Ki hogy áll a MURI-ban? Magyarország eurófelkészültsége átlagos

(A szerző közgazdász az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjában. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Minden EU-tagállam csatlakozhat a csoport monetáris uniójához, az euróövezethez. A közös valuta bevezetése ugyanakkor feltételekhez kötött. Az euróérettség méréséhez egy olyan indexet alkottam, ami egyszerre próbál pontos és azonnali eredményt nyújtani, akár egy jó gyorsteszt. A MURI (Monetary Union Readiness Index, magyarul Monetáris Unió Felkészültségi Index) egyszerre méri

  1. az úgynevezett maastrichti nominális konvergencia törvényi kritériumainak való megfelelést,
  2. a reálgazdasági felzárkózást és
  3. a sikeres euroövezeti tagsághoz szükséges makrogazdasági stabilitást.

Kinek jó a közös valuta (indexe)?

Már sokan és régóta vizsgálják, hogy kinek jó a közös valuta. Többek között a magyar származású Scitovsky Tibor és szerzőtársai már az 1950-es években felvetették a kérdést. Sőt, részben meg is válaszolták azt, a valutaunió reálgazdasági kritériumait vizsgálva. Ez az írás az euróérettség gyorstesztjeként nyújt támpontokat a MURI bemutatásával. A cikk háttértanulmánya az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának riportjában jelent meg.

A MURI célja egyrészt az euróövezeti aspiránsok felkészülésének támogatása. (Jelenleg Bulgária és Horvátország van az euróövezeti előszobában.) Másrészt az euró bevezetését Magyarországhoz hasonlóan óvatosabban tervező EU tagállamok politikusainak és közvéleményének is segítséget nyújt ahhoz, hogy hazájuk euróérettségét megítéljék.  Harmadrészt a jelenlegi eurótagokat is támogatja az euróövezeti tagságuk utólagos értékelésében.

Az euró szépségverseny örömhírei

Az eredményekre áttérve talán nem meglepő – és az európártiak szempontjából örömhír -, hogy a legtöbb euróövezeti alapító tag (Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Hollandia, Németország, Luxemburg) esetében 90 és 100 között változott az index értéke, közel a maximális 100-hoz az elmúlt másfél évtizedben. Dánia és Svédország szintén folyamatosan jól teljesített, így bátran fontolóra vehette volna az euró bevezetését. Hasonlóképpen a régiós éllovas, Csehország is.

Az EU új, balti és közép-kelet-európai tagállamainak eurófelkészültsége a válság éveinek kivételével folyamatosan javult. Indexünk szerint Ciprus, Görögország és Olaszország volt legkevésbé felkészült az euró használatára 2018-ban. A skála másik végén Ausztria, Németország és Finnország áll, vagyis ezek feleltek meg leginkább a különböző euróövezeti kritériumoknak a közelmúltban.

A MURI-t komponenseire szétbontva a részletkérdésekben is jobban láthatunk. A legjobban teljesítő országokban minden alindex (nominális, reál és stabilitási) tekintetében sikerült elérni az euróérettséget, majd folyamatosan fenntartani. Ez szintén egy örömteli euróhír, a valutaunió magjának szilárdságát mutatja. További pozitív eredmény az EU egészét tekintve, hogy a nominális konvergencia követelménye a legtöbb tagállamban teljesül, ami azt jelenti, hogy az európai szabályozási keret hozzájárulhatott a nominális konvergencia eléréséhez.

A reálgazdasági felzárkózás folyamatos, bár az új EU-tagállamokban lassabb, mint a nominális konvergencia.

A stabilitási helyzet folyamatosan javult a pénzügyi válságot követő reformok hatására.

Magyarország hogy áll?

Magyarország eurófelkészültége átlagos. Hazánk számos euróövezeti tagországot megelőz az eurófelkészültségben, és egyes jól teljesítő országoktól sem tér el szignifikánsan az euróérettség tekintetében. Számos régiós tagországhoz hasonlóan a reálgazdasági felzárkózása bár folyamatos, még nem lezárult. Makrogazdasági stabilitása összességében erős.

Az „euró mosoly”

Érdekes megállapításra juthatunk, ha a MURI-t összehasonlítjuk a lakossági Eurobarométer felmérések eredményével. Két dimenzióban ábrázolva az eredmények egy mosolyt rajzolnak ki az euróövezetben. Szavakba öntve ez annyit tesz, hogy az euróra legkevésbé érett országok ragaszkodnak leginkább az euróhoz (például Görögország állampolgárai), valamint a leginkább felkészült tagok (az alapítók). Érdekes módon a görögök az euróban a válság mélypontján hittek leginkább, részben talán azt mérlegelve, hogy a válságkezelést egy nemzeti devizával sem tartották volna életképesebbnek. Az euróövezeten kívüli országok véleménye az euróról jobb, amikor az ország kevésbé felkészült az euróra. Ez a jelenség a tagok kedvezőtlen kiválasztását is eredményezheti akár, ha a leginkább felkészültek köszönik, nem kérnek az euróból, hiszen anélkül is jól boldogulnak (például Svédország vagy Csehország), míg a legkevésbé felkészülteket vonzza az euróövezet.

COVID-19 és az európai integráció

Nem kérdéses, hogy a COVID-19 felbukkanása az integráció és eurókérdés aktualitását tovább növeli. Részben erre vezethetők vissza a monetáris unió jegybankjának rendkívüli intézkedései, részben az EU közös hitelfelvételének előkészítése. Az EU tagországai és vezető intézményei (többek között az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank) ugyanakkor már a vírus megjelenését megelőző időszakban a monetáris unió további mélyítését javasolták. Leginkább azért volt a reformokra szükség, mert a maastrichti szerződésben meghatározott számszerű euróövezeti csatlakozási kritériumok belépést megelőző ideiglenes teljesítése nem garantálta a múltban a zökkenőmentes tagságot az euróövezetben.

Az uniós intézmények mellett a Magyar Nemzeti Bank vezetői*Virág és szerzőtársai, 2020, is megerősítették, hogy egy új, átfogó és közérthető megközelítést fontosnak tartanának, amely a fenntartható gazdasági konvergencia valamennyi dimenzióját integrálja – legyenek ezek nominális, reálgazdasági vagy intézményi jellegűek. Az euróövezet kortárs modellként is értelmezhető a valutauniók kialakításához. Ennélfogva a MURI a jövőben más tervezett valutauniók (például nyugat-afrikai monetáris zóna, ASEAN) lehetséges gyorstesztjeként is szolgálhat.

Egy fejezet azoknak, akiket a módszertan jobban érdekel

A MURI építése hozzájárul az euróövezet mélyítéséhez és bővítésének előkészítéséhez. A MURI a gazdasági konvergencia és a monetáris integráció valamennyi releváns pillérére építkezik. Egyrészt az euró bevezetésének törvényi feltételeire, a maastrichti kritériumokra, amelyek az úgynevezett nominális konvergenciát mérik (ideértve az árstabilitást, a kamatok konvergenciáját, az államháztartás rendezettségét és fenntarthatóságát). Másrészt építkezik az index a sikeres monetáris integráció további követelményének tekintett reálgazdasági felzárkózás indikátoraira (a jövedelemfelzárkózásra, külkereskedelmi integrációra, a gazdasági ciklusok harmonizáltságára és az intézményi fejlettségre). Harmadrészt az Európai Bizottság makrogazdasági egyensúlyhiányos eljárásának összetett indikátorrendszerére, amelyet az EU a 2009-es válságot követően az euróövezet reformcsomagjának részeként hozott létre. Fontos végül megjegyezni, hogy nem tartalmazza az index a maastrichti árfolyam-stabilitási kritériumot, mivel ez a jelenlegi tagok esetében nem értelmezhető. Tartalmazza ugyanakkor az index a reálárfolyamot.

A MURI létrehozásához a táblázatban bemutatott 20 mutatót közös nevezőre hoztuk*statisztikai szakszóval normalizáltuk. Az összesített MURI-t végül 0 és 100 közötti skálán ábrázoltuk (ahol a 0 az euró használatára, illetve bevezetésére való készenlét hiányát, míg a 100 a legmagasabb fokú euróérettséget jelenti). A MURI minden jelenlegi EU-tagállamra (plusz az Egyesült Királyságra) kiszámítható, az Eurostat, az Európai Központi Bank és a Világbank hivatalos statisztikáin alapul.

Robusztusságvizsgálat szimulációkkal

Egy új index fejlesztése, mint minden mérés, feltételezésekkel és szubjektív döntésekkel jár. A MURI bizonyos mögöttes feltételezésekkel rendelkezik, ezért fontos a megbízhatóságának megítéléséhez, hogy mindez mennyire befolyásolja a számítási eredményeket. Mi történne az eredményekkel például, ha az egyenlő súlyozás helyett véletlen súlyozást alkalmaznánk az index számítása során? Vagy hogyan változtatná az eredményeket, ha azt feltételezzük, hogy a jó inflációs teljesítmény és a rossz kormányzati költségvetési teljesítmény között nem lehetséges az átváltás?

Monte Carlo szimulációs módszerrel ezt a két különösen fontos feltételezést teszteltük, és 4000 alkalommal építettük fel újra a MURI-t, minden alkalommal véletlenszerűen kiválasztott feltételezések mellett. Egyrészt az aggregálási szabályt változtattuk véletlenszerűen (számtani vagy geometriai átlag). A számtani átlag lehetővé teszi az átváltást a változók között, míg a mértani átlagolás nem. Másrészt a súlyozást teszteltük (véletlen súlyozás az indexhez használt indikátorok összesítésben, ahol a súlyok összege 1), hiszen az egyenlő súlyozás nem feltétlenül igazolható feltevés.

Általánosságban elmondható, hogy a MURI nagyon robusztus, az átlag feletti és közeli pontszámok invariánsak a módszertani döntésekkel szemben, és a közepes pontszámok 3-4 pontos toleranciasávon belül maradnak. A toleranciasávok általában szűkebbek a felső és a közepes felkészültségű tagállamokban, és szélesebbek a kevésbé felkészültek esetén. A jövőben hasonló szimulációk alkalmasak lehetnek az új tagjelöltek euróövezeti felkészültségével kapcsolatos bizonytalanság megítélésére.

A MURI természetesen csak egy gyorsteszt, és egy folyamatban lévő kutatás eredményének tekinthető. Támogatást nyújt a legfontosabb információk összegzéséhez és kommunikációjához. Ugyanakkor nem képes, és nem kívánja kiváltani az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank éves hivatalos konvergenciaelemzéseit.

A cikkben megfogalmazott álláspont kizárólag a szerző személyes véleményét tükrözi, semmiféleképpen nem jelenti azon intézmények hivatalos álláspontját, amelyekkel a szerző kapcsolatban áll vagy állt.

Adat euró euró bevezetés euróövezet Olvasson tovább a kategóriában

Hozzászólások lezárva.