Fogynak az EU-pénzek, mégis sok lehetőség áll még a kkv-k rendelkezésére

Az ország számára 7 évre szóló EU-pénzek több mint 100%-ára hirdetett már ki nyertes pályázókat a magyar kormány (túlvállalás), és a vállalkozások számára leginkább érdekes Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program szinte mindegyik alprogramjában is ugyanez már a helyzet, így korlátozottak már az elérhető pályázati lehetőségek – hangsúlyozta előadásában Weinhardt Attila.

A Portfolio uniós források rovatának elemzője ezért arra hívta fel a figyelmet, hogy az előttünk álló időszakban az EU-s kifizetések már lassulni fognak a gazdaságban, és ha a nagy vitákkal övezetett 2021-2027-es uniós költségvetés késve indul el Magyarországon, akkor fennáll a kockázata annak, hogy 2020-2022 között az EU-pénzek szempontjából forrásínség állhat elő a gazdasági szereplők számára.

A várható EU-s forrásínség időszakát így például magyar forrásból finanszírozott programokkal lehet áthidalni. Részben éppen erről szóltak a székesfehérvári rendezvényünkön felszólaló előadók is, így az MFB Csoport, illetve a CIB Bank képviselői is.

Fetter István, a CIB Bank kisvállalati divíziójának vezetője bemutatta a kisvállalati hitelpalettát és azt, hogy milyen lépéseken keresztül segít a bank a kkv-hitelezés magyarországi fellendítésében. Így például rámutatott az MNB NHP Fix és Fix Lízing programjaira, amelyek kapcsán azt emelte ki, hogy tárgyi eszközök vásárlása esetén érdemes inkább a lízing konstrukciót használni, ingatlanfinanszírozás, vagy beruházás esetén pedig a hitel programot. Rámutatott emellett a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által elindított fordított kezességvállalási program sikeres finanszírozására is, amelynek keretében a pénzintézetek tavaly mintegy 10 ezer, idén további 25 ezer kezességvállalási szándéklevelet küldtek ki a cégek számára a garanciaképességükről és ezek nyomán eddig mintegy 13 milliárd forintnyi hitelfelvételhez tudott a Garantiqa kezességet vállalni.

A rendezvény későbbi panelbeszélgetésében Rózner Anna, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. üzletfejlesztési igazgatója a programmal kapcsolatban azt emelte ki, hogy jövőre még inkább proaktívvá teszik ezt. Ez azt jelenti, hogy a kkv-k közvetlenül fordulhatnak majd a Garantiqához, így a cégek a kezességvállalási ígérvény birtokában fordulatnak majd saját kereskedelmi bankjukhoz hitelért. Az elmúlt évtizedek tevékenysége kapcsán egyébként Rózner Anna rámutatott, hogy 27 év alatt mintegy 45 ezer kezességvállalási szerződést kötött, így a nemzetgazdaságban megvalósult mintegy 6000 milliárd forintnyi hitelfelvétel, amelyből az élő hitelportfólió még jelenleg is mintegy 1000 milliárd forint. Többek között az EU-pályázatok kapcsán a támogatás megelőlegezés során jöhet jól a kezességvállalás intézménye, de az elmúlt időszakban például egy autóipari beszállító cég beszállítójának tudtak segíteni minősített beszállítóvá válni a kezességvállalással és a nagyobb naperőműves projekteknél szintén jól jött számos piaci szereplőnek a Garantiqa segítsége – emelte ki.

Fetter István egyébként az előadásában külön a kisvállalatok figyelmébe ajánlotta az online hitelajánlat készítő megoldásukat, amellyel néhány perc alatt kaphat indikatív ajánlatot a cég, de azt is kiemelte, hogy a digitális fejlesztések nyomán a meglévő céges ügyfelek akár néhány perc alatt számlát tudnak nyitni és akár 2 napon belül is a számlájukon lehet a hitel, illetve az új ügyfeleknél sem érdemben hosszabb ez a folyamat. A lakossági ügyfeleknél pedig a mobil alkalmazáson keresztüli megtakarítási szolgáltatások széles palettája mellett többek között azt emelte ki, hogy akár 7 perc alatt is személyi kölcsönhöz juthatnak, illetve bankkártya nélkül is egyszerűen és biztonságosan tudnak fizetni az Apple Pay rendszerével.

A kisvállalati divízió vezetője rámutatott a bank által működtetett Small Business Academy programra, amely 3 modulra építve segíti a kisebb cégek hatékonyabb működését, illetve a cégek irodájába is ellátogató akvizíciós csapat tevékenységére is kitért.

Lantos Balázs, a Magyar Fejlesztési Bank MFB Pontokkal kapcsolatos Értékesítés Támogatási Osztályának szenior menedzsere előadásában azt hangsúlyozta, hogy az MFB igényalapú felmérések alapján nyújtja a magyar vállalkozói szektor számára a különböző finanszírozási lehetőségeket és ezek is segítettek abban, hogy a legutóbbi adatok szerint már 14%-os volt a kkv-hitelezés éves bővülési üteme az országban.

Lantos Balázs meglátása szerint nagy potenciál van még a kkv-hitelezésben a következő években is és ennek kapcsán rámutatott arra, hogy jelenleg is van még néhány olyan visszatérítendő uniós pályázat, illetve saját forrás, amelyet érdemes mielőbb kihasználni, mert fogyóban vannak a keretek. Előadásában bemutatta:

Székesfehérváron is felmerült az a kérdés, hogy a közép-magyarországi régió lakosságának szóló uniós energiahatékonysági pályázat felfüggesztése után kell-e aggódni az ország többi részének szóló pályázat gyors keretkimerülése miatt is. Lantos úgy reagált, hogy nem kell aggódni, van még szabad keret, de érdemes igyekezni a fejlesztési tervek kidolgozásával, mert idővel elfogy majd az a keretösszeg is.

Rövid Szabolcs, a Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. befektetési menedzsere előadásában bemutatta a Hiventures két fő tőkeági segítségnyújtásának irányát és részleteit, így a mintegy 3 éve működő Startup programjukat, amely 71,5 milliárd forintos keretösszeggel az induló cégek inkubációjában segít (15-65 millió forintos befektetés), illetve a magvető (65-250 millió forint) és növekedési életszakaszban (250 millió-1 milliárd forint) lévő cégeknek nyújt tőkeági támogatást. A Startup programban már több mint 2000 megkeresést kaptak, közel 250 startup cég tartozik a portfóliójukhoz és mintegy 20 milliárd forintnyi tőkét folyósítottak már a befektetéseik során.

A Hiventures idén szeptemberben indult 31 milliárd forintos KKV Pro programjában a generációváltás, a piaci konszolidáció és a külpiaci terjeszkedés kapcsán segítenek 50 millió forinttól 3,1 milliárd forintig terjedő tőkeági befektetéssel, minimum 10%-os éves megtérülési elvárással, mindenkor kisebbségi tulajdonosként.  Rövid Szabolcs jelzése szerint az elmúlt két hónap tapasztalatai alapján a legtöbb megkeresést a generációváltási lehetőségnél kapták és már közel tucatnyi ügyben folytatnak előrehaladott tárgyalásokat. Kérdésre válaszolva jelezte, hogy családon belüli cégátadás kapcsán nem tudnak segíteni (pl. gyermek kivásárolja az apját a cégből), de például a cégeladást tervező vezetőket össze tudják kötni megfelelő tanácsadókkal, akik segítenek a vevőkeresésben is.

Benke Ákos, az MFB Invest vezérigazgató-helyettese a cég üzleti tevékenységéről, és a közelmúltban bejelentett Székesfehérvári Városi Alapról beszélt. Előbbi kapcsán rámutatott, hogy a Hiventures által támogatott cégeknél érettebb szakaszban lévő cégek tőkeági támogatása a feladatuk, pénzügyi befektetőként szállnak be az adott cégbe, így az operatív irányítást soha nem veszik át. Tagi kölcsönnel, vállalati kötvény lejegyzésén keresztüli finanszírozással tudnak jellemzően segíteni.

Az MFB Invest által menedzselt tőkealapok között külön kitért a városi alapokra, azok között konkrétan a székesfehérvári alapra, amelyet 5 milliárd forintos tőkével alapítottak meg, és amelynek az a célja, hogy az elsődlegesen Fejér megyei működésű cégeknek tudjon legalább 200-500 millió forintnyi tőketámogatást nyújtani. A több lépcsőből álló folyamatban az érdeklődők cégeket előszűrik majd, és egy helyismerettel rendelkező befektetési bizottság dönt majd a tőkebefektetésről, amely nagyjából 5 éves befektetést tervez. Benke Ákos jelzése szerint a következő hetekben jelennek majd meg a városi alap működésével kapcsolatos részletek Székesfehérvár megyei jogú város honlapján, így érdemes azt külön is figyelni.

Az előadásokat követő panelbeszélgetésben egyrészt két meghívott reálgazdasági szereplő ügyvezetője mutatta be röviden cége elmúlt évekbeli fejlődését és az annak során jelentkező finanszírozási kihívásokat, másrészt számos gyakorlati példán keresztül beszélték át a résztvevők az MFB Csoport és a CIB Bank által nyújtott segítség konkrét formáit.

Az asztalos munkákkal és lapszabászati megoldásokkal foglalkozó Delta King Kft. ügyvezetője, Baumann Csaba elmondta: az elmúlt években számos uniós pályázaton indultak és ez olykor finanszírozási nehézségeket is okozott (de minimis korlát elérése, kifizetési csúszások áthidalása), de ezekben jól jöttek a rugalmas kereskedelmi banki megoldások és ezek segítségével tudtak helyt állni a piaci nyomás mellett. Bánkuti Sándor, az Alba-Kontakt Plusz Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ügyvezető-cégtulajdonosa arról beszélt, hogy az elmúlt években jelentősen megemelkedő munkaerőköltségek mellett úgy tudták a vállalat hatékonyságát növelni, hogy jelentős szolgáltatás (infokommunikációs) fejlesztéseket hajtottak végre. Ezek többek között a papíralapú munkavégzés kiiktatását célozták és jelzése szerint 2020-ban lesz majd újabb fejlesztési igényük szoftver területen.

Arra a felvetésünkre, hogy mennyire jellemző a kisebb cégeknél az a magatartás, hogy nem jelentkeznek a pénzintézeteknél hiteligénnyel, Fetter István elmondta: több tízezer céges ügyfelük több mint 10%-ánál megfigyelhető ez a helyzet, amelyben részben az inaktív céges státusz is ok lehet, de az is, hogy fél a cég az elutasítástól. Utóbbinak lehet valós alapja (elmúlt évekbeli pénzügyi mutatók), de gyakori az is, hogy indokolatlan ez a félelem. Éppen ezért érdemes akár a kisvállalkozási hitelkalkulátorral, illetve a fent jelzett kezességvállalás irányával is számolni a személyes egyeztetések mellett.

Címlapkép forrása: Portfolio

Forrás: portfolio.hu

Hozzászólások lezárva.