Kemény Zsófi: a mai napig a szüleimet kérdezem, mit olvassak

Nem igazán értik a szabadidő fogalmát, ők írók. A négyből négyen, de a művészcsalád koncepcióval megvannak saját fenntartásaik. Kemény István, Kemény Zsófi és Szirmay Ágnes inkább csinálja a saját dolgát, amiből van bőven.

Elsősorban családként működnek, de István és Ági szerepe kettős. Egyszerre szülők, akik féltik Zsófit az extrém leterheltségtől, és kollégák, akik tudják, hogy ez így működik, kénytelenek ezért amolyan felmenői empátiával nézni a hajtást. Egyébként sem a széltől is óvó nevelés hívei. Kóstolónak mutatunk öt mondatot tőlük, folytatás a novemberi Forbes Life-ban.

1. Ági: Korán elengedtük ezt a nevelés témát. Szabad volt Halászbástyára mászni és egyedül madarásztáborba menni. Újlipótvárosi lakásuk évtizedek óta a magyar írók találkozóhelye is, ezért a lányok egyébként is ki voltak téve egyfajta irodalmi sokkterápiának.

2. Zsófi: A mai napig őket kérdezem, mit olvassak. Folyamatosan dolgozik, ezért nincs ideje rossz könyvekre. Ilyenkor szól a családnak, ők összedugják a fejüket és néha napokig gondolkoznak azon, melyik könyvet ajánlják Zsófinak.

Elsősorban család, csak épp mindenki író. Fotó: Orbital Strangers

3. István: Az írás önmagában kompromisszum. Az alkotás folyamatáról István mesélt hosszabban, szerinte az, hogy szavakat kell találni az érzelmeire, mikor ő ordítana, nevetne vagy sírna, önmagában kompromisszumhelyzet.

4. Ági: Meg kéne tanulnunk értékelni a szórakoztató irodalmat. Ági 20 éve ír a Barátok köztbe dialógusokat, nemrég pedig ifjúsági regényeket is elkezdett. Kritikus a magasirodalommal, szerinte fontos, hogy elkülönítsük az igényes szórakoztató irodalmat és elkezdjük értékelni azért, amilyen.

5. Mindhárman: Nincs olyan, hogy ne írnánk. Vagy ha épp nem írnak, akkor élményt gyűjtenek, amit később megírhatnak. Képek, mondatok, utcán elcsípett párbeszédek. Még az esti koccintás a barátokkal is a napi teendőik része.

Lapozz bele a magazinba!

Hozzászólások lezárva.