Kerékpáros stratégia készül Budapest térségére – Így javulhat az agglomeráció biciklis közlekedése

Húsvéti akció a Portfolio-nál!
Új akciónk keretében a március 31. és április 9. között vásárolt éves SIGNATURE előfizetéseket most 40%-os kedvezménnyel, 18.000 forintért lehet megvásárolni. Így lényegesen kedvezőbb áron juthatsz hozzá a legfrissebb hírekhez, a legfontosabb elemzésekhez és az exkluzív tartalmakhoz. Ráadásul még a minőségi gazdasági tartalomgyártást is támogathatod. További részletek ide kattintva.

Az átfogó budapesti agglomerációs kerékpárforgalmi hálózatfejlesztési stratégia elkészítésére április végéig lehet jelentkezni. A nyertesre komplex feladat vár, amelynek során nemcsak a BFK-val kell majd folyamatosan egyeztetnie, hanem a Magyar Kerékpárosklubbal, helyi civil szervezetekkel, az önkormányzatokkal és a közönséggel, a felhasználókkal is.

A következő években várható infrastrukturális fejlesztésekkel is kiemelten foglalkozunk a június 10-i Építőipar 2021 konferencián. Részletekért kattints!

„A budapesti agglomeráció közlekedése az autózáson alapul, 10-ből csak 3-an veszik igénybe a közösségi közlekedést, a cél, hogy ezt az arányt a duplájára emeljük, megközelítve a fővároson belüli arányt. Csak így lehet mérsékelni a Budapest útvonalait túlterhelő közúti forgalom káros hatásait, a légszennyezést, az egészségromlást, a dugókban elvesztegetett időt.

A cél, hogy minden agglomerációs településen élő biztonságosan meg tudja közelíteni a legközelebbi állomást biciklin és ott is tudja hagyni a kerékpárját az állomáson.

Ez a legolcsóbb megközelítési mód: P+R parkolókra is szükség van, tervezünk ilyeneket, de az állomások 10-15 perces bringás környezetéből a legjobb, ha az emberek biciklivel érkeznek a vasúthoz vagy a hévhez, ehhez azonban sokszor csak néhány százméter kerékpárút vagy a főúton egy biztonságos átkelési lehetőség hiányzik” – mondta el Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár.

A Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia meghatározta az elővárosi vasúthálózat (ideértve a héveket is) fejlesztésének egymásra épülő lépéseit, az egyes vonalak kapacitásának szükséges növelését, és a városban ezek összekapcsolásához elengedhetetlen új elemeket. Ezek együttesen teszik lehetővé, hogy a maihoz képest több mint kétszer annyi vonat lépje át Budapest határát.

Az elővárosi vasútállomások megközelítésének javítására is szükség van ahhoz, hogy megduplázzuk az utasok számát az agglomerációs kötöttpályás hálózaton.

Ezt szeretnénk most a teljes 3 milliós városrégióban stratégiai szemlélettel áttekinteni és konkrét projektekké, feladatokká formálni. Az elkészítendő kerékpáros stratégia célja, hogy átfogó képet adjon, milyen most az agglomerációban a bringás infrastruktúra helyzete, hol és hogyan kell fejleszteni ahhoz, hogy egy egységes, működő rendszer szolgálja a biztonságos kerékpározást, akár a vasútállomásra vagy a hévmegállóba akar eljutni valaki, akár a munkahelyére vagy iskolájába járna végig biciklivel az elővárosokban” – fogalmazott Vitézy Dávid, a BFK vezérigazgatója.

Építőipar 2021: Jelentkezz az „Az Év Építőipari Személyisége” díjra!

A legfontosabb, hogy azokat segítsük, akik az állomáson, megállóhelyen akarják hagyni a biciklijüket. A napi ingázásra ez a legalkalmasabb mód, ezért a kerékpárhálózat kiépítése mellett a B+R tárolók kapacitásának fejlesztése is elsődleges feladat. Nálunk még kevéssé terjedt el az a megoldás, hogy a kerékpárját az elővárosi állomáson hagyó utas a belvárosban a vonatról leszállva egy másik, például bérelt kerékpárral éri el célját, a városi közbringarendszerekkel segíthető ez a mód. Ugyanakkor figyelembe kell venni a vasúti bicikliszállítás lehetőségét is, elsősorban az alkalmi utazásoknál jöhet szóba ez a mód, mennyiségét korlátozza a járművek kerékpárszállítási kapacitása. Agglomerációs léptékben ugyancsak kisebb a jelentősége, de rövidebb távolságoknál, tehát a Budapesttel közvetlenül határos települések és a közeli kerületek között reális alternatíva a végig biciklin megtett utazás, ezért is fontos, hogy a kerékpárút-hálózat az agglomerációban is rendszert alkosson, mindenhol kapcsolódjon a fővárosi hálózathoz. Ezt is vizsgálni fogjuk, a BKK által közzétett bringasztráda-koncepcióhoz kapcsolódva a főváros határain és együttműködve a Budapesti Közlekedési Központtal.

A stratégia megvalósulásával nő a mindennapi munkába, az ügyek intézésére kerékpárral közlekedők száma, a vasútállomások és megállóhelyek elérésének javítása után pedig többen fognak autó helyett vasúttal vagy hévvel ingázni a főváros és az agglomeráció között – tette hozzá.

„A Magyar Kerékpárosklub óriási lehetőséget lát a közösségi közlekedés és kerékpár kombinációjában az autós ingázás alternatívájaként. Azokon az állomásokon, ahol jól megközelíthető és megfelelő kerékpárparkolók várják az ott élőket, már sokan bicikliznek ki a vasútállomásra, ahol vonatra szállnak, majd a belvárosba érve egy másik kerékpárral vagy közbiciklivel, esetleg közösségi közlekedéssel utaznak tovább. Ezzel nemcsak időt spórolhatnak meg, elkerülhetik a torlódásokat és még mozognak is, a vonaton töltött idő alatt dolgozni vagy pihenni is tudnak.

A településeket összekötő kerékpárutak fejlesztése nemcsak a hétvégi kikapcsolódásban, hanem a napi közlekedésben is fontos szerepet tölthet be,

amit külön erősít a jó minőségű – akár elektromos – kerékpárok népszerűbbé válása. A Kerékpárosklub felmérései szerint azonban aránylag kevesen használják ingázásra a vasút és kerékpár kombinációját vagy saját kerékpárjukat, ezért a Kerékpárosklub bízik a fejlesztések előrehaladásában” – véli Halász Áron, a Magyar Kerékpárosklub szóvivője.

A tervező a helyzetértékeléssel kezdi majd a munkát, ezek után következik a koncepcióalkotás, végül a beruházási program, amely a hiányzó infrastruktúra-elemek projektjeit listázza. A kerékpáros stratégia a tervek szerint a jövő év végére készül el, de a nyertessel egyfajta keretszerződést is kötünk a stratégiából levezethető konkrét projektek döntés-előkészítő tanulmányainak, koncepcióterveinek elkészítésére. A nyílt, európai uniós közbeszerzési felhívás ide kattintva érhető el.

Kerékpározás gazdasági hatásai

Az utóbbi években összességében Magyarországon is erősödött a kerékpáros közlekedés állami oldalról történő ösztönzése. A kerékpársávok és kerékpárutak számának növekedése és az elektromos kerékpárok vásárlására kiírt pályázatok is ide sorolhatók. Ahogy korábbi cikkünkben írtuk, a kerékpáros közlekedés elterjedése a gazdaság számára is számos pozitívummal szolgál.

Az egyik ilyen a környezeti oldal, vagyis, hogy a kerékpározás nem jár sem levegő, sem zajszennyezéssel és a széndioxid-kibocsátást sem növeli. Mindez a szennyezésből adódó megbetegedések számát és súlyosságát is csökkentheti, ami jelentős gazdasági megtakarításokkal jár. Ezen felül a kerékpározás mint rendszeres testmozgás ugyancsak jótékony hatással van a társadalom egészségi állapotára, ami szintén az alacsonyabb egészségügyi kiadásokban mutatkozik meg. Mivel a kerékpárok az autóknál sokkal kevesebb helyet igényelnek mind haladás közben, mind álló helyzetben, a bicikliknek kialakított parkolók így hatékonyabban tudják kihasználni a rendelkezésre álló területet, és kevésbé befolyásolják a táj- és városképet, ráadásul a forgalmi dugók számát is mérsékelhetik.

Végül olyan, kevésbé mérhető előnyöket is meg lehet említeni, mint az, hogy a kerékpáros közlekedés élénkíti az adott városrész kereskedelmét, a kerékpárral közlekedők általában helyben vásárolnak és összességében többet költenek belvárosi boltokban, éttermekben és bárokban az autósoknál, ezzel serkentve a helyi gazdaságot.

Címlapkép forrása: Getty Images

Forrás: portfolio.hu

Hozzászólások lezárva.