Ingatlanvétel második rész

Rengetegen megélnek az emberi tudatlanságból és rosszul értelmezett biztonságra való vágyukból.

Az emberek szó szerint milliókat fizetnek ki elrejtett költségeken keresztül egy magát pénzügyi tanácsadónak kiadó “szakembernek”, akinek konkrétan semmi képzettsége nincs azon az egyhetes tanfolyam kívül, ahol öt napból három és fél napig a sales volt a téma, a maradék másfél nap pedig termékismeret és jutaléktábla.

Miért teszik ezt az emberek? Hamis biztonságot és kényelmet vásárolnak milliós költség mellett olyanoktól, akik pont úgy nem értenek hozzá, mint ő. Inkább kifizet valakinek egy talicskányi pénzt és meggyőzi magát, hogy mindent megtett, hogy biztonságban legyen a pénze.

Állampapírt bárki tudna venni, ha pedig annál kockázatosabbat vesz, övé továbbra is az összes kockázat a brutális költségek mellett is. Épeszű ember meg nem hiszi el, hogy majd helyette figyelik a piacot és a piac előtt fogják tudni, mikor kell kiszállni és mibe kell helyette átrakni a pénzt. Ez a mese része, de az emberek éppen ezt a mesét szeretnék hallani, ezért fizetnek vagyonokat.

Miért mondom ezt? Mert az ingatlanpiac komoly része is pont így működik. Az átlagemberek életük során kétszer, maximum háromszor vesznek vagy adnak el ingatlant, a két tranzakció között gyakran 25 év is eltelik. Kell nekik egy hamis biztonságérzet, hogy valaki helyettük átlátja a piacot, ismer minden buktatót, az ingatlant szemre felméri és észreveszi a statikai hibákat és így tovább. Kerül, amibe kerül, inkább kifizetik és igazából semmi olyat nem kapnak érte, amit ők maguk nem tudnának megtenni.

Eladóként felfogadhatnának profi fotóst, értékbecslőt, virtuális asszisztenst a telefonok kezelésére, de akár még lótifutit is, aki mutogatja a lakásukat, mindezt tizedáron, százszor jobb minőségben. Egy google kereső elég, hogy találjak bárkit közülük.

Vevőként pedig statikust, építészt, ügyvédet és bárkit, aki ezerszer jobban ért a szakmájához, mint aki állítólag szakértő lenne az ügyletben. (Ráadásul ha az eladó fizeti, miért gondolom, hogy számomra megbízható információkat ad?)

Szeretnék elöljáróban valamit leszögezni: az ingatlanosokra bizonyos esetekben nagyon nagy szükség van és baj lenne, ha nem lennének. Ha befektető lennék és kellene tíz lakás a belvárosban, biztos, hogy ingatlanost fogadnék. Ha külföldi lennék és nem ismerném a várost, csakis megbízható ingatlanossal mernék vásárolni. Ha ilyen külföldieknek akarom eladni vagy kiadni a lakásom, akkor is megkeresném őket. Ha nyolcszázmilliós házat keresnék, nem böngészném a hirdetéseket, főleg, hogy a milliárdos ingatlanok fel sem kerülnek ezekre az oldalakra. Ha pedig az ország másik végében kellene eladnom egy ingatlant, ami ráadásul nem is egy egyszerű ingatlan, nagy segítség lenne egy ingatlanos. S lehet, hogy annyira elfoglalt és jól kereső vagyok, hogy megéri az ingatlanos jutaléka, hogy ne nekem kelljen foglalkozni a nagymamától örökölt lepukkant garzon eladásával. Ha lenne egy igazán megbízható ingatlanosom, akiről tudom, hogy előre kiszűri a hülyéket és a megbízhatatlanokat helyettem, amikor a lakásomat szeretném kiadni, örömmel fizetnék neki egyhavi bérleti díjat. Tehát az ingatlanos szakma is hasznos és szükség van rá. Erre a részére.

Azonban az ügyletek 95%-ában semmi szükség rájuk, amit tesznek, nélkülük legalább ilyen minőségben megcsinálhatná mind a vevői, mind az eladói oldal tizedannyi költség mellett. Gyakran az ingatlanosok a tulajdonos által feladott hirdetésekre vadásznak és addig zaklatják a tulajdonost, amíg az be nem adja a derekát.

Mindig lesznek emberek, akik félelemből vagy tudatlanságból, megszokásból esetleg az életkoruk miatt ingatlanoshoz fognak fordulni, de hátha sokan megértik, hogy nem egy atomfizika ez az egész. (S még egyszer: nem arról beszélek, amikor egy ingatlanosnak komoly hozzáadott értéke van. Hanem a többi esetről, amik az esetek nagy részét kiteszik.)

Igen, tudom, ahogy tíz éve utál minden “pénzügyi tanácsadó”-nak hívott ügynök és szitokszó a nevem közöttük, most utálni fog az összes ingatlanügynök is, kivéve azok, akik abból élnek, hogy tényleg szükség van rájuk, lásd fentebb és/vagy olyan minőségben dolgoznak, hogy már keresik őket az eladók vagy a vevők. De nem is róluk beszélek és valószínűleg ők nem is fogják magukra venni.

Tíz év alatt százezrek menekültek meg unit linked biztosításoktól meg nyugdíjbiztosításoktól csak azért, mert mertem írni róla és nem érdekelt, mennyit gyaláznak azok, akiknek az üzletét rontottam azzal, hogy az embereket felvilágosítottam. Csak ezért már megérte. Hogy az emberek rájöjjenek, hogy ők is képesek kezelni a pénzüket, sőt sokkal jobban meg tudják tenni, mint az állítólagos szakértők és sokkal olcsóbban is.

Ezért arra gondoltam, folytassuk a témát, először a vevők szemszögéből. Az előző cikkben arról volt szó, hogyan találj meg egy ingatlant.

Most arról lesz szó, vásárlás vagy akár egy puszta érdeklődés esetén hogyan ellenőrizd le, hogy egyáltalán szabad-e foglalkozni vele.

Ismerkedjünk meg az e-közmű térképpel. Ezen elvileg a közművek elhelyezkedését és létét vagy nem létét látjuk, de nem erre lehet csak használni. (Ügyfélkapu-regisztráció szükséges hozzá, de kevés embernek nincsen még olyan.)

Ha már itt vagy, ellenőrizd, hogy van-e csatorna a telken vagy akár kábelnet a környéken, ami szintén kizáró ok lehet ma már, ha nem elérhető. A szolgáltatókat egyesével tudod ki vagy be kapcsolni.

De másra is alkalmas.

Ha ellenőrizted a közműveket, kapcsold is ki őket, mert csak zavarnak. A “szem” jeleket tedd áthúzottá.

Majd görgess lejjebb és kapcsold be a többi lehetőséget: telekhatárok, épületek, helyrajzi számok és így tovább. (Adott címre logikusan a cím fülön tudsz keresni, helyrajzi számra a mellette lévő fülön.)

Itt látod a helyrajzi számokat, hogy hol futnak a valóságban a telekhatárok és sok egyéb fontos információt. Vajon tényleg akkora a telek, ahogy mondják? Ott van a telekhatár, ahol a kerítés?

Keressünk rá két olyan hirdetésre, ami most is aktív és meg is akartuk  nézni, csak előtte használtuk ezt a szolgáltatást. (A helyrajzi számokat és az utcát kikapcsoltam, mert nem az adott eset a lényeg, hanem a lehetőség. Természetesen te látod azokat az infókat is, ha magadnak keresel.)

A hirdetett házról minden szép le van írva, meg is találtuk, de mielőtt elmennénk, keressünk rá a cím ismeretében.

Erről a házról van szó, középen. A kép az e-közmű “Ortofotó 2018” funkciójával készült. Az ortofotó magyarul légifelvételt jelent, csak így jobban hangzik. Gyakran jobban használható, mint a Google műhold felvétele, mert nem pont felülről látszik az ingatlan, ezért több részletet látsz. (S ne felejtsd el használni a Google Earth Pro-t sem a 3D funkcióval, amit a számítógépre kell letöltened.)

Nézzük meg a térképet:

Hát bizony ez egy osztatlan közös tulajdon és mivel az árult ház be van szorítva a sarokba a két ház közé, meg sem lehet osztani, mert a pici kertje miatt a beépíthetőség bőven meghaladja az előírt mértéket. Erről miért nem volt szó a hirdetésben?

De nézzünk egy sokkal durvább, most is aktív esetet.

A leírás a szokásos, milyen jó jársz a házzal. Kell rá költeni, viszont az ára ezt tükrözi is, vagyis a ritka reális áru ingatlanok egyike, 90 millió környékén. (Mármint a mostani piaci árak mellett reális csak ennyi pénz egy 30 éves házért, ezelőtt négy évvel 45-50 millióért sem kellett volna senkinek, de ez van, most ezek az árak.)

Nem ott van, ahol az ingatlanos mondja, de hát ezt már megszoktuk. Mielőtt elmegyünk megnézni, keressük ki ezt is. A középső házról van szó.

Nézzük meg, meddig tart a telek a valóságban és a többi:

Hoppá!!!!! Se a meghirdetett ház, se a mellette lévő nem is létezik papíron. Mindkét házat engedély nélkül építették és azóta sem kértek rá fennmaradási engedélyt, mert azért sokat kellett volna fizetni vagy meg sem kapták volna.

Vajon miért nincs rajta engedély? Nyilván nem adott az önkormányzat, de miért? Ha nem volt kizáró ok, miért nem kértek? Ha okkal nem lehetett ezekre a telkekre építeni, mi volt az ok? Ezt az önkormányzat meg tudná mondani, de ez már minket innentől nem is érdekel. (Vegyük észre, a két engedély nélkül épült ház melletti két telek is üres, pedig ma már hatalmas kincs két ekkora telek. Tehát nagy valószínűséggel van valaki oka ennek. Ha érdekelne, utánajárhatnánk, de igazából innentől már nem érdekel.)

S van erről az apró, kicsi, lényegtelen információról, hogy a ház igazából nem is létezik papíron, szó a hirdetésben? Nézzük csak: napelem a tetőn, csodálatos panoráma, garázs, pince. Sehol egy szó arról, hogy ez a ház nem is létezhetne. Az a legkisebb baj, hogy nem kapsz rá se CSOK-ot, se hitelt.

Vajon tudta az ingatlanos, hogy mit árul és szándékosan eltitkol ilyen információkat? Vagy ennyinek nem nézett utána? Melyik a rosszabb?

(Egyébként szerintem nem tudta, mert ezer forint lett volna lekérdezni egy tulajdoni lapot meg térképmásolatot a földhivataltól és ez már nem fért bele a négymilliós jutalékba. Lehet, hogy nem is tudta, hogy ezt meg kellett volna csinálnia. Ennyit a szakértelemről vagy a korrektségről.)

A témát folytatjuk: mit látsz a tulajdoni lapon, hogyan értékeld fel a házadat és hogyan add el.

Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.

Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 40 ezer forint.

40 millió forintos életbiztosítás havi 5.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.

Share

<!–
–>

Hozzászólások lezárva.