Itt az ország, amelyik pillanatok alatt térdre kényszerítette a fél világot – Mindenki Tajvannak udvarol chipekért – Portfolio

Közösséget építünk!
Signature-előfizetőink számára egyedi online klubeseményt szervezünk, ahol profi befektetők mondják el, mi várható 2021-ben. További részletek ide kattintva.

A világ legnagyobb chip-bérgyártója, a tajvani Semiconductor Manufacturing Co. (TSMC) bejelentése szerint a cég növelni fogja gyártókapacitását az autóiparban használatos chipek előállítása terén, hogy enyhítse az autóiparban utóbbi időszakban kialakult chiphiányt, ami szerte a világban, így Magyarországon is a termelés csökkentésére, leállítására késztette az autógyártókat.  

A TSMC közleménye azután jelent meg, hogy a tajvani gazdasági miniszter egyeztetett az ország négy legnagyobb chipgyártójának vezetőivel az autóipari chipgyártás felpörgetésének lehetőségéről. A tárcavezető azután ült össze a cégvezetőkkel, hogy a napokban a német gazdasági miniszter arra kérte a tajvani kormányt, járjon közbe a gyártóknál a chiphiány orvoslása érdekében. Nemrégiben ugyanezzel a kéréssel fordult a japán kormányzat is Tajvan felé, illetve tavaly az Egyesült Államok, illetve az EU részéről is kapott ilyen megkeresést a tajpeji kormány.

Tajvan ugyanis kiemelt szerepet játszik a chipgyártásban, mivel a The Economist által idézett adatok szerint globális szinten az iparág mintegy ötödét fedi le, illetve a fejlett chipek terén ez becslések szerint az 50 százalékot is elérheti.

A chipek bérgyártásának piacán több mint 55 százalékos súllyal bíró globális piacvezető TSCM árbevétele tavaly 25 százalékos növekedéssel 48 milliárd dollárra nőtt.

Az autóipar helyett az elektronikai szektor kiszolgálására álltak át a chipgyártók

Az autóipar chipekkel való ellátásában azért alakultak ki fennakadások, mert a koronavírus-válság erőteljes csapást mért az autók iránti keresletre, így az autógyártók csökkentették chipmegrendeléseiket, amire válaszul a chipgyártók átszervezték kapacitásaikat a szórakoztató elektronikai termékeket, illetve számítástechnikai eszközöket gyártó megrendelőik irányába. A járvány miatt bevezetett kijárási korlátozások hatására ugyanis megnőtt az igény az otthoni elfoglaltságot segítő szórakoztató elektronikai eszközök (például Playstation, Xbox) iránt, továbbá a home office munkarend széles elterjedése miatt megugrott a PC-k, laptopok, okostelefonok kereslete is.

A tavalyi év második felére azonban a vártnál gyorsabban ismét lendületet kapott az autóipar, a chipek iránt így megnövekvő autóipari kereslettel azonban a kínálat nem tudott lépést tartani, mivel a chipgyártók kapacitásait már az elektronikai, számítástechnikai termékeket gyártó ügyfeleik lekötötték.

Az autógyártásban számos helyen használnak chipeket, többek között az érintőképernyőkhöz, a navigációt, illetve a vezetést segítő rendszerekhez, a parkolást segítő szenzorokhoz, Bluetooth kapcsolathoz, de az emisszió csökkentéséhez is.

A chiphiány szerte a világban a rövidített munkaidő bevezetésére, a termelés visszafogására kényszerítette az autógyártókat. A Ford például az ötezer embert foglalkoztató németországi saarlouis-i üzemében egy hónapra állította le a termelést, ami február 19-ig tart. Az Audi a németországi ingolstadti és neckarsulmi gyáraiban mintegy 10 ezer alkalmazottat volt kénytelen rövidített munkaidőben foglalkoztatni, ami előreláthatólag január végéig tart. A Volkswagen január 18-tól vezette be a rövidített munkaidőt az emdeni üzemében, ami várhatóan e hét végéig tart. Az intézkedés mintegy 9 ezer alkalmazottat érint. A Daimler is rövidített munkaidőt vezetett be a kompakt modelleket gyártó rastatti üzemben.

A globális chiphiány az autógyártók magyarországi termelésére is kihatott. A kecskeméti Mercedes-Benz gyárban január 20. óta e hét végéig szünetel a gyártás, míg az Audi Hungariánál január 18-tól most péntekig a motorgyártás terén átmeneti csökkentett termeléssel, részleges műszaklemondásokkal kezelték a helyzetet, míg a járműgyártás egyműszakos rendben üzemelt.

A chipgyártók azért is helyezték előtérbe az utóbbi időszakban az elektronikai, illetve számítástechnikai eszközök gyártóinak kiszolgálását, mert azok sokkal nagyobb volumenű megrendeléseket biztosítanak számukra. A Bloomberg példaként az okostelefonok piacát emelte ki, ahol éves szinten több mint egymilliárd új eszközbe kerülnek félvezetők, míg az autóipar mintegy 80 millió járművet állít elő.

Tavaly az autóipari chipek a TSMC árbevételének csupán 3 százalékát tették ki, szemben az okostelefonokhoz szükséges chipekkel (48 százalék), illetve a magas teljesítményű chipekkel (33 százalék). Bár a tavalyi negyedik negyedévben az autóipari chipek értékesítése 27 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest, az még így is csak az összértékesítés 3 százalékát jelentette.

A kiadott közleményében a TSMC azt közölte: „prioritásként” kezeli majd az autóiparban kialakult chiphiány enyhítését, bár azt is megjegyezte, hogy az ellátási lánc „hosszú és komplex”. A tajvani Macronix International memóriachipgyártó elnöke szerint az autógyártáshoz szükséges chipek terén kialakult hiányt várhatóan nem lesz egyszerű majd megoldani többek között a chipgyártáshoz szükséges eszközök beszerzésénél tapasztalható késések miatt. Szakértők emellett arra is felhívják a figyelmet, hogy a félvezető komponenseket minden egyes termék esetében egy adott specifikus használtra tervezik meg, így a gyártási eljárás hirtelen megváltoztatása a különböző felhasználású chipek között nem egyszerű folyamat.

Előtérbe került az önellátás

Egy interjúban a tajvani gazdasági miniszter azt emelte ki, hogy Tajvan világgazdaságban betöltött kiemelt szerepére mutat rá, hogy a globális autógyártók a tajvani félvezető iparág segítségét kérik a chiphiány enyhítése érdekében. Ezt a helyzetet azonban Jan-Peter Kleinhans, a berlini Stiftung Neue Verantwortung berlini think-tank technológiai és geopolitikai projektjének igazgatójának szavaival úgy is le lehet írni, hogy

az USA által kialakított chipgyártás-kiszervezés dominálásával Tajvan a legkritikusabb pontjává vált a teljes félvezető-értékláncnak.

A Tajvantól való függés csökkentése érdekében ezért az USA-ban, Európában, Japánban is egyre jobban előtérbe kerültek az önellátás fokozására vonatkozó tervek.

Angela Merkel kancellár és Emmanuel Macron francia elnök már tavaly egyeztetett arról, hogy milyen károkat tud okozni az európai gazdaság számára, ha zavarok támadnának a chipek beszerzésében. Egyetértettek abban, hogy a kiszolgáltatott európai helyzet miatt fel kell gyorsítani a saját chipipar megteremtésére vonatkozó európai erőfeszítéseket – értesült a Bloomberg egy neve elhallgatását kérő francia kormányzati tisztviselőtől. 

Az EU tervei szerint a „technológiai szuverenitás” erősítése érdekében 30 milliárd eurós állami és magán beruházások révén 20 százalékra növelnék Európa globális chippiacon meglévő részesedését a jelenlegi kevesebb mint 10 százalékos szintről, igaz, céldátum nem lett megadva a magasabb arány eléréséhez. Az EU emellett bátorítja Tajvant arra, hogy növelje iparági beruházásait az unióban, aminek már van is valamennyi eredménye. A tajvani GlobalWafers Co. – amelynek székhelye a TSMC-hez hasonlóan Hszincsuban található – nemrégiben adott be 4,4 milliárd eurós ajánlatot a német Siltronic megvásárlására. A tranzakcióval árbevétel alapján a világ legnagyobb szilíciumlapka-gyártója jönne létre.

Az USA és Japán is csalogatja a TSMC-t

Az Egyesült Államok is úgy próbálja orvosolni a kialakult helyzetet, hogy az USA-ba csalogatja a TSMC-et, illetve a legfejlettebb technológiával készülő chipek legyártására szintén képes dél-koreai Samsung Electronics-t. A TSMC májusban jelentette be, hogy 12 milliárd dolláros beruházással Arizonában hoz létre chipgyártó üzemet, amely 2024-ben kezdheti meg működését, míg a Samsung Electronics a tervek szerint Austinban épít fel 10 milliárd dolláros beruházással egy gyárat.

Az amerikai kongresszus elé tavaly került „CHIPS for America Act” törvénytervezet több ilyen gyár létrehozását célozza elősegíteni az USA-ban. Michael McCaul texasi republikánus képviselő azt tervezi, hogy idén ismét a kongresszus elé viszi a mindkét nagy párt által támogatott törvénytervezetet annak érdekében, hogy 25 milliárd dolláros szövetségi forrást és adókedvezményt kapjon a chipgyártó üzemek létesítése.

Tokió is arra törekszik, hogy Japánba vonzza a TSMC-t. Tavaly 110 milliárd jen (egymilliárd dollár) értékű keretet különített el kutatás-fejlesztési beruházásokra, illetve ugyanerre a célra 90 milliárd jent 2021-re, amelynek egy része a TSMC Japánban felépítendő gyárának kialakítását célozhatja, miután sajtóértesülések szerint a TSMC érdeklődik a Japánban történő gyártás iránt.

A chipgyártás hazatelepítését célzó erőfeszítések ellenére optimista dolog azt gondolni, hogy egy ilyen komplex termék, mint a félvezetők ellátási lánca rövid idő alatt megváltozhat

– mondta Peter Wennink, a chipgyártáshoz használt gépeket előállító holland ASML vezérigazgatója a Bloomberg TV-nek. Szerinte a félvezetők gyártásához szükséges kapacitás hazatelepítéséhez évek szükségesek.

Tajvan bár kiemelt szereppel bír, nem az egyetlen szereplője a félvezetők ellátási láncának. Az USA továbbra is domináns pozícióval rendelkezik a chipek tervezése terén, míg a holland ASML a legjobb chipek gyártásához szükséges gépek piacán tett szert domináns helyzetre. Továbbá Japán számít a chipgyártáshoz szükséges eszközök, vegyi anyagok és lapkák fő beszállítójának.

Ahogy azonban egyre nagyobb az igény a kisebb, hatékonyabb chipek iránt, amelyek kevesebb energiát igényelnek, a legfejlettebb chipek gyártására is képes TSMC egyre jobb helyzetbe kerül. Ez egyben elősegítette azt is, hogy Tajvanban egy átfogó ökoszisztéma alakuljon ki ezen iparág körül: az ASE Technology Holding a világ legfőbb chipösszeszerelője, míg a MediaTek a legnagyobb okostelefonchipset-gyártóvá vált. A TSMC idénre előirányzott 28 milliárd dolláros tőkeköltése pedig azt jelzi, hogy a cég továbbra is az iparág vezető szereplője marad.

Európa hidegháborús szerepét kaphatja Tajvan az amerikai-kínai rivalizálásban

Kína sem akar lemaradni félvezető iparágának fejlesztésében. Az októberben bemutatott ötéves terv szerint 2025-ig 1,4 ezer milliárd dollárt fordít a chipipar és más fontos technológiai iparágak támogatására. De Kínának is szüksége van Tajvanra: egyfajta agyelszívás keretében már régóta vonzza magához a szektor tajvani szakembereit. A legnagyobb kínai chipgyártó, az SMIC két vezetője, az egyik társvezérigazgató és az alelnök is korábban a TSMC-nél dolgozott.

Washington azonban a Trump-adminisztráció által bevezetett exportkorlátozások keretében tiltja az összes amerikai chiptechnológián (beleértve a tervezést is) alapuló termékekhez való kínai hozzáférést. Ezzel képes volt a félvezetők TSMC-től való beszerzését a Huawei számára blokkolni, ami akadályozza Kína legnagyobb technológiai vállalatának fejlődését.

Miután Washington gátolja Kína előrelépését az iparágban, szólnak arra vonatkozó találgatások, hogy Peking szellemi tulajdonjogi lopásokat követ el a chipszektorban, amely akciók célresztjében Tajvan áll. A tajvani TeamT5 kiberbiztonsági cég szerint folyamatosan nőtt Tajvan chipiparágát érintő kibertámadások száma azok után, hogy szigorításokat vezettek be a Kínába irányuló amerikai exportra. Erre válaszul a tajvani kormányzat mintegy 500 millió dollárt tervez fordítani az iparág kiberbiztonsági védelmére.

Tajvan kiemelt szerepe a globális chipértékláncban erőteljes ösztönzőt szolgáltathat akár arra is, hogy a technológiai függetlenségre törekvő Peking „az egy Kína politika” jegyében valamilyen módon ellenőrzése alá vonja az általa csak szakadár kínai tartománynak tekintett Tajvant, illetve annak félvezető iparát. A Tajvannal való „egyesüléssel” kapcsolatos pekingi megszólalások között találni olyan viszonylag mérsékelt nyilatkozatokat, miszerint az egyesítés folyamata békés lesz, és hajlandóak türelemmel kivárni azt, illetve olyan harcias megszólalásokat is, miszerint készen állnak arra, hogy a katonai erőt is használják a Tajvannal való egyesülés elérése érdekében. Ezt viszont az Egyesült Államok nagy valószínűséggel nem hagyná szó nélkül.

Ezzel kapcsolatban Joseph V. Micallef amerikai hadtörténész úgy véli, hogy Tajvan akár azt a szerepet játszhatja el az amerikai-kínai rivalizálásban, mint amit Európa töltött be a Szovjetunió és az USA közötti versengésben. A hidegháborúban ugyanis az USA részben azért kötelezte el magát Nyugat-Európa Szovjetunióval szembeni megvédésében, mert felismerte, ha az öreg kontinens nyugati fele Moszkva irányítása alá kerül, akkor riválisa jelentős előnybe került volna Nyugat-Európa gazdasági, technológiai képességeinek kiaknázása révén. Most pedig az USA Kínával vív egy széleskörű gazdasági, technológiai versenyt, amelyben a világ chipiparát domináló Tajvan sorsa kiemelt figyelmet kap.

Címlapkép forrása: Maurice Tsai/Bloomberg via Getty Images

Forrás: google

Hozzászólások lezárva.