Hogyan tudták megbolondítani az internetezők a tőzsdét? – 24.hu

Január végén internetezők egy csoportja jó nagy kavarodást okozott a Wall Streeten ügyködő nagybefektetőknek. Első látásra úgy tűnhet, hogy a kisemberek borsot törtek a hedge fundok orra alá, de nem biztos, hogy van egyértelmű győztese az eseményeknek.

Mi az a GameStop?

A GameStop egy amerikai üzletlánc, amely videojátékokat és elektronikai cikkeket árul. A legtöbb üzlete az Egyesült Államokban található, de vannak boltjai Kanadában, Ausztráliában, Új-Zélandon és Európában is. Mintegy 14 ezer embert foglalkoztat teljes állásban, és több tízezer részmunkaidős alkalmazottja is van. 2016 óta azonban egyre nehezebb helyzetben van, amióta a játékkonzolok gyártói elkezdték az internetről letölthető, digitális formában is árulni a játékaikat. 2018 februárja és 2019 februárja között a GameStop 673 millió dollár veszteséget termelt, miközben az azt megelőző időszakban 34,7 millió dolláros nyereségről számolt be.

Mi az a shortolás?

A tőzsdén attól függően alakulnak a részvények árai, hogy azokra mekkora a kereslet. Szerencsés esetben az ember alacsony áron vesz részvényeket, majd magasabb áron eladja őket, így profithoz jut. De úgyis lehet pénzt keresni, ha a tőzsdéző arra fogad, hogy egy adott részvény ára majd lejjebb megy – ez a shortolás, ami legális. Ilyenkor egy alacsonyabb összegért cserébe kölcsönveszünk részvényeket valaki mástól, általában egy intézményi befektetőtől, mint például egy nyugdíjalap.

Tegyük fel, hogy a kölcsönvett részvény értéke a nyílt piacon 1000 forint. Kölcsönvesszük, és mivel úgy gondoljuk, hogy az értéke hamarosan lecsökken, ezért gyorsan eladjuk 1000 forintért. Ha bejött a tervünk, és pár nap múlva a részvény ára lement 500 forintra, visszavásároljuk, az előre megbeszélt kamattal együtt – ez legyen 100 forint – visszaadjuk a befektetőnek, így kerestünk 400 forintot. Természetesen, ha a tervvel ellentétben feljebb megy az ára, akkor bukunk az üzleten.

Mi történt konkrétan a GameStop esetében?

A speciális befektetési alapok, az úgynevezett hedge fundok a shortolást nagyban csinálják, és rengeteg részvény eladásával még akkor is sokat tudnak keresni, ha a részvények ára a fenti példával ellentétben csak kicsit csökken. Főleg, ha bele tudnak avatkozni a részvények árának csökkenésébe. Ez azonban azt is jelenti, hogy ha az ár mégis feljebb megy, akkor a hedge fund sokkal több pénzt veszít.

Ebben az esetben is ez történt. Múlt szerdára a GameStop befektetői 350 dollárra tornázták fel a cég részvényeit, és minden olyan shortolónak, aki az év elején még 18,84 dollárért adta a GameStop-részvények darabját, most részvényenként 301,6 dollárt kellett pluszban fizetnie azért, hogy vissza tudja venni, és vissza tudja adni azt az eredeti tulajdonosnak. Ez óriási kavarodást okozott. Mivel néhány hedge fund GameStop-részvények millióival kereskedett, így nagy veszteségnek néztek elébe, és kénytelenek voltak visszavásárolni a részvényeket. Ez azonban plusz keresletet generált, és még feljebb nyomta az árat.

Tayfun Coskun / Anadolu Agency / Getty Images

Hogy jönnek ide az internetezők?

A dolog előzménye, hogy a Reddit nevű internetes fórum tőzsdével foglalkozó részlegében (Wall Street Bets) a netezők észrevették, hogy a hedge fundok a pandémia miatt különösen nehéz helyzetbe került GameStop ellen spekulálnak úgy, hogy több részvényt shortolnak, mint amennyi létezik. Ez úgy történhet meg, hogy azt a részvényt, amelyet kölcsönvettem és eladtam másnak, a másik fél egy harmadik embernek kölcsönadja, aki pedig eladja egy negyediknek.

Az internetezők a hedge fundok terveit látva elkezdték felvásárolni a GameStop-részvényeket, abban bízva, hogy ez felnyomja az árat, és keresztülhúzza a befektetők számításait. A trükk működött, a részvénypiacon nagyobb lett a kereslet, mint a kínálat, a hedge fundok pedig kénytelenek voltak visszavásárolni a részvényeket.

A redditezők azonban nem voltak teljesen elégedettek, ugyanis egyes tőzsdehonlapok és -alkalmazások, mint például a Robinhood elkezdték korlátozni a GameStop-részvényekkel való kereskedést. A kisbefektetők szerint ezzel a Robinhood beavatkozott a szabad piacba azért, hogy kisemberekkel szemben megvédje a hedge fundokat. A Robinhood azonban azt állítja, hogy a befektetők érdekeit nézte, és csak a szabályozásnak megfelelően viselkedett. Azóta már részlegesen újra lehet GameStop-részvényekkel kereskedni az alkalmazásban, igaz, a redditesek más részvényekkel, így az AMC mozihálózatéval is hasonló módon elkezdtek játszani.

Mi lesz ezután?

Jó kérdés. Sokan úgy tekintenek a történtekre, mint Dávid és Góliát harcára, mivel valószínűleg ez volt az első olyan eset, amikor egyszerű befektetők ennyire nehéz helyzetbe tudtak hozni hedge fundokat. Az Independent azonban felhívja a figyelmet arra, hogy a GameStop részvények ára már elkezdett csökkenni, és ez nemcsak a nagy-, hanem a kisbefektetők számára is jelentős veszteséget hozhat.

Tayfun Coskun / Anadolu Agency / Getty Images Tüntetők egy csoportja a New York-i tőzsde épülete előtt tiltakozik a GameStop körül kialakult káosz miatt 2021. január 28-án.

Óvatosságra intett Elizabeth Warren szenátor is, aki egy másik fontos szempontra hívta fel a figyelmet.

Igazából nem tudjuk, hogy pontosan kik vannak az egész mögött,

utalt arra, hogy attól, hogy valaki a Redditen független befektetőként állítja be magát, még lehet valójában nagyhal. A politikus ezért a CNN műsorában arra sürgette az amerikai tőzsdefelügyeletet (SEC), hogy indítson vizsgálatot.

Warren beszélt arról is, hogy a Robinhood és a hasonló alkalmazások szerepét is vizsgálni kellene, hogy kiderüljön, valóban akadályozták-e a kisebb szereplők részvételét a piacon a hedge fundokkal szemben.

Értsék meg, ami a GameStoppal történik, az csak egy jelzése annak, hogy mi zajlik a Wall Streeten hosszú évek óta. Cinkelt lapokkal játszanak. Olyan piacra van szükségünk, amely átlátható, egyenlő feltételeket biztosít, és nyitva áll a független befektetők számára is. Itt az ideje, hogy az SEC felkeljen a fenekéről és azt tegye, ami a dolga,

jelentette ki Warren.

A tőzsdefelügyelet néhány nappal ezelőtt kiadott egy közleményt, amelyben azt ígérte, „alaposan felülvizsgálja a szabályozott jogalanyok által hozott intézkedéseket, amelyek hátrányos helyzetbe hozhatják a befektetőket, vagy más módon indokolatlanul gátolhatják bizonyos értékpapírok kereskedelmét”. Konkrét szereplőket azonban nem nevezett meg.

Forrás: google

Hozzászólások lezárva.