, milyen eszközt vet be az MNB a kivezetés fokozatosságának biztosítására.

Könnyen megeshet, hogy ha nem is hiába a sietség (hiszen a feltételek nagy valószínűséggel minimum szigorodni fognak), de egyik félnek sem kell még mindezt elkapkodnia:

AZ EDDIGI TAPASZTALATOK ALAPJÁN AZ MNB NEM A HIRTELEN, HANEM A FOKOZATOS ÉS CÉLZOTT KIVEZETÉSEK HÍVE, és ebben érdekeltek nemcsak a bankok, hanem a hitelt igénybe vevő, a gazdaság újraindításában kulcsszerepet betöltő kkv-k is.

Címlapkép: Shutterstock

Forrás: portfolio.hu

Hozzászólások lezárva.