Ingatlanvásárlás ötödik rész: ügyvéd vagy közjegyző?

Kicsit felborítva a logikus sorrendet (még nem nézettük meg az ingatlanukat egy statikussal vagy építésszel), folytatjuk a sort az adásvétellel.

Sokan nem tudják, hogy nem csak ügyvédhez hanem közjegyzőhöz is lehet menni ingatlanvásárlással kapcsolatban. A közjegyzőnek van előnye és hátránya is. Az egyik előnye kétségkívül az, hogy a legtöbb esetben olcsóbb, mivel fix tarifával kell dolgoznia, akkor is, ha szövevényes az ügy. A közjegyző tarifája 10 és 200 millió forint között 86.200 Ft plusz a 10 millió forint feletti rész 0,2%-a. Ezzel szemben az ügyvédek jellemzően 0,5-1% között szoktak elkérni egy ilyen ügyletért. (Vagyis 30 millió forintnál is már valamivel olcsóbb egy közjegyző, mint egy ügyvéd, aki 0,5%-ért dolgozik.)

A másik előnye lehet a közjegyzőnek, hogy mindjárt kilakoltatási végzést is lehet íratni, ha az eladó nem hagyja el időben a megvásárolt ingatlant (mert mondjuk ő sem tud beköltözni abba az ingatlanba, amit ő vett), ahogy végrehajtást is lehet egyből kérni, ha a vevő nem fizeti ki időben az ingatlant. (Persze más kérdés, ez utóbbinak mennyi értelme van, ha a vevő mondjuk nem kapta meg a hitelt a banktól és azért nem tud fizetni, mert nincs miből.)

Az ügyvéd előnye, hogy ő, szemben a közjegyzővel, tanácsot is adhat, az ügyfeleket felvilágosíthatja és képviselheti az érdekeiket. Ilyet egy közjegyző nem tehet.

Megkértem Norbertet, aki ingatlanokkal foglalkozó ügyvéd, hogy írjon erről egy rövid írást, mi a különbség a közjegyző és az ügyvéd feladata és tevékenysége között.

De mielőtt még átadom a szót, gyakori kérdés, hogy miért kérnek el ilyen sokat az ügyvédek, amikor csak átírnak két nevet és két címet egy biankó szerződésen. Az esetek nagy részében ez nem ennyire egyszerű. A legegyszerűbb esetben is hitel van a házon, amit első körben le kell róla szedni, hogy egyáltalán eladható legyen. Jellemzően erre a vásárló önerejét szokták használni. De akkor már gond van, ha több a hitel, mint a vásárló önereje. Ha a vásárló is hitelt vesz fel, az egy újabb csavar, mert megint többlépcsős lesz a dolog. Ha pedig van is rajta hitel és a vásárló is kér hitelt, az még tovább komplikálja a papírmunkát és a lépések számát. Ha CSOK volt rajta vagy lesz rajta, megint színesíti a kérdést. Előfordul az is, hogy a sok szereplő miatt kicsúszik az ügy az ügyintézés határidejéből és lehet mindent előröl kezdeni, mert valamelyik bank vagy az állam túl későn reagált az ügyre.

S ezek csak a legegyszerűbb esetek, ahol nincs kiskorú a tulajdonosok között, nincs semmi egyéb teher a házra bejegyezve és így tovább. A faék egyszerűségű ügyek a legritkábbak, ahol a tehermentes házat készpénzért veszi meg a vásárló.

Éppen ezért, bár spórolni mindenki szeret, erősen gondold meg, hogy túl olcsó ügyvédre bízod-e a legegyszerűbbnél bonyolultabb ingatlanvásárlásodat. Sajnos ebben a szakmában is igaz, hogy olcsó húsnak gyakran híg a leve.

Ennyi bevezető után következzen Norbert írása:

Legyen szó ingatlan értékesítéséről vagy vásárlásáról, nyilvánvaló az emberek számára, hogy az ügylet lebonyolításához jogvégzett ember segítségét kell igénybe venni, amely praktikusan ügyvédi, vagy közjegyzői segítséget jelent.
De mégis kihez forduljunk, ha úgy érezzük, megtaláltuk álmaink otthonát, avagy rengeteg mutatást követően elérkezett a várva-várt vevő? Ügyvédhez? Közjegyzőhöz? Mit csinál az egyik és mit a másik szakember?
A közjegyző az „állam embere”, „mini hatóságként” jár el, a közjegyzői tevékenység pedig jellegét tekintve közhatalmi tevékenység. A közjegyző törvényben foglalt fő feladatai közé tartoznak az ún. nemperes eljárások lebonyolítása, mint pl. a követelések behajtására vonatkozó fizetési meghagyásos eljárás, vagy a hagyatéki eljárások lefolytatása. A közjegyzők feladata továbbá: okiratkészítés, hiteles kiadmány, másolat és bizonyítvány kiadása, valamint okirat, pénz és érték megőrzése.

Az ügyvéd ezzel szemben „ügyfele embere”, az ügyfél megbízása és érdekei messzemenő szem előtt tartásával jár el, közötte és az Ügyfél között magánjellegű megbízási jogviszony jön létre. Az ügyvédi tevékenység az ügyfél és az ügyvéd közötti bizalmon alapul, amelyet mindenki köteles tiszteletben tartani. Ma Magyarországon kizárólag ügyvéd gyakorolhatja az alábbi tevékenységeket: jogi képviselet ellátása, jogi tanácsadás, okiratszerkesztés és az okirat ellenjegyzése.

Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául rendszerint az adásvételre szerződő felek egyező akaratát megtestesítő adásvételi – vagy egyéb, tulajdonjog átruházásáról vagy egyéb jog bejegyzéséről szóló – szerződés alapján kerül sor. Ami a szerződés formáját illeti: az ingatlanforgalom és az ügyletek biztonságos bonyolítása érdekében Magyarországon törvény írja elő, miszerint az ingatlan-nyilvántartásba jogok bejegyzésének, vagy tények feljegyzésének csakis teljes bizonyító erejű magánokirat, vagy közokirat alapján van helye. Az ügyvéd eljárása során teljes bizonyító erejű magánokiratot készít, melyet ellenjegyzésével lát el, a közjegyző pedig ún. közokiratot.

A közjegyző az általa készített és hitelesített közokiratok által a jogviták megelőzése érdekében végez olyan jogi szolgáltatást, amely tehermentesíteni hivatott a bíróságokat, az igazságszolgáltatást. A közjegyzői okirat „többletet” jelentő sajátossága, hogy per nélkül, bírósági végrehajtási záradékolás alapján végrehajtás lefolytatására lehet alkalmas. A közjegyzők szerepe az ingatlanügyletekhez kapcsolódóan ezen „többletjelleg miatt” terjedt el: a bankok lényegében kivétel nélkül megkövetelik, hogy az ügyfeleik által megkötött kölcsönszerződések közokirati formában kerüljenek megkötésre az esetleges későbbi nemfizetés miatt megindítandó végrehajtási eljárások megkönnyítése érdekében. A közjegyzői okiratok ezen „többlete” ugyan az adásvételi szerződések esetében is fennállhat, ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy kevésbé jellemzőek e vonatkozásban azok a helyzetek, amelyek kapcsán alkalmazni lehet ezen „többletet”.

Két esetet szoktak felhozni: az egyik, amikor a vevő nem fizeti meg a szerződésben megállapodott vételárat, a másik, amikor a megfizetett vételár ellenére az ingatlan birtokát nem adja át az eladó. Gyakorlati tapasztalataim szerint, egy jól kialakított és megfogalmazott szerződéses konstrukcióval egyik esetben sincs szükség közvetlen végrehajtásra: amennyiben a vevő nem fizeti meg a teljes vételárat, nyilván nem kapja meg az ingatlan birtokát, továbbá késedelmi kötbért is fizet. Amennyiben pedig az ügylet neki felróható módon a nemfizetés miatt hiúsul meg, az adott foglalót elveszíti. Amennyiben pedig a teljes vételárat kifizette a vevő, az ingatlan birtokát az eladó ésszerűen eljárva átadja a vevőnek, hiszen ha neki felróhatóan hiúsul meg az ügylet, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszafizetni. Praxisom során soha nem fordult még elő, hogy nemfizetés, vagy a birtokbaadás elmulasztása miatt jogi eljárást kellett volna indítani. Fizetési késedelemre már volt precedens, de az ügyvéd kooperatív, mediatív jelenléte megoldotta a helyzetet.

Az ügyvéd eljárása során képviseli mindkét felet, azaz mind az eladó, mind a vevő az ügyfelévé válik, dacára annak, hogy jellemzően az eladó választ ügyvédet. Az ügyvédnek törvényi kötelezettsége, hogy olyan szerződést készítsen, amely azon túl, hogy megfelel a jogszabályoknak, rendelkezései kiegyensúlyozottak és mindkét fél érdekét tükrözi.

Az ügyvéd eljárása során jogosult jogi tanácsot adni ügyfelei részére az ügylettel kapcsolatban és a hivatását professzionális szinten gyakorló ügyvéd ezt bátran meg is teszi, hisz ez a dolga. Súlyos tévhit, hogy az ügyvéd feladata az okiratszerkesztés során pusztán annyiban merül ki, hogy „átírja az adatokat a mintaszerződésen”.

Az ügyvéd ügylettel összefüggő feladatai már az első megkereséstől adottak és fontosak. A megkeresések jelentősebb hányada már úgy érkezik, hogy a felek megállapodtak a főbb feltételekben és egyúttal „adtak az ingatlanosnak foglalót”, az ügylet már valamilyen szinten pályára van állítva. Az ügyvéd ilyenkor jogi tanácsot ad: mit lehet, mit nem és hogyan célszerű! A közjegyző a felek megállapodását foglalja földhivatali bejegyzésre alkalmas okiratba, tanácsadói tevékenysége mind az ügyletet megelőzően, mind közben korlátozott.

Számos esetben kiderül, hogy a felek megállapodása végrehajthatatlan, mert pl. banki hitelből finanszíroz a vevő és az eladóval megbeszélt fizetési határidő ehhez túl kevés. Vagy a tulajdoni lap lehívását követően derül ki, hogy az ingatlant terheli egy rég elfeledett zálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom, melyet töröltetni szükséges.

Olyan is előfordult, hogy a felek túlzott mértékű foglaló adásában, pl. a vételár 40-50 %-át kitevő foglalóban állapodnak meg, mely nyilvánvalóan ellentétes a jogi előírásokkal. Az ügyvéd az ügylet minden részletét áttekinti és felelősségteljes jogi tanácsot ad a konstrukciót illetően: jogszerűségit és a felek érdekeit szem előtt tartva célszerűségit is. A kiegyensúlyozott szerződéses struktúra érdekében azonosítja és szabályozza az eseteges, később felmerülő potenciálisan szerződésszegő körülményeket, kötbérek alkalmazására és elállási lehetőségekre tesz javaslatot. Jogi tájékoztatást és tanácsot ad a felmerülő adózási (Szja.) és illetékfizetési kérdésekben is.

Miután ügyvéd közreműködésével megszületett a megállapodás, az okirat megszerkesztésre kerül. A tervezetet minden esetben meg szoktam küldeni a feleknek előzetes áttekintésre, megkönnyítve ezzel az ügymenetet. Az ügyvéd ellenőrzi az ingatlan tulajdoni lapját, szükség szerint a térképmásolatot, társasház esetén az alapító okiratot és az szmsz-t. Az ügyvéd azonosítja a feleket, elvégzi a jogügyletek biztonsága érdekében szükséges okmányellenőrzést, figyelmeztet a pénzmosással kapcsolatos szabályokra.

Az aláírás napján minden esetben lehívásra kerül ismét az adott ingatlan friss tulajdoni lapja. A szerződés aláírásakor ismertetésre kerül a szerződés minden pontja. Bárminemű felmerülő kérdés esetén részletes jogi tájékoztatást adok. Közkeletű tévhit, hogy a közjegyző felolvassa a szerződést, az ügyvéd pedig csak aláírásra teszi azt a felek elé.

A szerződés aláírását követően kezdődik a földhivatali ügyintézési, banki ügyintézési, szükség szerint tehermentesítési fázis. Egy-egy ügylet átfutási ideje bonyolultságtól függően elhúzódhat akár 90-120 napig is. Látható, hogy az ügyvéd feladata és felelőssége egy adásvételi szerződéskötési ügyletben jelentős: nemcsak azért felel, hogy a tulajdonjog földhivatali bejegyzése megtörténhessen, hanem azért is, hogy az érdekek, felelősségek megfelelő, kiegyensúlyozott láncolata a jogszabályoknak megfelelően összeálljon, abból sem menet közben, sem utóbb ne keletkezzék jogvita.

Közös mind az ügyvéd, mind a közjegyző funkciója az adásvételi ügyletek kapcsán annyiban, hogy mindkettő földhivatali bejegyzésre alkalmas okiratot készít, mindkettő eljárás a jogszabályok keretei között zajlik és mindkettő messzemenően biztonságos. A legjelentősebb különbség a megbízás jellegében van és abban, hogy az ügyvéd magánjogi értelemben képviseli a feleket és jogi tanácsot is ad(hat) az ügylet valamennyi szakaszában.

Vitán felül áll, hogy az ingatlan adásvételi szerződéses ügyletek bonyolítása, az okiratszerkesztés, a jogi képviselet és jogi tanácsadás hagyományosan ügyvédi, semmint közjegyzői feladat. Meg kell említeni azonban, hogy jelentős a közjegyzők szerepe az ingatlanforgalom más spektrumából: ingatlan öröklése esetén pl. kizárólag közjegyző járhat el, hiszen ő adja át a hagyatékot, illetve a fentebb említett banki finanszírozás esetén is jelentős szerepük van, továbbá akkor is közjegyzőhöz kell fordulni, ha írásra vagy olvasásra képtelen személy jognyilatkozatán alapul a bejegyzés. Vegyük észre, hogy e közjegyző ezen esetben sem ad jogi tanácsot, csupán tájékoztatást és felvilágosítást. Ezt pótlandó, számos esetben képviselem ügyfeleimet példának okáért a közjegyzők előtti hagyatéki eljárásokban.

És az egyik legfontosabb kérdés: mennyi az annyi? Az ügyvédi megbízási díj az ügyvéd és az ügyfél szabad megállapodásának tárgya, jellemzően az érintett ingatlan értékéhez kapcsolódik százalékos formában, az ügylet bonyolultságától függően. A közjegyzői díj is az ügyérték százalékához igazodik, de mértéke egy IM rendeletben fixált. Amikor a közjegyző és az ügyvéd díját hasonlítjuk össze, mindig tartsuk szem előtt, hogy csak azonos szolgáltatások hasonlíthatóak össze, azaz vegyük figyelembe, hogy az ügyvéd milyen többletszolgáltatásokat végez a felek szerződésének okiratba foglalásán túl!

Hogy ügyvédhez, vagy közjegyzőhöz forduljunk ingatlanügyletünk bonyolításakor? Ügyvédként nyilván meggyőződésem, hogy ügyvédhez. Ugyanakkor természetesen mód van közjegyzőhöz is fordulni ilyen ügyekben, különösen akkor, ha az ügyfélnek valamely speciális okból kiemelten fontos a közokiratokkal kapcsolatosan fentebb jelzett többlettulajdonság, avagy egyszerűen mégis nagyobb biztonságban érzi magát, ha az adásvételi szerződése közokirati formát kap. Azt ugyanakkor megemlítem, hogy maga a tulajdonjog bejegyzése mindkét esetben ugyanazon földhivatali eljárás során meghozott határozat útján valósul meg, nincs tehát „erősebb” vagy „gyengébb” tulajdonjog a két módszer eredményeképpen.

Végezetül felhívom a kedves Olvasó figyelmét, hogy egyszerű ügy nem létezik. Egyszerűnek tűnő ügy létezik, ugyanakkor menet közben szinte mindig kiderül olyan körülmény, amely miatt az egyszerűnek hitt ügy nyomban elveszti egyszerű jellegét. Javaslatom tehát az, hogy minden ügyben minden esetben saját biztonságuk és érdekeik megóvása érdekében forduljanak bizalommal egy joghoz értő szakemberhez, legyen az ügyvéd, vagy közjegyző.

Share

<!–
–>

Hozzászólások lezárva.