Kevésbé nőtt a halálozás azokban a megyékben, ahol otthon maradtak az emberek

A regionális adatok szerint leginkább az otthonmaradás befolyásolta, hogy mennyire ugrott meg a halálozás az egyes megyékben 2020 novembere és az idei év első hete*Egészen pontosan 2020 45. hete és 2021 1. hete között. között. Országos átlagban a halálozások heti számának átlagértéke közel ötven százalékkal emelkedett a megelőző öt év azonos időszakának átlagához képest ebben az időszakban, miközben Budapesten csak 16,  de Zala megyében már 67 százalékos növekedést regisztrált a KSH.

A koronavírus-fertőzések második hullámának legkeményebb időszakában tapasztalt változások tehát nem egyöntetűen érintették az országot. A megyei halálozási adatok jelentős különbségei akkor is szembetűnők, ha megszámoljuk azokat az őszi heteket, amikor rendkívüli mértékű halálozási többlet adódott*Ebben az eseteben azokat a heteket számoltuk meg a 2020 36. hete és 2021 1. hete közötti időszakból, amelyek esetében legalább 25 százalékos többlet adódott a 2015 és 2019 közötti évek azonos heteinek az átlagához képest., illetve ha az egyes megyék legsötétebb néhány hetét tekintve hasonlítjuk össze a közelmúlt és a járvány előtti évek halálozási adatait*Ebben az esetben annak a nyolc hetes periódusnak az átlagos halálozási többletét vizsgáltuk, amelynek kezdetén tartósan (vagyis legalább két hétig) 25 százalék felett volt a többlethalálozások aránya 2020 36. hetét követően..

Ezek a területi eltérések bizonyos helyi jellegzetességekkel is összefüggésben állnak: nem közömbös a munkaerőpiac szerkezete, a lakosság önmérséklete, már ami az otthonmaradást illeti és egészségi állapota, illetve az egészségügyi ellátórendszer kapacitása a halálozási adatok szempontjából. Azokban a térségekben, ahol többen dolgoznak az iparban, építőiparban – ahol a távmunka aligha jöhet szóba és a termelés nem állt le – jelentősen magasabb volt a halálozási többlet.

A munkába való bejárás már több kutatás során is kimutatott kedvezőtlen következményeire utalnak a lakosság helyváltoztatására vonatkozó adatok is. A Google – egyébként sok szempontból kritizált – méréseit*A szeptember és december közötti mobilitási adatok átlagát vizsgáltuk. A Google a 2020. január 3. és 2020. február 6. közötti öthetes időszak medián mobilitási statisztikáihoz mérten közli, hogy mekkora forgalmat regisztrált a felhasználói körében az egyes megyék különböző típusú helyszínein. alapul véve megállapíthatjuk, hogy ahol többen, illetve gyakrabban jártak be dolgozni a munkahelyükre, ott a halálozási adatok magasabbra emelkedtek. Hasonló következtetés vonható le a tömegközlekedési állomások, megállók forgalma alapján, mivel azon megyékben, ahol több felhasználó jelenlétét érzékelte a Google ezeken a helyeken, szintén nagyobb volt a kiugrás a halálozási statisztikákban. Ezekkel szemben a lakóövezetekben töltött idővel fordított összefüggést mutat a halálesetek alakulása, vagyis

az otthonmaradásnak döntő szerepe lehetett a járvány elleni védekezésben.

Az egészségi állapotokat valamelyest jellemző születéskor várható átlagos élettartam, illetve a lakosság átlagéletkora (leginkább a férfiaké) is kapcsolatban állnak a halálozási többlet mértékével: az előbbivel negatív, míg az utóbbival pozitív az összefüggés. Vagyis az egészségesebb, fiatalabb demográfiai összetételű területeken a járvány kevésbé járt drasztikus következményekkel. Végül, de nem utolsó sorban a megyékben dolgozó orvosok lakosságarányos száma is negatív összefüggést mutat a halálozás felfutásával, ami arra utal, hogy a nagyobb egészségügyi kapacitással jellemezhető térségekben kevésbé nőtt az elhunytak száma.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz elmúlt 50 év egyik leghalálosabb hete lehetett Magyarországon az előzőA járvány terjedése talán megállt, de fel kell készülnünk arra, hogy a halálozás még egy ideig magas marad.

Adat Élet covid-19 halálozás járvány koronavírus Olvasson tovább a kategóriában

Hozzászólások lezárva.