Ihat-e a borász bort, vehet-e magának részvényt a bróker?

A Magyar Nemzeti Bank megjelentette a 18/2019-es ajánlását, amelyben azt javasolja, hogy november 1-től a brókercégek és a befektetési alapkezelők sokkal szigorúbban szabályozzák saját munkatársaikat.

Hogy a kérdés lényegét megértsük, lépjünk rögtön eggyel hátrébb, és a brókerek helyett írjunk a gazdasági újságírókról! Vehet-e részvényeket egy tőzsdei újságíró?

  • A válasz: nem vehet, hiszen ha pozíciói vannak, akkor majd nem lesz független az újságírói munkája során, az általa birtokolt papírokról szépeket ír, a negatív elemzéseket meghagyja azoknak a papíroknak, amelyben nem ül, vagy amelyeket shortol.
  • B válasz: természetesen vehet, hiszen hogyan írhatna hitelesen tőzsdéről, részvényekről, befektetésekről az, aki maga soha nem próbálta ki a tőzsdézést, nem vállalt kockázatot, nem ismerte meg a kiszámíthatatlan parkett mozgásait.

Engedély és 30 nap

Nem egyértelmű, hogy mi a jó válasz az előző kérdésre. Na de vissza az ajánláshoz!

Az MNB pontos kéréseit az érintettek biztosan pontosan el fogják olvasni, de röviden az a lényeg, hogy az MNB – több nemzetközi mintát is követve – lépett egy szigorút. Azt kéri a brókercégektől, hogy a munkatársai ne adják-vegyék szakmányban a papírokat.

Az állampapírt és a kollektív befektetési papírokat (vélhetően befektetési jegyeket) leszámítva, csak szigorú (egynapos) engedélyekkel, legalább 30 napra megtartva vehessenek értékpapírokat, és a brókercég számukra se alkalmazzon kedvezőbb díjakat, mint az ügyfelek részére.

Miért születnek ilyen szabályok?

A jegybank célja vélhetően az, hogy a brókerek ne csaphassanak le a bennfentes információikra, ne végezhessenek front runningot, piacbefolyásolást, és ne adják-vegyék – alacsony kötési díjaikat kihasználva – egy napon belül a részvényeket.

A fenti fogalmak közül a front running biztosan magyarázatra szorul. Ez az a technika, amikor a bróker lát egy nagy megbízást, amely hatást fog gyakorolni az árfolyamra, és ennek ismeretében saját magának köt üzletet.

Tételezzük fel, hogy jelentkezik egy nagy befektető, hogy ő szeretne venni a piacon 3 millió Magyar Telekom részvényt. A bróker biztos abban, hogy egy ekkora kereslet megdobja majd az árfolyamot, ezért az üzlet teljesítése előtt gyorsan  magának is vesz Magyar Telekomot. Ez teljesen etikátlan és illegális, de a BÉT hőskorában nagyon jellemző gyakorlat volt.

Mi a baj az ajánlással? 

A piac egyelőre ízlelgeti az ajánlást, amely ugyan nem ért senkit váratlanul, mert már korábban arról is szó volt, hogy szeptember 1-től érvényesek lesznek a szabályok, illetve volt némi „társadalmi vita” is, de a brókerek szerint nem fogadták meg a javaslataikat.

A befektetési vállalkozások szerint egy devizapárt (euró-dollárt), egy Apple, Microsoft, vagy Facebook részvényt nem lehet itthonról befolyásolni, ahogy egy nemzetközi indexet sem. az MNB lehetett volna szelektív, a szabály vonatkozhatott volna csak hazai papírokra.

Igaz, forrásaink azzal is egyetértettek, hogy elég hülyén nézett volna ki, ha az MNB a magyar részvények kereskedésén szigorít, a külföldi papírokat pedig előnybe hozza.

A piac szerint az viszont egyáltalán nem életszerű, hogy a bróker egy papír megvétele után 30 napig nem léphet, hiszen 30 napra nem lehet a részvénypiacon elköteleződni. Ha jön a világégés, akkor reagálni kell. 

A szakma szerint az elmúlt években amúgy sem volt a brókerek körében piacbefolyásolás, front running vagy bennfentes ügy, aligha ettől kellene megvédeni a befektetőket.

Nem szép dolog azt feltételezni, hogy a brókerek alaptevékenysége az, hogy visszaélnek

– hallottuk.

Az ember végezné a szakmáját

Az általunk elért brókerekből dől a panasz:

Ha a brókerek nem tanulhatják meg a piacot, nem élhetnek együtt vele, nem ismerhetik meg a veszteség ízét, a kockázatokat, az olyan, mintha a borász nem kóstolhatná meg a borát.

Egyik forrásunk szerint a brókerek amúgy sem maguk kötöttek, rögzített vonalon, a kollégák ellenőrzése mellett zajlott a megbízás és a kereskedés. Beszélgetőpartnerünk szerint félő, hogy mostantól majd a brókerek külföldre mennek és online számlát nyitnak. Azt pedig már tényleg nem lehet ellenőrizni, mert amíg itthon kötöttek a brókerek, addig legalább a felügyelet be tudta kérni az adatokat. Más megengedőbb:

50 százalékban igazat adok az ajánlásnak, 50 százalékban hülyeség. Vezetői engedélyt kell kérni, hogy Teslát vegyek, vagy euró/dollárt kössek? Miért?

– kérdezi egy régi motoros a piacról.

Van, aki azt is kifogásolja, hogy az „ajánlást” ugyan illik betartani, de az nem jogszabály, nem ment át parlamenti kontrollon, valaki kitalálta, de senki nem merné ignorálni.

Az elvvel nem tudok vitatkozni, de a brókercégeket már most is kívül-belül ellenőrzik, belefulladunk a szabályozásba, az intézményi brókerek eddig sem köthettek, a lakossági ügyfeleket pedig nem lehet lefrontolni

– vélte egy bróker.

(Borítókép: New York-i tőzsde. Fotó: Johannes Eisele / AFP)

Forrás: index.hu

Hozzászólások lezárva.