Fogalma sincs a magyaroknak, hogy hová forduljanak, ha beüt a krach

Az emberek kétharmada megbízik a jogászokban, azonban sokan nem tudják, hogy az egyes jogi problémáikkal ügyvédhez, közjegyzőhöz, bírósághoz, vagy éppen a rendőrséghez forduljanak-e – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) több mint ötszáz választ összesítő online felméréséből.

<!–

<!– Piacesprofit_468/500×60/200_cikk_normal_content_1

activateBanner(‘Piacesprofit_cikk_normal_content_1’);

–>

A válaszadók harmada tenne rendőrségi feljelentést tévesen, ha valaki anyagi kárt okozna neki, 31 százalékuk pedig az iparkamarához fordulna, ha egy vállalkozó nem végezné el az előre kifizetett munkát. A megkérdezettek háromnegyede ugyanakkor tudta, hogy ha jogellenesen bocsátanák el az állásából, akkor a bíróságot kellene felkeresnie, tízből kilencen pedig azzal is tisztában voltak, hogy kinél kell letétbe helyezni a végrendeletet, hogy biztosan előkerüljön a hagyatéki eljárás során.

Az állampolgárok jogi tudatosságát vizsgálta online felmérésében a MOKK. Többek között arra keresve a választ, hogy az emberek tudják-e, kihez érdemes segítségért fordulniuk hétköznapi jogi problémáikkal, például egy vissza nem fizetett baráti kölcsön, illetve károkozás esetén, vagy ha szerintük jogtalanul bocsátották el őket az állásukból.

(Fotó: Pixabay)

(Fotó: Pixabay)

Bízunk a jogászokban

A válaszokból kiderül, hogy a megkérdezettek körülbelül kétharmada bízik a különböző területeken dolgozó jogi szakemberekben: bírókban, közjegyzőkben, ügyészekben és ügyvédekben. A felmérés ugyanakkor rávilágít arra, hogy sokan nincsenek tisztában azzal, hogy ügyeikkel, mely jogi hivatásrend képviselőit, vagy intézményeket érdemes keresniük. A kitöltők alig egyharmada (29 százalékuk) tudta csak például, hogy ügyvédet vagy közjegyzőt érdemes felkeresnie, ha szerződést szegnek vele szemben, például, ha egy vállalkozó, akinek már előleget is fizetett, nem végzi el a munkát. Ezzel szemben a többség tévesen a Kereskedelmi és Iparkamarához (31 százalék), a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségéhez (22 százalék) vagy a vállalkozó székhelye szerinti önkormányzathoz (18 százalék) fordulna segítségért.

Ne a rendőrségre menjen, ha kárt okozott a szomszéd!

Ha a szomszéd kertjében kidőlt fa megrongálná a gépkocsiját, és a szomszéd nem akarná megtéríteni a pár százezer forintos kárt (és a biztosító sem), csak az emberek alig egyötöde fordulna közjegyzőhöz, és indítana fizetési meghagyásos eljárást, ami a 3 millió forint alatti pénzkövetelések visszaszerzésére szolgáló jogi megoldás. A válaszadók több mint négyötöde ilyen esetben – tévesen – inkább feljelentést tenne a rendőrségen (28 százalék), bírósághoz (25 százalék) vagy a helyi önkormányzathoz (28 százalék) fordulna a kár megtérítése érdekében.

A kitöltők 42 százaléka tudta, hogy érdemes közjegyzőt felkeresnie, ha pereskedés helyett inkább egyezséget kötne a vele vitában álló féllel, és biztosra szeretne menni, hogy az egyezségben foglaltak valóban teljesülnek. Jelentős számban voltak azok, akik szerint a bíróság által jóváhagyott egyezséggel azonos hatályú egyezséget házilag is készíthetnek (19 százalék), ha azt két tanú is aláírta, mások pedig azt gondolták, hogy ilyet csak bíróság (8 százalék) vagy ügyvéd (31 százalék) előtt érdemes kötni.

A bíróság után már csak a bírósághoz lehet fellebbezni

A bírósági eljárásokkal és fellebbezési lehetőségekkel kapcsolatban is sok tévhit él az emberek körében. A kitöltők kevesebb mint fele tudta, hogy akkor is bírósághoz kell fordulnia, ha az elsőfokú bíróság egy ügyben nem neki ad igazat. A többség viszont ebben az esetben, nem a bíróságon fellebbezne, hanem tévesen az ügyészségre menne.

Hozzászólások lezárva.