Gilisztákkal vagy anélkül: hogyan komposztáljunk otthon a négy fal között?

Krumplihéj, almacsutka, kávézacc: a háztartási hulladék nagyjából harmada szerves anyag, amit komposztálással értékes tápanyaggá lehet alakítani – ahelyett, hogy a hulladéklerakókba kerülve végül metánkibocsátás közepette induljon bomlásnak, és tetézze a globális felmelegedést.

Egyre több városi társasházban kezdenek a lakók közösen komposztálni, és van példa arra, hogy egy lakóház egy év alatt akár százezreket is megspórol a szemétszállításon, mivel a felére csökkentette az elszállítandó hulladék, és ezzel a kukák számát. Ha erre nincs lehetőség, akkor sem kell a szemétbe dobnunk a szerves hulladékot: mindössze egy vödörbe kell gyűjtenünk a komposztálandó szerves hulladékot és elvihetjük egy közösségi komposztpontra.

©

Segítségképpen összegyűjtöttük a budapesti közösségi komposztpontokat. Arról azért érdemes tájékozódni, mikor és hogyan fogadnak komposztálnivalót az adott ponton, mert a közösségi kertek szabhatnak külön feltételeket.

  • 1111, Humusz Szövetség, Saru utca 11.
  • 1223, Herman Ottó Intézet, Park utca 2.
  • 1148, Zugló, Padlizsánkerti Komposzt Pont, Padlizsán utca 11.
  • 1013, Tabán, a teniszpályák mellett, Krisztina körút
  • 1112, Újbuda, Csárdáskert, Csárda utca 2.
  • 1091, Ibis Közösségi Kert, Ferde utca 1-3.
  • 1203, Kerthatár Közösségi Kert, Határ út 1.
  • 1077, Kisdiófa Kert, Kis Diófa utca 6.
  • 1084, Auróra Kert, Auróra utca 9.
  • 1112, Gazdagréti lakótelep, a Szent Angyalok templom kertjében, Gazdagréti út 14.
  • 1137, Szent István Park

Komposztálás – gilisztákkal

Aki viszont otthon próbálkozna, annak is vannak lehetőségei, ezt teszi a Védegylet ökopolitikai civil szervezet főtitkárhelyettese, Balogh Lili is, immár kilencedik éve, gilisztákkal. „Annak is abszolút célszerű belevágnia a gilisztás komposztálásba, aki kevés gyümölcsöt és zöldséget eszik. Annak meg pláne, aki sokat” – javasolja az agrármérnök, aki szerint kisgyerekes családoknak külön élmény a gilisztaetetés.

Ha helyszűkében vagyunk, az sem hátrány: a gilisztakomposztunk egy kis vödörnyi helyet foglal el. Azt fontos azonban megjegyeznünk, hogy földigilisztával nem működik: a gilisztakomposztáláshoz vörös trágyagilisztára van szükségük, amely a legtöbb horgászboltban kapható.

A beszerzés után azonban nem kell sokat foglalkozni a gilisztakomposzttal. Szükségünk van természetesen egy komposztálóra, amit szintén megvehetünk, esetleg össze is rakhatjuk, aztán csak etetni kell a gilisztákat és üríteni a már kész komposztot. “Kevésbé macerásabb, mint a szobanövények gondozása: egy gilisztakomposzttól gond nélkül el lehet utazni hetekre, de akár hónapokra is” – sorolja Balogh Lili a mellette szóló érveket.

Az embereket a gilisztakomposztálástól leggyakrabban maguk a giliszták tartják vissza. „A legnagyobb félsz ezzel kapcsolatban, hogy amolyan élősködőnek tekintik a gilisztákat. Többek pedig azért nem mernek belevágni, mert valahol láttak esetleg egy büdös, rossz példát és azt hiszik, hogy ez valami koszos, szaggal járó dolog. Pedig nem. Nem kell sok mindenre odafigyelni ahhoz, hogy rendben tartsuk a gilisztakomposztunkat” – állítja.

Bár vehetünk előre legyártott tartót gilisztakomposztáláshoz (készen legolcsóbban 10 ezer forint körül kaphatunk, de akár 30–40 ezer forintért is kínálnak többszintes, nagyméretű komposztálókat), de otthon mi magunk is összerakhatjuk legfeljebb néhány ezer forintból, ennek elkészítéséhez itt vagy itt találunk egy részletes, fényképes útmutatót.

Ezekre van szükség a saját gilisztakomposztálónkhoz:

  • 2 db (festékes) vödör
  • 1 db fedő (az egyik vödörre)
  • egy erős vágószerszám (ezzel vágunk lyukat a vödör aljára)
  • 4–5 db nagy, üres tejfölös pohár
  • egy kidobásra ítélt pamut anyagdarab, vagy póló
  • vörös trágyagiliszta

„Arra figyeljünk, hogy a gilisztakomposzt azért még nem szemetes, ne kezeljük úgy. Inkább egy gilisztatenyészetként nézzünk rá” – hangsúlyozza Balogh Lili.

Hogy milyen környezet ideális a gilisztakomposztáláshoz? Nedves közeg (70–80 százalékos páratartalom), sötét (mondjuk a lefedett vödörrel a páratartalom mellett ez is adott) és úgy 20–26 Celsius fok, vagyis szobahőmérséklet.

Az agrármérnök szerint ha mi magunk kezdünk el komposztálni, az azért is jobb, mert így rajtunk múlik, mi kerül a komposztba – annak minőségét pedig ez határozza meg. Balogh Lili szerint célszerű abból kiindulnunk, mintha nyers vegán étrendet követnének a giliszták, egy kis extrával és az sem gond, ha már konkrétan penészedik valami, mert csak még hamarabb komposzt válik belőle.

Hogy mit tehetünk bele a gilisztakomposztba?

  • lágyszárú növények szárait, maradványait
  • gyümölcsök és zöldségek héját (feltéve, hogy azok nem vegyi módon kezeltek, mint jellemzően a citrusok)
  • tojáshéjat (erre inkább a magas kálcium-tartalma és a textúrája miatt van szükség, mellesleg lúgosítja a komposztunkat)
  • papírzsebkendőt, kartont, tojástartót (arra figyeljünk, hogy ne legyenek nagyon festettek-nyomottak, mert akkor nehézfémmel szennyezettnek minősülnek). A papír miatt nem lesz túl „vizes” a komposztunk.
  • teafüvet, papír teafiltert (a festett cetlit távolítsuk el), kávézaccot.

És mit nem?

  • főtt ételt
  • szószokat, olajat
  • tejtermékeket
  • húst, csontot, szálkát, kagylóhéjat
  • kenyeret és (pék)süteményeket

A giliszták akár a testsúlyuknak megfelelő mennyiségű táplálékot is megesznek naponta, és körülbelül 3 hét alatt lesz kész komposztunk: egyrészt a folyamat során keletkezik egy ásványi anyagokban rendkívül gazdag komposztlé, amit legalább tízszeresen hígítva használhatunk például virágöntözéshez, emellett szilárd állapotú komposzt, amit a talajba tudunk keverni. Kevergetnünk egyáltalán nem kell a komposztot, a giliszták végzik a dolgukat.

…és giliszták nélkül

„A több otthon töltött idő sokak szemét felnyitotta a termelt hulladékmennyiséggel kapcsolatban. Egy átlagos kuka tartalmának általában a 30 százaléka komposztálható, így a kommunális hulladéktermelés csak ezzel a lépéssel egyharmaddal csökkenthető” – magyarázza Tóth Balázs, a Zöldbolt.hu kereskedelmi vezetője. Azt egyértelműen megerősíti, hogy az utóbbi időben egyre többen érdeklődnek a komposztálás iránt.

A Zöldbolt.hu a kínálatában a japán eredetű Bokashi Organko beltéri komposztálókat tartja. Ez megoldás azoknak, akik idegenkednek attól, hogy szorgos gilisztákkal is osztozzanak a konyhájukon. Hogy mitől különleges ez a megoldás? Egy újrahasznosított, BPA-mentes műanyagból készülő komposztáló edénybe gyűjthetjük a szerves hulladékot és ehhez egy fermentált gabonakorpából készült természetes segédanyagot kell hozzáöntenünk, hogy levegő nélkül elinduljon a komposztálás. A 16 literes mini indulócsomag – adagolóval, lapátokkal, komposztáló kultúrával és mindennel együtt – 18 ezer forintba kerül. Egy ekkora vödör a visszajelzéseik alapján egy kisgyermekes családnál 5 hét alatt telik meg. „A vödör megtelése után azt körülbelül 2 hétig lezárva kell tartani, hogy a fermentáció, és a komposzt érése befejeződjön, ezért alapvetően két komposztáló ajánlott” – javasolja Tóth Balázs.

Tóth Balázs beszél arról is, hogy a Bokashi komposztálóba többféle hulladékot rakhatunk bele. „A hagyományos kerti komposztálóba sem tehetünk bele mindent, még akkor sem, ha azok szerves hulladékok. Mivel egy Bokashi beltéri komposztálóban másmilyen, levegőtől elzárt folyamat zajlik, így akár sajtok, tejtermékek, nyers vagy elkészített húsok, csontok is kerülhetnek bele” – sorolja. Ha teleraktuk a komposztedényt, két hét alatt érik be teljesen a komposzt, eközben pedig 3–4 naponta csapolhatjuk le az ún. komposztteát, azt a folyékony komposztlevet, am szintén nagyon gazdag tápanyagokban. Ezt pedig, ha vízhez öntjük, tápanyagokban gazdag „vitaminbombával” tudjuk például a növényeinket meglocsolni.

Szintén gyakori félelem, hogy egy ilyen kis vödör túl kicsi. „Nyilván jelentősen függ a zöldségfogyasztási szokásoktól, hogy kinek mennyi ideig elég a vödör, de azt is figyelembe kell venni, hogy azért jelentősen össze is esik a zöldhulladék a vödörben” – mondja a kereskedelmi vezető. Tapasztalataik szerint sokan az aktív otthonkomposztálók közül 2 vödörrel, forgóban „dolgoznak”: amint az egyik megtelik, és még érnie kell, addig egy másikat használnak.

Mit csináljunk a komposztunkkal?

Persze felmerül a kérdés, hogy mit csinálunk az elkészült komposztlével és a komposzttal egy belvárosi lakás kellős közepén. „Elvihetjük közösségi kertekbe, használhatjuk saját növényeknél, de ha nincs túl sok virágunk, ismerősöknek, családtagoknak is adhatunk belőle” – sorolja a lehetőségeket a Védegylet munkatársa. Tapasztalatai szerint Facebook-csoportokban is meghirdethetjük és felajánlhatjuk, mert az otthoni gilisztakomposzt nagyon jó minőségű tud lenni, és örömmel lecsapnak rá az emberek, hogy boldogítsák saját növényeiket.

Balogh Lilit eredetileg az is motiválta, hogy Belgiumban, ahol akkor élt, a helyi önkormányzat 50 százalékkal támogatta a komposztálók vásárlását, és ingyenes képzést is szerveztek: „Egy ilyen lehetőséggel biztos, hogy nagyon sokan megkapnák a végső lökést ahhoz, hogy belevágjanak, mert sokan gondolkodnak azon, hogy elkezdenének komposztálni. Néhány óra alatt pedig lényegében mindent meg lehet erről tanulni. Hiába nézel videókat, olvasol utána, ha bemutatják, megfoghatod, megszagolhatod, előtted van, az más. Az a meggyőző, ha látod, megszagolod, hogy egyáltalán nem büdös.”

Hozzászólások lezárva.