Hatalmas idei tehertől szabadult már meg ősszel Magyarország

Idén is kell devizát törlesztenie az államnak

2020-ban összesen 741 milliárd forintnyi devizát kell törlesztenie az államnak, ebből 534 milliárdot lejáró devizakötvények tesznek ki – olvasható az ÁKK decemberben kiadott finanszírozási tervében. Ezen felül 131 milliárd forintnyi belföldi devizakötvény  (PEMÁK) jár le, 76 milliárdot pedig a nemzetközi fejlesztési intézményektől felvett kölcsönök és egyéb hitelek tesznek ki.

A dokumentumban az is szerepel, hogy tavaly mintegy 270 milliárd forint értékben vásárolhatott vissza devizakötvényeket az adósságkezelő. Ezeket a visszavásárlásokat év közben rendszerint csendben bonyolítják, nem aukciós rendszerben történnek, mint a forintkötvények hasonló tranzakciói.

Részletesebben most csak a devizakötvényekkel foglalkozunk, az ÁKK adatbázisa szerint az idén az alábbi lejáratok várhatók:

  • Január 29-én egy tízéves dollárkötvényünk jár le, melyet eredetileg 2 milliárd dollár értékben dobott a piacra Magyarország.
  • Február 24-én egy egymilliárd euró értékű 2005-ben kibocsátott papírunknak inthetünk búcsút.
  • Július 27-én pedig egy hároméves, egymilliiárd jüan értékű kínai papírt kell visszafizetnünk.

A fenti tételek nagy részét forintból finanszírozná az állam, a finanszírozási terv bemutatásakor tartott sajtótájékoztatón Kurali Zoltán, az adósságkezelő vezérigazgatója azt mondta, hogy legfeljebb egymilliárd euró értékben bocsátanának ki új devizakötvényt, ez is inkább a lakossági piacot, valamint a japán és kínai piacot célozhatja.

Tavaly több tételben vásároltak

Persze az év közbeni visszavásárlások miatt egyáltalán nem biztos, hogy a fenti három idén lejáró devizakötvényből még a teljes sorozatok a piacon vannak. Ezzel kapcsolatban az ÁKK év végi adatokat közöl, de a Reuters folyamatosan figyelemmel követi a visszavásárlásokat is.

Az adósságkezelő összesítése szerint a januárban lejáró devizakötvényből 2018 végén még 1,76 milliárd dollár volt a piacon. A Reuters adatai szerint mostanra ez egymilliárd dollár alá csökkent, 964 millió az aktuális állomány, itt látszik a Kurali Zoltán által a decemberi sajtótájékoztatón is említett 800 millió dolláros visszavásárlás. A februári eurókötvényünkből egy éve 860,3 millió eurónyi volt még a piacon, ez azóta sem változott, míg a jüankötvény esetében a Reutersnek sincsenek bővebb információi.

A visszavásárlásokkal egyébként gyorsabban csökkenhet a teljes adósságon belül a deviza részaránya, mint azt a természetes folyamatok indokolnák, hiszen a lejáratnál több devizakötvény kerül ki az adósságból, miközben a visszavásárlásokat nagyrészt forintforrásból finanszírozza az adósságkezelő. Részben ennek köszönhetően tavaly októberben és novemberben már 18 százalék alatt volt ez az arány, egy év alatt két százalékpontot csökkent.

A Reuters adatbázisából az is látszik, mikor vásárolt vissza az ÁKK, vagy legalábbis az mikor került átvezetésre a statisztikájukban. Eszerint először februárban volt egy 200 millió dolláros visszavásárlás, majd október elején volt egy kisebb, 130 millió dolláros tétel, november végén pedig további közel 500 millió dollárral csökkent a piacon lévő mennyiség.

Az eddigi kommunikáció alapján egyébként az ÁKK nem rohan ki mindenáron a piacra visszavásárolni. A devizakötvény-állomány csökkentése ugyanis költséges művelet, hiszen ezeket piaci áron kell visszavásárolni jellemzően 100 százalék feletti árfolyamon. Éppen ezért koncentrálhattak tavaly is a berövidült, idén januárban lejáró papírra, amitől sokkal könnyebben szabadulnak a tulajdonosok. A vásárlások időzítését alapvetően két dolog befolyásolja:

  • Az állam likviditási helyzete, hogy rendelkezésre áll-e a forrás a vásárlásokhoz.
  • A tulajdonosok érdeklődése és az általuk elfogadható ár.

Vagyis az ÁKK akkor tud jelentős tételben visszavásárolni papírokat, ha van rá forrása és jó árat tud kialkudni a piacon. Ez pedig akár egyedi eseményektől is függhet, az őszi nagyobb összegű vásárlás például egybeesett az amerikai bankközi piacon jelentkező zavarokkal, amikor könnyen lehet, hogy néhány nagybefektetőnek likviditásra volt szüksége, így a magyar állam szempontjából kedvezőbb áron szabadultak meg kötvényeiktől.

Honnan volt erre pénze az államnak?

Jogos kérdés, hogy az államnak honnan volt hirtelen 250 milliárd forintja arra, hogy devizakötvényeket vásároljon vissza. A válasz pedig az épp a hasonló műveletekre szolgáló kincstári egységes számla (kesz), amit a jegybanknál vezetnek. Ide folyik be minden bevétel akár a kötvényeladásokból vagy az uniós forrásokból, illetve innen fizetik ki hónapról hónapra a kiadásokat, például a rendőrök vagy a tanárok fizetését. Ez persze folyamatos likviditásmenedzsmentet igényel.

A kesz-állomány tavalyi alakulásából az látszik, hogy augusztusban két és féléves csúcsra, 2000 milliárd forint közelébe emelkedett, majd onnan szeptemberben és októberben nagyjából 500 milliárd forinttal csökkent. Erre az időszakra eshetett a több mint 600 millió dollárnyi kötvényvisszavásárlás.

A kesz állománya november végén majdnem 1700 milliárd forint volt, vagyis a három hét múlva esedékes közel egymilliárd dolláros (mintegy 300 milliárd forint) törlesztésre és a kamatfizetésre is van forrás. Ha pedig az ÁKK tartja magát az utóbbi évek gyakorlatához és lesz elegendő forrása, akkor az idén is folytathatja a visszavásárlásokat. Ebben elsősorban a jövő márciusban lejáró dollárkötvény piacán lehetnek aktívak, melyből még több mint 2,5 milliárd dollárnyi van a piacon.

Címlapkép: Getty Images

Forrás: portfolio.hu

Hozzászólások lezárva.