Fogadj a kereskedelmi háború nyerteseire!

A protekcionizmus forrása az elégedetlenség, ami általában az egzisztenciális félelemekhez köthető. Két tipikus formája a munkahelyek külföldre telepítésétől, illetve a betelepülő munkavállalók által leszorított munkabérektől és állásvesztéstől való félelem. A protekcionizmus ezekre adott válaszai a vámok és a deviza leértékelése (amíg lehet), a munkahelyek védelme, a külföldi cégek betelepülésének korlátozása, a szellemi tulajdon fokozott védelme és az adatvédelem.

A Portfolio kereskedelmi háborúval kapcsolatos kérdésére Kocsi János úgy válaszolt, hogy a kínai termelés egy része átszerveződött Vietnámba, ezzel megkerülve a vámokat, viszont

az Egyesült Államok még mindig jobban bírja a kereskedelmi háború negatív hatásait.

A protekcionizmus kétségtelenül rosszat tesz a világgazdaságnak, de korántsem olyan kiterjedt módon és mértékben, ahogyan arról ma beszélni szoktunk

– véli Kocsi János. Az Amundi portfóliómenedzsere szerint a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján a világgazdaság jövőre is növekedni fog, bizonyos régiókban pedig még gyorsulásra is lehet számítani. De nemcsak a régiók, hanem az egyes ágazatok és az egyes vállalatok közötti hatás sem egyértelmű. Az erősödő protekcionizmus kétségkívül gyengíti egyes gyártó és exportáló szektorokat szerte a világban, azonban alig érintette a szolgáltató szektorokat, vagy azokat a cégeket, amelyek túlnyomórészt belföldi piacra termelnek.

Az S&P 500 indexben szereplő azon cégek tőzsdei értéke, amelyek árbevétele zömében az USA-ból származik az elmúlt egy évben 5,2 százalékkal emelkedett, szemben a döntően exportra termelőkét, amelyek együttes értéke 11 százalékkal csökkent. Nemcsak az Egyesült Államok, hanem több más ország gazdasága is ilyen skizofrén állapotba került. A német ipar és ipari export például válságjeleket mutat, miközben a gazdaság egésze, a szolgáltató és a kereskedelmi szektor egyelőre prosperálni látszik.

Vannak tehát országok, szektorok és vállalatok, amelyeket nemhogy nem vág földhöz, de alkalmasint meg is erősít a fellángoló protekcionizmus. Egyes régiókban éppen küszöbön állnak új, nagy horderejű kereskedelmi egyezmények, amelyek erősíteni fogják a bennük szerepelő nem kevés ország gazdaságát. A Regional Comprehensive Economic Partnership-ben a világ GDP-jének 30, a Trans-Pacific Partnershipben pedig a világ GDP-jének 13 százalékát előállító országok érintettek.

Más országok szükségképpen haszonélvezői annak, hogy két, vagy több ország a sírba kergeti egymást. Tipikusan ilyen ország lehet Vietnám, Európában pedig Görögország, ahol a vámháborúban leginkább érintett iparágak (pl. járműgyártás) súlya kisebb, és ahol jelenleg az egyik legmagasabb a beszerzési menedzser index. De jó befektetési célpontok lehetnek az orosz és az indiai részvények is. Ezen kívül még a protekcionista háborúba keveredett Kína technológiai részvényeire is érdemes lehet figyelni.

Az Amundi portfóliómenedzsere egyik példaként Görögországot hozta, ami elkezdett kilábalni a saját válságából. Gyors ütemben csökken a munkanélküliségi ráta. 2013-ban még 27,4% volt, az utolsó adat szerint ez 17%-ra csökkent le. Emellett növekszik a turizmus, a beszerzésimenedzser-index az egyik legmagasabb a térségben (54,9) és a költségvetési egyenleg is kifejezetten javuló tendenciát mutat. Az egyik legígéretesebb  terület pedig a lakáspiack, ahol 2007-es árakhoz képest 41,7 százalékponttal lettek olcsóbbak a lakások. Viszont most már növekedés tapasztalható, és a növekvő turizmussal együtt ez is ígéretes befektetésnek bizonyulhat.

Egy másik ilyen példa pedig Vietnám, ami kifejezetten a haszonélvezője a jelenlegi kereskedelmi háborúnak. Ez önmagában nem indokolná azt, hogy valaki ide befektessen. Viszont a gazdasági konjunktúra számait figyelembe ez megalapozottabbá válik. Azon kívül, hogy Kínából ide telepítik át a termelést és innen exportálnak, a vietnámi ipari termelési index 10,5%-kal növekszik. Fejlődő országként 6,7%-os GDP növekedést produkált, ráadásul ezt mindössze egy 2,3%-os inflációs környezetben. Ez sokban köszönhető az erős kiskereskedelmi növekedésnek is, ami 11,5%-kal nőtt az utolsó időszakban, így a belső piac kereslete is szinten tartja az fejlődő ország növekedését, a kereskedelmi háború számára pozitív hatásai mellett.

A részvénypiacok egyelőre azokban az országokban is stabilak, amelyek erősen érintettek a kereskedelmi háborúban. Az amerikai elnök több lépcsőben szigorította a Kínával szembeni vámokat.

Érdemes észrevenni, hogy Trump ezekről szóló tweetje mindig akkor érkezett, amikor az S&P500-as index a csúcs közelében járt. Ezektől mindahányszor megingott a börze, ám utána rövid időn belül újabb csúcsot döntött, hogy jöjjön az újabb szigorítás

– hívja fel a figyelmet Kocsi János. Az Amundi elemzője szerint ez a fura libikóka azért alakult ki, mert a világon elképesztő mennyiségű pénz keres jó befektetési lehetőséget, gondoljunk csak a negatív hozamú kötvényekben tartott 15 ezer milliárd dollárnyi tőkére. A piacok esését rendre meg tudja fogni, amikor a befektetők gyorsan a részvények felé fordulnak, ha azt látják, hogy némi hozamelőny reményében érdemes belevásárolni az éppen megzuhanó piacokba.

A vámháború okozta gazdasági lassulás miatt a világ legtöbb országában megnőtt a további monetáris lazítás esélye. Emiatt Magyarországon is okafogyottá vált a monetáris szigorítás kérdése, amit a csökkenő inflációs nyomás is alátámaszt.

Ez önmagában támogató tényező a magyar befektetési eszközök szempontjából is, különösen a fix, vagy közel fix kamatozású eszközök vonzerejét növeli a sokáig fennmaradó alacsony kamatszint. Ilyen eszközök például a magyar államkötvények, a vállalati kötvények, az osztalékfizető részvények, az ingatlanok, azon belül is elsősorban a kereskedelmi ingatlanok.

A magyar részvények átlagos árazása régiós és világviszonylatban is alacsonynak tekinthető a rövid-középtávú növekedési lehetőségek és kockázatok fényében.

Az alacsonyabb magyar hozamkörnyezet miatt rövidtávon az olyan magas osztalékfizető szektorok részvényei tűnnek vonzónak, mint az ingatlan, a telekommunikáció, valamint a megújuló energia. Ugyanakkor az OTP középtávú várható profitnövekedését, ha kellő figyelmet szentelünk az új leányvállalatokkal kapcsolatos szinergiák hatékony kiaknázásának, valamint a megnövekedett mérethatékonyságnak, véleményünk szerint nem árazza megfelelően a piac. Ami a magyar befektetési eszközök hosszú távú potenciálját illeti, a fentebb taglalt strukturális reformok végrehajtása (vagy rossz esetben azok elmaradása) döntő jelentőségű lehet.

Címlapkép: Jeff J Mitchell – Pool /Getty Images

Forrás: portfolio.hu

Hozzászólások lezárva.