Gál Miklós: Hatalmas a potenciál a hitelezési, a követelési és a turisztikai ágazatokban

Pionírként lehet piacot szerezni Szerbiában.

A még fejletlen szerbiai pénzügyi és turisztikai piacon készül megvetni a lábát a hazai Arthur Bergmann (AB), a csoport vezetője, Gál Miklós lapunknak elmondta, a magyarországihoz hasonló fejlődési szakasz előtt áll a szomszédos ország, amit befektetőként érdemes kihasználni. Interjú a Világgazdaságtól.

Szerbia vált az Önök legújabb befektetési célpontjává. Mitől vonzó ez a piac?

Magyarország és a Szerb Köztársaság között az elmúlt években számos gazdasági megállapodás született, két ország között a diplomáciai kapcsolatok kiválóak. A Vajdaságban emellett a Prosperitati Alapítvány a magyar közösségek megmaradását és gazdasági fejlesztését támogatja. Mindez kedvező befektetési környezetet teremt a magyar befektetők számára.

Nem jelent kockázatot, hogy az ország távol áll még az uniós csatlakozástól?

Az európai integrációhoz vezető úton még sok feladat és akadály van Szerbia előtt, a gazdasági jog területén ugyanakkor már sikeresen harmonizálták a pénzügyi vállalkozások és befektetési alapkezelők tevékenységére vonatkozó szabályozást.

Ezek szerint ez a két fő befektetési irány?

Két olyan piacra koncentrálunk, amelyen jelentős hazai gyakorlatunk és múltunk van. Az egyik a lejárt követelések vásárlása és kezelése, a másik a hitelezés. Magyarországon társaságunknak sikerült az MFB kiemelt, egyik legnagyobb portfólióval rendelkező partnerévé válni, rövid idő alatt közel 20 milliárd forintot helyeztünk ki kkv-knak.

Milyen lehetőségeket rejt ez a piac Szerbiában?

Ez a finanszírozási csatorna még alig ismert Szerbiában, miközben köztudott, hogy eredményes forráskihelyezést a kkv szegmensben a bankok mellett a pénzügyi vállalkozásokon keresztül tud bármely kormányzat megvalósítani. A szerb piac a 10 évvel ezelőtti magyar piaccal mutat hasonlóságot: kevés szereplő, alacsony tőke és refinanszírozási lehetőségek, nagy felhalmozott, nem teljesítő hitelportfoliók a bankoknál, amelyek feszítik a könyveiket.

A pénzügyi piac volumenben mindössze tizede a magyarországinak, noha a lakosságot számát tekintve nincs ekkora különbség. A követelés piacon ugyanakkor kevés a szereplő, így túlkínálat mutatkozik.

A jogszabályi környezet csak néhány esetben mutat hasonlóságot a magyar jogrenddel, ugyanakkor folyamatosan harmonizálódik az EU-hoz. Pár éve vezették be például a közjegyzői rendszer, amely gyorsan a mindennapok jogi eszköze lett. Ez is azt sejteti, hogy van értelme a piacra lépésnek.

Az AB alapkezelője is formálódik. Milyen területen jelennének meg?

A belgrádi alapkezelő engedélyezési eljárása folyamatban van. Az Arthur Bergmann Fund Management már az új, európai szabályozás szerint működő alternatív alapkezelő társaság lesz, amely ingatlanalapot, magán- és kockázatitőke-alapot kezel majd.

Vajdaságban is terveznek egy központot nyitni. Miért van erre szükség?

Az üzleti élet java a fővárosban zajlik, ezért székhelyünket oda tettük és központi irodánkat is ott nyitottuk meg. Emellett Obecsén is vásároltunk egy telephelyet, ahol 40-50 munkatársat tervezünk foglalkoztatni. A vajdasági vidéki bázis kiválasztásában több döntési szempont is szerepet játszott, köztük az is, hogy fontosnak tartjuk a határon túl élő honfitársaink támogatását.

Turizmusban is potenciált látnak. Mik a tervek ezen a területen?

A szerbiai turizmusban igen nagy lehetőségek vannak. Ritkaság Európában, hogy egy piacra még be lehet törni pionírként, márpedig Szerbiában ez a helyzet. Befektetői szempontból értékelhető szálloda alig van vidéken. Magyarországon a turizmus egyik fő hajtóereje a kilencvenes évek vége óta épült, nagy szobaszámú, széles szolgáltatási palettán működő wellness- és konferenciaszállodák voltak, ilyen például alig van déli szomszédunknál. Amikor a szerbiai turisztikai és gazdasági mutatókat vizsgáltuk, egy nagyon érdekes hasonlóságot találtunk: 2019-ben az ezer lakosra eső szállodai szobák száma és az egy főre eső GDP is szinte azonos volt azzal, mint amit 1995-ben Magyarországon regisztráltunk.

Ehhez hozzátehetjük azt is, hogy az emlékeinkben szereplő 1995. évi vidéki szállodai színvonal kapacitása és minősége is hasonló ahhoz, amit ma Szerbiában vidéken tapasztalunk. Ám látjuk azt is, hogy mekkora fejlődésen ment keresztül a hazai vidéki idegenforgalom, és legalább ugyanilyet várunk a következő 15-25 évben Szerbiában. Aki egy ilyen fejlődési szakasznak az elején ott tud lenni, az a későbbiekben kiváló pozíciókkal fog rendelkezni a piacon. Erre alapozzuk a terveinket. Tesztként egy kisebb, 25 szobás, a sport és az aktív kikapcsolódási szegmensre alapozó hotelt fogunk építeni helyi partnerek bevonásával. Ehhez a Prosperitate Alapítványtól és a VMSZ-től is kaptunk támogatását és segítségét. Két nagyobb, kétszáz szoba feletti szállodaprojekt is előkészítő fázisban van.

Milyen vendégkörre számítanak?

Elsősorban helyiekre. De az utazók mindig szeretnek új helyeket felfedezni. Ez különösen igaz lesz a járvány utáni időkre, amikor várhatóan a turisták új, korábban nem ismert és várhatóan kisebb tömeget vonzó desztinációk felé fordulnak majd. A balkáni országok jelentősége a nemzetközi idegenforgalomban az elmúlt években egyre nőtt, és aligha állítja meg bármi ezt a tendenciát a járvány lecsengése után. Az első években a szállodák vendégkörét előreláthatólag a szerbiai lakosság adja majd, de bízunk abban, hogy Magyarországról, illetve a volt Jugoszlávia tagállamaiból is érkeznek majd szép számmal vendégek, emellett -elsősorban történelmi okokból – orosz turistákkal számolunk nagyobb számban.

Milyen forrásból tervezik megvalósítani mindezeket?

Az önerőt saját tőkéből finanszírozzuk, de szeretnénk támogatásokat is igénybe venni. Ezken túl hitelt is felhasználnánk elsősorban Magyarországon és Szerbiában működő bankoktól.

Hozzászólások lezárva.