Importáfa utólagos módosítása melyik bevallásba kerüljön?

Amennyiben az importáfa határozatát utólag módosítják, akkor a változás áfahatását melyik bevallásban kell szerepeltetni? Olvasói kérdésre Gombás Otilia szakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: kérdésem az lenne, hogy a közvetett vámjogi képviselő melyik időszaki áfabevallásában kell szerepeltesse az importáfa-határozat utólagos módosítása esetén a módosítás hatását? Önadózással teljesíti a közvetett vámkezelések importáfájának bevallását. Az eredeti vámeljárás dátumával önrevízió szükséges vagy lehetséges, hogy a módosító határozat keltének időszakában teszi be a bevallásába a módosítás hatását?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. CXXVII. törvény (áfatörvény) 184. §-a kimondja, hogy az önadózással megállapításra került áfáról bevallást kell tenni, míg ezzel összefüggésben az 55. § azt mondja, hogy az adókötelezettség (amit meg kell állapítani) a teljesítéssel keletkezik. Ebből adóik, hogy az adóztatandó ügylet mindig annak teljesítése szerinti dátummal kerül bele a bevallásba.

Rendelje meg most 15% kiadói kedvezménnyel az Adó 2021 különszámot!
Megjelent a HVG szokásos Adó különszáma, ezúttal 11 adótörvénnyel, bennük kiemelve a 2020-as évközi, a 2021. január 1-jei, illetve az azt követő változásokkal. A kommentárokat – amelyek részletezik a helyi adó, az illetékek és a számvitel módosításait is – Andersen Consulting adótanácsadó cég munkatársainak és más adószakértőknek a közreműködésével ismertetjük.
Részletek >>

Az áfatörvény speciális szabályokat tartalmaz a teljesítés dátumának meghatározására termék importjánál. A 64. § (2) pontjában azt mondja, hogy ha az áru vámköteles (és feltételezem, hogy a módosítás oka, hogy a vámtartozás pontatlanul került meghatározásra, így az valóban vámköteles), „a teljesítésre és a fizetendő adó megállapítására az előzőekben említett kötelező jellegű befizetésekre (lásd: vám) e vonatkozásban meghatározott jogi rendelkezéseket kell alkalmazni”. Mint ismert, a vám nem önadózással, hanem kivetéssel megállapított adótípus, így a vámszabálynál megállapított jogi rendelkezések értelemszerűen nem alkalmazhatóak egy az egyben egy teljesen eltérő adózási mód esetén, amely eltérés különösen kiéleződik egy utólagos módosítás esetén.

Hasonló tartalommal, de némiképp eltérő szövegezéssel az áfairányelv úgy fogalmazza meg ugyanezt a rendelkezést, hogy „az adóztatandó tényállás akkor valósul meg és az adófizetési kötelezettség akkor keletkezik (lásd áfára), amikor az adóztatandó tényállás e terhek (lásd vám) tekintetében megvalósul, és e terhek (lásd vám) fizetési kötelezettsége keletkezik”. Itt is nehézséget okoz, hogy a vámszabályok szó szerint nem használják ezeket a fogalmakat, így csak hozzávetőlegesen lehet megfeleltetni a hasonló jogi aktusokat. Ez könnyebb feladat az áru szabadforgalomba helyezésekor, mert akkor minden fenti fogalom köthető a határozathozatalhoz, de bonyolultabb módosításkor.

Mindkét megfogalmazás két időpontot emel ki arra, amikor az áfa keletkezni fog, az egyik, amikor a vámtartozás tekintetében a vámszabályok szerint az adóztatandó tényállás megvalósul vagy teljesül, a másik, amikor a vámfizetési kötelezettség keletkezik. Az első összefüggés tekintetében a vámtörvény nem ismeri a teljesítés fogalmát, de az Uniós Vámkódex a 77. cikkben, azt megfogalmazza, hogy „behozatalivám-tartozás azáltal keletkezik, hogy behozatalivám-köteles, nem uniós árukat … szabad forgalomba bocsátják”. Illetve a fenti rendelkezés (2) pontjában azt is hozzáteszi, hogy „a vámtartozás a szóban forgó vám-árunyilatkozat elfogadásának időpontjában keletkezik”. Ez alapján, mivel az árunyilatkozat elfogadása jellemzően határozattal történik, megfelelő az a szokás, hogy alapeljárásban a vámhatározat dátumával vallják be az importáfát.

A módosításoknál ugyanakkor érdemes azt is megfontolni, hogy a vámhatóság a módosítás során új határozatot hoz, így egy import behozatalhoz két eltérő dátumú határozat is tartozni fog. Ugyancsak az Uniós Vámkódex mondja ki, hogy az importőr kérésére a vám-árunyilatkozatot módosítani lehet (173. cikk) illetve ennek Vámtörvénybe foglalt kiegészítő rendelkezése (178. §) pontosítja, hogy ez az eredeti eljárástól részben független, különálló, kérelemre indult eljárásnak minősül. Ettől függetlenül, ha a módosítás érinti a vámtartozás összegét is, így sor kerül pluszvám megállapítására, annak megállapítási módszerére és összegére, nem az új határozathozatal napján, hanem a 77. cikk szerinti eredeti szabadforgalomba bocsájtás napján alkalmazandó szabályokat kell figyelembe venni. Ezen szempontok alapján, véleményem szerint egyértelműen nem kijelenthető, hogy az áfatörvény logikájában használt teljesítés időpontja az új eljárás során a kiegészítő vám megállapításának, vagy az eredeti szabadforgalomba bocsájtásnak a dátuma. Véleményem szerint az áfatörvény logikájában az utóbbi lenne az értelmesebb.

Az importáfa teljesítési idejére vonatkozó definíció másik fontos összefüggése volt, az időpont, amikor a fizetési kötelezettség keletkezik. Ez valószínűleg az Uniós Vámkódex 102. cikkében meghatározott „vámtartozás közlése” rendelkezésre utal, amely szerint „a vámtartozást akkor kell közölniük az adóssal, amikor meg tudják állapítani a fizetendő behozatali vagy kiviteli vám összegét, és erről határozatot tudnak hozni.” Ez egyértelműen azt mondja, hogy a fizetési kötelezettség az új határozat dátumával keletkezik.

Fentiek szerint nem egyértelmű, hogy a módosítás során a vámtörvény rendelkezéseit hogyan lehet interpretálni az áfabevallásra, hiszen a definíció egyik eleme az új határozat dátumára mutat, a másik inkább a régire. Továbbá az sem olvasható ki egyértelműen az áfatörvény 120–127. §-ából, hogy melyik időpontra lehet élni a módosító határozat által generált adólevonási joggal.

Ugyanakkor, ha abból indulunk ki, hogy az importáfa alapszabályként kivetéssel kerül megállapításra, és úgy kell megfizetni, akkor egyértelmű, hogy a módosításnál az adó megállapítása és a fizetési kötelezettség az új határozat meghozatalának dátumával történik. Ebből már az is logikus, hogy a levonási joggal is ezzel párhuzamosan, a módosító határozat dátuma szerinti bevallásban lehet élni. Véleményem szerint semmi nem indokolja, hogy az importáfát önadózással rendező gazdálkodó esetén ettől eltérő időpontokat kelljen figyelembe venni, hiszen az adózás módja nem lehet összefüggésben a teljesítés dátumával. Így elsősorban gyakorlati szempontokat figyelembevéve az a véleményem, hogy az importmódosítást az új határozat dátuma szerinti bevallásban kell figyelembe venni.

Előfizetési csomagajánlataink:

Hozzászólások lezárva.