Jöhetnek az orosz és a kínai vakcinák? – Itt van minden, amit érdemes tudni róluk

Elkezdődtek az oltási programok a világban, de a koronavírus-vakcináért folytatott versenyfutásnak még koránt sincs vége, a gyártási kapacitások és a logisztikai nehézségek miatt ugyanis a vártnál lassabban halad a vakcináció a világban. Európában egyelőre a Pfizer és a Moderna vakcinája kapta meg a sürgősségi engedélyeket, a következő pedig az AstraZeneca lehet a várakozások szerint. De opció lehet még az orosz vakcina, vagy valamelyik kínai oltóanyag, amelyeket a több országban is bevetettek már.

Bár Magyarország már lekötött mintegy 20 millió adag nyugati vakcinát a hivatalos tájékoztatás szerint, ami az egész ország egyszeri beoltására elegendő lenne, az elmúlt napokban megjelent kormányhatározat alapján a kormány olyan vakcinákat is beszerezhet, amelyek nem az EU-ból érkeznek. Ezt a szándékot Orbán Viktor is megerősítette péntek reggeli rádiós nyilatkozatában, miszerint az EU vakcinabeszerzését túlságosan lassúnak tartják, ezért döntés született arról, hogy máshonnan is szerezzenek vakcinát, akár kínai vagy orosz oltóanyagot.

A kínai vakcina nagy mennyiségben elérhető, most arra van szükség, hogy a magyar egészségügyi hatóság néhány napon belül egyértelmű választ tudjon adni arra, hogy használható-e itthon az a vakcina – mondta el Orbán Viktor. (Az EU-ban még engedéllyel nem rendelkező vakcinát lehet használni Magyarországon, ehhez a vakcinákat jóvá kell hagynia az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetnek a bevezetés előtt.) Több millió kínai vakcinát rendelkezésre állhat, akár néhány napon belül – tette hozzá a miniszterelnök.

Megnézzük, hogy mit érdemes tudni az orosz és a kínai vakcinákról.

Az orosz vakcina

Az egyik orosz vakcina, a Szputnyik V mintái még decemberben megérkeztek Magyarországra vizsgálatra, az utolsó információ az volt az oltóanyaggal kapcsolatban, hogy 3-5 ezer főnyi önkéntesen tesztelnék az engedélyezéshez. A Szputnyik V a brit AstraZeneca vakcinájához hasonlóan egy modernebb harmadik generációs vektorvakcina. Ezekben egy, a koronavírustól eltérő vírust használnak a bejuttatáshoz, amelynek során a SARS-CoV-2 tüskefehérjéjének génjét a vektorként használt vírus genetikai állománya hordozza. Így a vektorként felhasznált, betegséget nem okozó vírus juttatja be a kifejezni kívánt célgént.

A vakcinával már hónapokkal ezelőtt megkezdődött az oltás Oroszországban, a fázis 1/2 vizsgálatok során 92 százalékos hatékonyságot mértek a fejlesztő intézet közlése szerint. A fejlesztéseket élesen kritizálták sokan, mivel még zajlottak a fázis 3 klinikai tesztek, amikor már megkezdődött az országban az oltási program.

A kínai vakcinák

A kínai vakcinák közül kettő jár az élen, amelyeket már Kínán kívül is elkezdtek tesztelni és alkalmazni, az egyik a Sinovac, a másik a Sinopharm készítménye.

A Sinovac vakcinája

A Sinovac vakcinája CoronaVac néven fut és a „hagyományos” technológiával készült, inaktivált vírust tartalmazó vakcina.

Ez magát a vírusrészecskéket juttatja be a szervezetbe, de úgy módosítva azt, hogy betegséget ne tudjon okozni, ellenben az immunrendszer felismerje és elinduljon az immunválasz. (Ezzel szemben például a Pfizer és a Moderna már engedélyezett mRNS-vakcinája nem a teljes vírust, csak a vírus genetikai kódját használja fel és magát az emberi szervezetet készteti a vírus fehérjéinek előállítására, amivel felkészülhet az immunrendszer a valósi fertőzésre). Inaktivált vírust használnak több jelenleg is alkalmazott vakcinánál, például a veszettség elleni oltásnál.

A CoronaVac vakcináját 2-8 fokon kell tárolni (akárcsak az AstraZeneca vakcináját, míg a Moderna -20 fokos, a Pfizer/BioNTech vakcina pedig -70 fokos hűtést igényel).

Ami a vakcina hatásosságát illeti, a szakma által mérvadónak tartott Lancet nevű orvosi folyóiratban egyelőre a fázis 1/2 tesztek eredményeit lehet megtalálni a BBC szerint, amelyeket 144, illetve 600 résztvevő bevonásával végeztek el. A Sinovac oltóanyaga Kínában júliusban kapta meg a sürgősségi engedélyeket, a magas kockázatú csoportba tartozók számára. A cég szeptemberi közlése szerint több mint 1000 önkéntest oltottak be a vakcinával, közülük nem több, mint 5 százalék jelzett valamilyen mellékhatást, ami jellemzően fáradtság, vagy diszkomfortérzet volt.

Mivel Kínában már a koronavírus betegek kis létszáma miatt lehetetlennek bizonyult a vakcina hatásosságának tesztelése, így több ország beszállt. Törökországban 91,25 százalékos, míg Indonéziában 65,3 százalékos hatékonyságot mértek a vakcinára. Brazíliában az első eredmények 78 százalékos hatékonyságot mutattak, de ezeket januárban 50,4 százalékosra módosították, miután még több adat beérkezett. Novemberben egy időre fel is függesztették a vizsgálatokat Brazíliában az egyik önkéntes halála miatt, de a tesztek újraindultak, miután nem találtak összefüggést a vakcinával.

Ahogy látható, a hatékonysági számok nagy szórást mutatnak, egyelőre még várni kell a randomizált, placebóval végzett vaktesztek adataira a fázis 3 vizsgálatok eredményeként.

A Sinopharm vakcinája

Az kínai állami Sinopharm két vakcinát is fejleszt, mint a kettő a Sinovac vakcinájához hasonlóan inaktivált vírust tartalmazó, „hagyományos” technológia.

A vállalat december végén közölte, hogy a fázis 3 tesztek során 79 százalékos hatékonyságot mértek, míg az Egyesült Arab Emirátusokban, ahol már szintén megkapta az engedélyt a vakcina, 86 százalékos hatékonyságról számoltak be. Egy időre a Sinopharm vakcinájának tesztelését is felfüggesztették Peruban az egyik önkéntesnél jelentkező súlyos állapot miatt, de miután az okozó tényezők közül kizárták a vakcinát, így újraindultak a vizsgálatok.

A vakcinával már hónapokkal ezelőtt megindult az oltás Kínában, eddig közel 1 millió fő kapta meg.

És a többi kínai vakcina

A SinoVac és a SinoPharm vakcináin kívül még legalább 2, újabb technológiával készülő oltóanyag fejlesztése jár előrehaladott fázisban Kínában, az egyik a CanSino Biologics adenovírussal kombinált vektorvakcinája, amely a hírek szerint Szaúd-Arábiában már a fázis 3 teszteknél tart. A másik az Anhui Zhifei Longcom fejlesztése, egy fehérjelalegység vakcina, amellyel most kezdődtek a fázis 3 klinikai tesztek.

Akik eddig kínai vakcinát vettek

Több ország is bejelentkezett a kínai vakcinákra, Szingapúr, Malajzia, Brazília, Chile és a Fülöp-Szigetek a Sinovac-val kötött megállapodást, Indonézia januárban meg is kezdi a tömeges oltást a vakcinával, Törökország pedig engedélyezte a sürgősségi alkalmazást. Az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein pedig a Sinopharm oltóanyagát engedélyezte.

A BBC értesülései szerint a Sinovac éves szinten 300 millió dózist (150 millió embernek megfelelőt) tud legyártani az újonnan felépített gyárában. Összehasonlításképp a Moderna 500 millió adagot tervez leszállítani idén, az AstraZeneca pedig 700 millió dózist ígér az első negyedév végére.

Az látszik, hogy a nyilatkozatok alapján, hogy a kínai vakcina tűnik itthon a leggyorsabban elérhetőnek és a mennyiséggel nem lehet gond. A kérdés, hogy mi történik akkor, ha valóban lesz vakcinaútlevél a világon, vajon utazhatunk-e olyan országba, ahol az a vakcina, amivel beoltottak minket, esetleg nem kapott engedélyt?

Az engedélyeztetési folyamatban a Pfizer/BioNTech vakcinája áll a legjobban, amit már 50 országban engedélyeztek világszerte. A Moderna vakcinája 36, a Szputnyik V 8, az AstraZeneca 7 országban kapott engedélyeket. A kínai vakcinák közül a Sinopharm oltóanyagát 6, a Sinovacét 3 országban engedélyezték. Indiában pedig 2 helyi vakcina kapott engedélyt.

A világon összesen 77 vakcinajelöltet fejlesztenek jelenleg, 200 klinikai teszt folyik és 8 olyan oltóanyag van, amit már legalább egy országban engedélyeztek.

Címlapkép: Han Haidan/China News Service via Getty Images

Forrás: portfolio.hu

Hozzászólások lezárva.