Kell-e módosítani az oltásokat a mutációk miatt?

A múlt hét végén egy újabb ígéretes koronavírus elleni oltás klinikai vizsgálatainak eredményeit hozták nyilvánosságra. A Novavax nevű biotechnológiai cég fejlesztéséről van szó, amely számunkra egyelőre azért nem közvetlenül érdekes, mert nem része az uniós megállapodásoknak (arról pedig nem tudunk, hogy a magyar kormány az orosz vagy a kínai vakcinához hasonlóan külön tárgyalna a társasággal), ám más szempontból nagyon is érdemes megnézni az adatait.

A Novavax oltás tesztelését ugyanis az Egyesült Királyság mellett Dél-Afrikában végezték, két olyan helyen, ahol egy-egy veszélyesnek tűnő vírusmutáció felbukkant. A jó hír az, hogy a brit mutáció ellen a Novavax fehérje alapú, legmodernebb technológiát képviselő oltása 85 százalékban hatásosnak bizonyult, egy kicsit rosszabb hír viszont, hogy a dél-afrikai verzió ellen 50 százalék alatt maradt az eredménye.

A dél-afrikai vizsgálat egy szerencsés véletlennek köszönhető. A szóban forgó, 2020 végén azonosított mutáció éppen akkor terjedt el nagyon gyorsan az országban, amikor a teszteket végezték. A vírus dél-afrikai verziója azért ad aggodalomra okot, mert több ponton is módosult a felszínén lévő legfőbb jellemzője, az úgynevezett tüskefehérjéje, vagyis éppen az az alkotóeleme, amelyre a legtöbb vakcina fejlesztése eddig épült.

Az oltások döntő többsége ezt a fehérjét „mutatja meg ártalmatlan formában a szervezetnek” mint idegen behatolót, és így ez ellen képződik immunválasz. Ha ez alapvetően megváltozik, akkor logikus, hogy nem lesz elég pontos a „bemutatott” minta, amely alapján az ember védekezik a fertőzés ellen.

A Novavax éppen elkapta a dél-afrikai mutáció elterjedését, vagyis a klinikai vizsgálatának szinte minden résztvevője ennek a verziónak volt kitéve – miközben az oltást természetesen még az „eredeti” koronavírus tüskefehérjére fejlesztették. A tesztben a résztvevő több ezer embernek szokás szerint csak a fele kapta meg az oltást, a másik fele csak placebo oldatot kapott a karjába.

A ténylegesen beoltottak közül összesen 15-en lettek betegek, a placebót kapók közül azonban 29-en, szokás szerint ennek a két adatnak az arányából jön ki a 49,4 százalékos hatásosság. A résztvevők között 240 HIV-fertőzött is volt, ha őket kivesszük a számolásból, akkor a hatásosság 60 százalékra nő.

Első látásra ez nem tűnik biztatónak, pedig tulajdonképpen az. A szakemberek ugyanis egyáltalán nem számítottak ilyen jó eredményre egy ilyen mértékű mutációval szemben.

Ahogy a Nature is írja, a dél-afrikai kísérletből sajnos nem lehet egyértelműen megmondani, de mégis nagyon bizonyos, hogy a Novavax oltás a 60 százalékos eredményével is kiválóan alkalmas lehet arra, hogy a betegség súlyosabb lefolyását meggátolja, márpedig ez döntő a járvány elleni küzdelemben. A halálozási arány és a kórházak leterheltsége érdemben csökkenthető egy ilyen oltással, ami egyéni és társadalmi szinten is rendkívül fontos cél.

A brit vírusváltozat ellen az oltás kiválóan teljesített: az Angliában beoltott résztvevők közül mindössze hatan lettek betegek, a placebót kapó kontrollcsoport tagjai közül viszont 56-an, ez pedig 89,3 százalékos hatásosságot jelent.

Összességében az oltás a koronavírus „eredeti” formája ellen 95,6 százalékban hatásos, a brit mutáció ellen 85,6 százalékot hoz, és ez a két adat együtt adja ki átlagnak az említett 89,3 százalékot.

Mindez azonban azért különösen érdekes, mert a közeljövő egyik legnagyobb kérdése az lesz, hogy a fellépő új mutációk miatt kell-e új oltásokat fejleszteni, pontosabban a jelenlegieket újratervezni.

Ahogy a Nature összefoglalójából kiderül, egyelőre nem alakult ki egyértelmű szakmai konszenzus ebben a kérdésben – nem is alakulhatott, hiszen még csak most kezdjük látni azokat a hatásokat, amelyeket az új mutációk terjedése okoz. Rengeteg még a bizonytalanság, és a válasz valószínűleg csak menet közben születik majd meg.

A mutációk megjelenése és terjedése ellen rövid távon egyértelműen az a legjobb módszer, ha az „eredeti” ellen védő vakcinákkal minél több embert minél gyorsabban beoltanak világszerte. Ez még kisebb hatásosság mellett is visszaszorítja a járványt, csökkenti a halálozást, a súlyos lefolyást, és ezzel a kórházak leterheltségét.

Hosszabb távon azonban most már afelé haladunk, hogy a koronavírus-oltásokat az influenzához hasonlóan (de egyelőre megjósolhatatlan időközönként) módosítani lesz érdemes, vagyis

újra és újra be kell adatni, amíg ideális esetben teljesen vissza nem szorul minden mutációja.

Hogy mikor és milyen irányba érdemes változtatni az oltásokon, az ma még szintén korai kérdés, de a legjobb példát valószínűleg az influenza elleni védekezés bevált gyakorlata adja. Az influenzavírus változásait világszerte folyamatosan követik, és állatkísérleteken keresztül nézik, hogy az új verziók képesek-e az előző oltásváltozatokkal beoltottakat megbetegíteni, illetve képesek-e szélesebb körben terjedni. Ha igen, csak akkor módosítják az oltást – ám ez általában minden szezonban bekövetkezik.

A koronavírus-oltások azonban többféle molekuláris biológiai alapra épülnek, ezért a módosításuk is eltérő lehet. A Pfizer/BioNTech, a Moderna, és az engedélyt még nem szerzett, de az uniós programba már bevont CureVac vakcinái a tüskefehérje „legyártására” vonatkozó utasítást juttatják be a sejtekbe, amelyek le is gyártják azokat, így mutatják be a legyőzendő betolakodót. Ha viszont a hatásosságot a tüskefehérje megváltozása csökkenti (márpedig jelenleg erről van szó), akkor logikus, hogy csak az utasítást kódoló molekulát kell megváltoztatni az oltásban.

Valószínű, hogy erre a viszonylag egyszerű megoldásra utalt a BioNTech vezetője korábban, amikor a brit mutáció gyorsan terjedni kezdett, és azt mondta, hogy ha kell, akkor pár hét alatt hozzáigazítják az oltást a megváltozott körülményekhez. Természetesen egyetlen oltásban is benne lehet a többfajta tüskefehérje kódja, hiszen ma már például az influenzaoltások is rendre három vagy négy vírustörzs ellen nyújtanak védelmet.

Az említett cégek közül a Modernáról tudjuk, hogy el is kezdte a dél-afrikai mutáció ellen felkészíteni az oltását, de ilyenkor az új összetételű vakcinát természetesen klinikai vizsgálatoknak kell alávetni.

Drew Weisman, aki Karikó Katalinnal közösen dolgozta ki az RNS-alapú oltások fejlesztéséhez szükséges egyik fontos szabadalmat, a Nature-nek most azt mondta, el sem tudja képzelni, hogy a jelenlegi helyzetben egy oltásmódosításhoz hogyan lehetne végigvinni az elsőnél előírt klinikai vizsgálatokat, amelyeket több tízezer emberrel kellett elvégezni, több hónapon keresztül.

Ezt persze az influenzánál sem teszik meg minden évben, csakhogy ott már több évtizedes tapasztalata halmozódott fel a fejlesztésnek és az alkalmazásnak is. Sokat lendítene a helyzeten, ha jól mérhető jellemzőket találnának a szakemberek arra, hogy például milyen antitestválaszt kell általánosságban elérni ahhoz, hogy valaki ne betegedjen meg, ha megfertőződik.

Ha lennének ilyen jól mérhető tulajdonságok, akkor egy-egy oltásmódosításnál elég lenne azt bizonyítani, hogy ezeket a határokat az új vakcinával át lehet lépni, azaz biztosan el lehet érni az immunitást. Amíg ilyen nincs, addig valószínűleg az a megoldás marad, hogy a most használatos oltásokhoz hasonló eredményt kell elérni az újakkal – a Moderna ezt próbálja majd ki egy több száz fős új vizsgálatban.

További nyitott kérdés azonban, hogy egy első generációs oltással beoltott páciens hogyan reagál majd egy új verzióra készített vakcinára.

Ahogy Weissman mondja, elképzelhető, hogy az új oltás csak a régi vírus elleni védekezést fogja felerősíteni, mert más területek tapasztalataiból erre lehet következtetni.

Weissman ugyanakkor úgy véli, hogy az RNS-alapú vakcinákra (amelyek alkalmazása merőben új) mindez talán nem lesz érvényes. Ma még nem tisztázott okok miatt ugyanis az RNS-oltások sokkal összetettebb immunválaszt váltanak ki, mint a korábbi technológiát alkalmazó társaik. Másrészt furcsa módon az új variánsok ellen az is jó védelmet nyújthat, ha a korábbi verzió elleni védekezés hatásossága javul.

A kutatások másik ága azon dolgozik, hogy olyan oltást állítson elő, amely nem csak a tüskefehérjét veszi alapul, hanem a betolakodó több más elemét. Ennek célja az, hogy olyan kombinációkat találjanak, amelyek lehetetlenné teszik a koronavírusnak, hogy egy-egy módosítással felismerhetetlenné váljon, azaz ne tudja egykönnyen kicselezni a védekezésre már felkészített szervezetet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA V4-ek között a magyarok tudhatják a legkevesebbet az ország oltási tervérőlA közös európai vakcinabeszerzés szinte laboratóriumi körülményeket teremt a uniós tagállamok oltási politikájának értékeléséhez.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar politika oltásügyben is a szemünk előtt darálja be a szakmátMár az AstraZeneca oltásának magyar engedélyénél látszott, hogy szakmailag értelmezhetetlen dolgok történnek, mától pedig még világosabb lett a helyzet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért hasalt el a világ egyik legnagyobb gyógyszercége az oltásfejlesztésen?A Merck koronavírus elleni oltása a klinikai teszteken nem hozott elég jó eredményt, más úton még próbálkoznak vele.

Élet CureVac hatásosság koronavírus Moderna mutáció Novavax oltás Pfizer vakcina Olvasson tovább a kategóriában

Hozzászólások lezárva.