Ilyen feltételekkel nyújthat kölcsönt kft. a tagoknak

Egy kft. a három tulajdonosnak szeretne kölcsönt adni, csak nincsenek tisztában azzal, hogy ezt milyen feltételek mellett tehetik meg. Olvasói kérdésre Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: egy kft.-nek van 3 tulajdonosa, ebből 2 tulajdonos alkalmazotti jogviszonyban dolgozik, a harmadik pedig csak tag. Mindhárman szeretnének kölcsönt kérni a kft.-től. Milyen feltételekkel kaphatnak kölcsönt a kft.-től?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Mindhárman kaphatnak kölcsönt, amelynek feltételeit (kamat, törlesztés, lejárat stb.) célszerű szerződésben rögzíteni.

Adózás

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) szerint azt a vagyoni értéket – kapott hitelt, kölcsönt –, amelyet a magánszemély köteles visszaszolgáltatni, megfizetni, a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, vagyis önmagában a kölcsönként felvett összeg nem adóköteles [szja-törvény 7. § (1) bekezdés c) pont].

Rendelje meg most 15% kiadói kedvezménnyel az Adó 2021 különszámot!
Megjelent a HVG szokásos Adó különszáma, ezúttal 11 adótörvénnyel, bennük kiemelve a 2020-as évközi, a 2021. január 1-jei, illetve az azt követő változásokkal. A kommentárokat – amelyek részletezik a helyi adó, az illetékek és a számvitel módosításait is – Andersen Consulting adótanácsadó cég munkatársainak és más adószakértőknek a közreműködésével ismertetjük.
Részletek >>

Ugyanakkor, ha a kifizető (a kft.) a fennálló tartozásra nem számít fel legalább a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének megfelelő kamatot (vagy ha bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat alacsonyabb, legalább annak megfelelő kamatot), kamatkedvezményből származó jövedelem keletkezik.

A kamatkedvezményből származó jövedelem az előbbi mértékkel kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja az adott tartozás után a kifizetőt (a kft.-t ténylegesen megillető kamatot. Ezt a kamatkedvezményt a fennálló tartozás összegére vetítve kell kiszámítani és megfizetni (szja-törvény 72. §).

A kamatkedvezményből származó jövedelem után a magánszemélynek nincs adókötelezettsége, viszont a kifizetőnek a kamatkedvezmény 1,18-szorosa után 15 százalék szja-t és 15,5 százalék szochot kell fizetnie. Az adót és a szochot adóévenként, az adóév utolsó napjára – ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára – kell megállapítani és a kötelezettség hónapját követő hónap 12-éig kell megfizetni, illetve eddig kell a 08-as nyomtatványon bevallani.

Fontos kivétel azonban, hogy nem kell kamatkedvezmény miatt adókötelezettséget megállapítani a folyósítás évét megelőző négy évben lakáscélú hitelként folyósított összegekkel együtt a 10 millió forint összeget meg nem haladó összegű, ugyanazon magánszemélynek nyújtott kamatmentes vagy kedvezményes kamattal adott kölcsön esetében akkor, ha azt a munkáltató a munkavállalójának hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján saját lakás építéséhez, építtetéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, vagy bármely említett célra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtotta [szja-törvény 72. § (4) bekezdés f) pont].

A kérdezett estben ez a rendelkezés csak a kft.-vel munkaviszonyban álló tagok esetében alkalmazható.

A rendelkezés alkalmazásában az egyes fogalmak értelmezése a következő [szja-törvény 72. § (5) bekezdés]:

♦ lakás vásárlása: a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése (ideértve a lakás zártvégű lízingbe vételét is);

lakás bővítése: a lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítését eredményező növelése;

korszerűsítés: a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, megfelelő beltéri légállapoti és használati meleg vizet biztosító épülettechnikai rendszer kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások (például napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése, a korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20 százalékáig;

akadálymentesítés: a mozgáskorlátozott személy fogyatékossága jellegéből fakadó, a lakáshasználattal összefüggő életvitel nehézségeit csökkentő, a rendeltetésszerű használatot biztosító műszaki akadálymentesítési munkák elvégzése új lakóépületen vagy új lakáson, meglévő lakóépületen vagy használt lakáson;

lakószoba: legalább egy 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel is rendelkező lakóhelyiség (e rendelkezés alkalmazásában nem minősül lakószobának az a lakóhelyiség, amelynek hasznos alapterülete nem haladja meg a 8 négyzetmétert; a 8 négyzetméternél nagyobb, de 12 négyzetmétert meg nem haladó lakóhelyiségek esetében két ilyen lakóhelyiség egy lakószobaként vehető csak a kft.-vel munkaviszonyban álló tagok esetében figyelembe).

A 10 millió forint összeghatár szempontjából a 2019. január 1-jét követően nyújtott lakáscélú hiteleket kell figyelembe venni [szja-törvény 96. § (2) bekezdés].

Ugyancsak a kft.-vel munkaviszonyban álló tagok esetében szintén nem kell kamatkedvezményt megállapítani az olyan kamatmentes vagy kedvezményes kamattal adott munkabérelőleg esetén, amelynek folyósítása legfeljebb hathavi visszafizetési kötelezettség mellett, legfeljebb a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét meg nem haladó értékben történik azzal, hogy ha a munkáltató az általa az előzőek szerint folyósított munkabérelőleg visszafizetése előtt újabb munkabérelőleget folyósít, arra ez a rendelkezés nem alkalmazható [szja-törvény 72. § (4) bekezdés g) pont].

A munkaviszonyban nem álló tag esetében két lehetőség van:

legalább a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének megfelelő kamat (vagy ha bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat alacsonyabb, legalább annak megfelelő kamat) felszámítása, vagy
 a kamatkedvezményre előírt kötelezettség teljesítése.

Fontos! Ha a kölcsönt, vagy annak egy részét utóbb a kft. elengedi, az elengedett tartozást a magánszemélynek a kft-vel fennálló jogviszonyából származó adóköteles jövedelmeként kell figyelembe venni.

Előfizetési csomagajánlataink:

Hozzászólások lezárva.