Fontos, hogy ne csak a szuperterjesztő emberekre, hanem a víruskeltető helyekre is figyeljünk

Németországot sokan jó példának tartják arra, hogy hogyan kell hatékonyan kezelni a járványt. Azonban Németországon az egyes tartományok között jelentősen eltér a fertőzés mértéke. Egy friss tanulmány annak járt utána, hogy mi okozhatja ezeket az eltéréseket. Gabriel Felbermayr, Julian Hinz és Sonali Chowdhry

szuperterjesztő területeket azonosított és azt nézték meg, hogy mennyire van befolyással a régiók közúti távolsága a fertőzöttségi szintjükre.

Három gócpontot azonosítanak Németország határai környékén: Ischgl (egy népszerű síparadicsom), Heinsberg (egy nagy farsangi karnevál helyszíne) és Mulhouse (egy nagyszabású vallási összejövetel helyszíne). Természetesen rengeteg kontroll változó vizsgálata mellett nézték meg, hogy mennyire okozhatták ezek a területek a fertőzöttség terjedését Németországban.

Az ausztriai Ischgl a többihez képest is kiemelt szerepet kap az elemzésben, mivel nemzetközi szinten is sok figyelem irányult rá. Március végén a dán esetek ötöde ischgli üdüléshez köthető volt, míg a svédeknél is az esetek hatoda. A magyarok körében is népszerű síparadicsom tehát nagy szerepet játszhatott a járvány terjedésében.

Az adatok elemzése arra világított rá, hogy valóban szignifikáns hatással volt a német tartományok fertőzöttségi szintjére, hogy milyen messze voltak Ischgltől. Ha egy százalékkal közelebb volt egy tartomány közúton Ischglhöz, akkor 0,68 százalékkal magasabb volt a fertőzöttek száma. Ez azt jelenti, hogy ha minden másban ugyanolyan lenne München és Hamburg, akkor

csak a távolság miatt 77 százalékkal kevesebb fertőzött lenne Hamburgban.

A másik két gócpontnál viszont nem találtak a kutatók egyértelmű bizonyítékot arra, hogy a tőlük mért távolság hatással lenne a tartományok fertőzöttségére.

A vizsgált kontroll változók közül is voltak olyanok, amik hatottak a fertőzöttek számára. A népesség számával egyenesen arányosan nőtt a fertőzöttek száma, de a lakosságon belüli arányuk már nem. Ahol többet teszteltek, ott egyértelműen több fertőzöttet is regisztráltak. Ami viszont érdekes, hogy sem a 65 év felettiek, sem a külföldiek aránya nem volt hatással a fertőzöttség mértékére. Továbbá az sem, hogy az adott tartomány szoros kereskedelmi kapcsolatban van-e Kínával vagy elterjedt-e az otthoni munkavégzés a lakosság körében.

Viszont a keresztény vallásúak magasabb aránya növelte a fertőzöttség mértékét. Ez valószínűleg azért lehetett így, mert a februári farsangi rendezvényeken ők nagy számmal vettek részt és a főként katolikus régiókban jellemzőbbek is ezek a rendezvények, ellentétben a protestáns többségű tartományokkal.

Ha viszont a halálozási rátát nézték, akkor teljesen eltűnt a mért Ischgl-hatás. Ez logikus is, hiszen az , hogy egy tartomány lakója, aki elkapta a vírust milyen eséllyel éli túl nem függhet attól, hogy milyen közel van a tartomány egy síparadicsomhoz. Ugyanígy nem függ attól sem a fertőzöttség mértéke, hogy milyen arányú a katolikusok száma a tartományban.

Ami a halálozásra szignifikáns hatással van, az az idősek aránya a lakosságon belül és a kórházi felkészültség, amit a kutatók a szabad kórházi ágyak számával mértek. Ha 10 százalékkal több szabad kórházi ágy volt egy tartományban, akkor nagyjából 1,3 százalékkal csökkent a halálozások száma.

A tanulmány tehát bizonyítékkal szolgál, hogy nem csak szuperterjesztő emberek, hanem szuper terjesztő területek is léteznek egy járvány idején. Ezeknek a korai felismerése és lezárása létfontosságú lehet a járvány terjedésének lassításában a következő hullámban vagy akár későbbi járványok esetében is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA BCG-oltás függ össze legerősebben a járvány súlyosságával számos tényező közülSzámos nyomon elindultak annak feltárásához, hogy miért bizonyos országokban vált súlyossá a koronavírus-járvány. Ezek egy részét a nemzetközi statisztikák is megerősítik.

Közélet covid-19 fertőzés koronavírus Olvasson tovább a kategóriában

Hozzászólások lezárva.