Förtelmes főnökök? Maszkos csapat tör borsot Bolognában azok orra alá, akik kihasználják az alkalmazottaikat

Az Il Padrone di Merda (ami nagyjából annyit tesz, mint “szar főnök”) nevű szervezet névtelen tagjai olyan munkahelyek előtt tüntetnek, amelyek szerintük kihasználják a munkavállalóikat. 

Egy nagyjából 15 fős csoport vonul a zsúfolt belvárosi utcákon egy menő cukrászda elé a bolognai  Strada Maggiore-n. Ahogy megérkeznek, fehér, műanyag maszkokat vesznek fel és matricákat kezdenek ragasztgatni az ablakokra és üvegajtókra. A matricán a felirat: ezen a helyen szemét a főnök! Mindeközben az egyik aktivista megafonon keresztül olvassa a hely egyik alkalmazottjának panaszait, aki azt állítja, hónapok óta nem kapott fizetést-  írja a The Guardian.

A járókelők megállnak és nézelődnek, erre a tulaj is kiront a tüntetőkhöz, megpróbálja elvenni tőlük a megafont és leszedni a maszkjaikat. Mikor már a rendőrséget hívja, a csoport egy pillanat alatt felszívódik.

Ez a tüntetés csak egy volt a sok közül, amit a csoport a januári alakulása óta szervezett az ételeiről és egyeteméről híres városban. 16 céget vettek célba az elmúlt hónapokban, főleg bárokat és éttermeket. A város egyre fejlődő, élénk gasztroélete híres a lasagnáról, a tortelliniről és a hétköznapi embernek csak bolognai spagettiként ismert ‘tagliatelle al ragúról’ – amely egyszerűsítés nemcsak az olasz népet, de Bologna polgármesterét is felbosszantotta. Csak a belvárosban több, mint 400 étterem, bár és kávézó található – minden 37 lakosra jut egy. 

Ötvözve az oktatás és az ételek terén szerzett hírnevét, Bologna megkapta “a tanultak és kövérek hazája” gúnynevet, egyeteme miatt pedig alaposan el van látva van olcsó (és könnyen kihasználható) munkaerővel. Egy 2017-es felmérés szerint a város munkahelyeinek 72,6%-a mozog az illegális szürke zónában, ez a szám még úgy is rekordnak minősül, hogy Olaszországban  a feketemunka egyébként is gyakori.

Az egyetemi hallgatók különösen fogékonyak az illegális, juttatás nélküli munkavállalásra, mert hajlamosak átmeneti megoldásként tekinteni rá, amiből fizetni tudják a tanulmányaikat. – mondja Francesco Devincenti, a Filcams nevű szakszervezet tagja. A helyzet tovább romlott az elmúlt évtizedben, mert a szigorú szülök egyre kevesebb pénzt adnak a gyerekeiknek – ezt pedig már a Davide álnevet használó aktivista mondja. 

“A szervezetet akkor kezdtük el, miután néhány helyi fiatal megosztotta egymással a negatív élményeiket a munkahelyeikről, és észrevették, hogy nagyon is hasonlítanak az esetek”- meséli az egyik alapító, aki a Barbara álnevet használja. 

A csoport első akciója egy olyan bár ellen irányult, ahol a munkatársak szexuális zaklatások miatt tettek panaszt. “Aztán elindítottuk a Facebook csoportunkat és egyre több bejelentés érkezett- folytatja Barbara. “Például egy pizzéria háromhavonta cserélte az alkalmazottait és a tulaj ragaszkodott hozzá, hogy hölgyemnek szólítsák.” 

Amellett, hogy Facebookon érkeztek a panaszok, az aktivisták a helyi újságban, közösségi médiában is figyelik a rossz munkáltatókról szóló híreket. Mindig ellenőrzik az állítások eredetét, mielőtt bármilyen tüntetést szerveznének, részben azért, mert aggódnak, hogy a megvádolt vezetők hamis profilokon keresztül próbálják őket leleplezni. 

A csapat a matricáikkal próbálja felhívni a közösség figyelmét arra, hogy a hely nem bánik tisztességesen az ott dolgozókkal.  A cél, hogy elrettentsék a vásárlókat, másrészt remélik, hogy ez a figyelmeztetés változtatásra sarkallja a jövőben a munkaadókat. “Annak reményében ragasztjuk fel őket, hogy ne kelljen visszajönnünk.”- mondja Barbara. “Mikor áldozat vagy, mindenki nagyon segítőkész, mégsem változik semmi. “De ha kinyitjuk Pandora szelencéjét és a tulajok megijednek attól, hogy romlik az imidzsük, akkor a dolgok megváltozhatnak.”

Bár az aktivisták maszkot viselnek és álnéven szerepelnek online – félnek, hogy a szervezeti jelenlétük veszélyeztetné a saját munkájukat- a cukrászdai pincér, Andrea Paci vallomása nyilvános lett és saját nevét használja. Márciusban azt írta egy Facebook-posztban, hogy 4 hónapja nem fizették ki. “Akkor döntöttem el, hogy megcsinálom, mikor megláttam egy szponzorált interjút a főnökömmel, aki tartozott nekem”- mondja Andrea. 

A posztot több, mint 1700-an osztották meg és itt szúrták ki a tüntetés szervezői is. Andrea szerint a Padrone di Merda egy széleskörű problémára mutat rá, bár a tüntetésben való részvételt visszautasította, mert nem győzték meg a szervezet módszerei. 

A csoport kritikusai hamar reagáltak, Umberto Bosco az Északi Liga politikusa egy önkormányzatnak tett hivatalos beadványban kritizálta a csoport módszereit: 

“Megvannak az eszközeink, hogy felvegyük a harcot az igazságtalansággal, számos törvény szabályozza a kizsákmányolást, ráadásul egy rejtett kamerával dokumentálható lenne bármilyen visszaélés. Ezekben az esetekben azonban a csoport nem áll elő bizonyítékokkal. Nem igazságot szolgáltatnak, hanem bosszúhadjáratot folytatnak és rombolják a hírnevét azoknak a vállalkozóknak, akiket az alkalmazottaik talán minden ok nélkül akarnak lejáratni.”

Idén nyáron egy megvádolt snack-bár tulaja rágalmazásra hivatkozva arra kérte a hatóságokat, hogy blokkolják a csoport Facebook oldalát. Bár az ügy nem jutott el a bíróságig, a Facebookot megkérték az oldal eltávolítására. Ennek ellenére az oldal továbbra is él. 2016-ban az USA Külügyminisztériuma szerint az olasz ügyészek nem követelhetik az aktivistáktól személyazonosságuk felfedését rágalmazásra hivatkozva, mert nem kell így tenniük. “Bár az állítások rágalmazóak, védi őket a véleménynyilvánítás szabadsága- idézi az Il Fatto Quotidano nevű olasz lap az amerikai hatóságot. 

A Padrone di Merda létrehozott egy új, zárt Facebook csoportot, hogy a növekedés reményében  összekösse a tagokat más városok aktivistáival is Torinoban, Pisában és Rómában. “Sokan keresnek meg minket azzal, hogy ők is csinálnának ilyesmit a saját városukban. – mondja Davide, majd folytatja, “a bolognai tüntetések pedig folytatódnak még ebben a hónapban. Megyünk tovább – közösségi mediával vagy anélkül.”

Hozzászólások lezárva.