Január 29-én dönthetnek a Szegedi Tudományegyetem átalakításáról

Regisztráció után húsz hallgató, és negyven dolgozó csatlakozhatott be az online tanácskozásba, ami információink szerint azzal kezdődött, hogy közvetlenül az ülés előtt kiadott, felvételek készítését tiltó közleményben foglaltak betartására utasították a résztvevőket. A rendkívüli szenátusi ülést a tiltás miatt nem lehetett élőben közvetíteni.

Így indult a közel két és fél órás ülés, amelynek jelentősebb része az eddig már megismertek prezentációjával telt. Mint megírtuk, más egyetemek mellett a szegedi is alapítványi fenntartásba kerülhet, az ITM szerint így hatékonyabb lenne a működés.

Az ülés után beszéltünk többekkel, de mindenki névtelenséget kért. Mivel már korábban sejthető volt, hogy a rendkívüli ülésen nem hoznak döntést, a közvetítést követő hallgatóknak ez nem okozott csalódást, az viszont igen, hogy egy ilyen fajsúlyú ügyben csupán néhány kari vezető szólalt meg.

Forrásaink elmondása szerint a hosszas, lényegében mindenki számára már ismert prezentáció után mindössze 5-6 szenátusi tag próbált érvelni amellett, hogy nem kellene rohamléptekkel belevágni egy olyan modellváltásba, aminek részleteit nem ismerik, és arra kérték a rektort, hogy próbáljon időt kérni az ITM miniszterétől.

Ezt a felvetést a rektor lesöpörte azzal, hogy annyi idő alatt kell dönteni, amennyi a rendelkezésükre áll. A hallgatóság szerint az is elhangzott, hogy a többi vidéki egyetem már döntött a modellváltás mellett. Amikor pedig az egyik felszólaló garanciákat kért arra, hogy ne a fejük fölött válasszanak kurátorokat, hanem abban döntő szava legyen a szenátusnak, akkor Rovó László rektor a forrásunk elmondása szerint röviden annyit válaszolt:

Érdekes helyzet volna, ha az egyetem maga döntene a kuratóriumi tagokról.

Az elmondások szerint az előbb idézett felszólaló Szajbély Mihály korábbi bölcsészkari dékán volt, akinek a beszéde később felkerült egy zárt Facebook-csoportba is, majd terjedni kezdett. A szöveg szerint Szajbély a többi között arról beszélt, hogy az alapítványok kuratóriuma általában be van betonozva, onnan csak kihalással, lemondással távoznak a tagok. Ezért kellene szerinte az alapító okiratban megvédeni az intézményt a fenntartónak való kiszolgáltatottságtól. A volt dékán szerint a versenyképes és rugalmas működést nem feltétlenül az alapítványi működéssel lehetne elérni, amennyiben a költségvetési intézmények államháztartási túlszabályozottsága köti gúzsba az egyetemeket, akkor a szabályokon kellene változtatni.

A forrásaink elmondása szerint az üélsen a pedagógusképzésért felelős kari vezetők közül volt, aki a pedagógusképzésről szóló megállapodást sürgetett, az orvoskar dékánja pedig éppen az alapítványi működéssel látja elkerülhetőnek a képzés megborulását.

Az ülés előtt postázott előterjesztésben tudomásunk szerint szerepel az, hogy feltehetőleg nem választják le a klinikát az egyetemtől (ugyanez látszik az ITM egyik prezentációjából), ahogy az is, hogy milliárdokkal ki is stafíroznák a modellváltás után. Valószínű, hogy az egyetemeken feszültséget okozna, az ellátásban dolgozók jelentős megemelt bére és a költségvetési szervezetben maradók közalkalmazotti illetménye közötti különbség.

Az egyetemi szakszervezet tudomásunk szerint most nem kért szót.

Úgy tudjuk, hogy a rendkívüli szenátusi ülésen az is kiderült, hogy munkacsoportot alakítottak, amelybe az alapítványi átalakulással kapcsolatban felmerülő témákat képviselőket hívták meg, így hallgatók is bekerülnek. Hogy kik, és milyen módon lehetnek tagok, egyelőre nem derült ki. A csoportot az egyetem korábbi rektora, Szabó Gábor koordinálja, a feladatuk pedig az, hogy a rektort felkészítsék a kormány képviselőivel való egyeztetésekre. Az ad hoc bizottságot vezető “prorektort” a rektor és a kancellár jelölte ki a posztra, erről nem kérték ki a szenátus véleményét. A kancellár arra ígéretet tett, hogy az államilag finanszírozott helyek nem fognak csökkenni, és elbocsátások sem lesznek – mondták forrásaink.

Hozzászólások lezárva.