Fizetésképtelen lett a cég a veszélyhelyzet alatt – mitt lehet tenni?

A járványhelyzet miatt sok vállalat nem képes fizetési kötelezettségeit teljesíteni. Az üzleti partnereknek érdemes törekedni arra, hogy ne az egyébként megszokott felszámolással, hanem csődeljárás keretében jussanak egyezségre az adósságok rendezéséről – hívják fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda szakértői, dr. Vass Réka és dr. Karacs Daniella.

(Fotó: depositphotos.com)

(Fotó: depositphotos.com)

A csődeljárás első szakasza a csődkérelem benyújtásával kezdődik: az adóst azonnali ideiglenes moratórium illeti meg a hitelezők követelésével szemben. Az adós részéről a jogi képviselet kötelező. Ha a kérelmet a bíróság nem utasítja el, megnyílik a csődeljárás második szakasza, és a bíróság hivatalból vagyonfelügyelőt rendel ki, aki a hitelezői érdekek védelmének szem előtt tartásával, a hitelezőkkel kötendő egyezség előkészítése érdekében figyelemmel kíséri az adós gazdasági tevékenységét. Áttekinti a vagyoni helyzetet, betekinthet a könyvekbe, megvizsgálhatja a cég eszközeit, kötelezettségeit, szerződéseit, pénzforgalmi számláit, és felvilágosítást kérhet a vezetőktől, a legfőbb szervtől, a felügyelőbizottsági tagoktól és a könyvvizsgálótól is. Az adós vagyona terhére kifizetések csak a vagyonfelügyelő ellenjegyzésével teljesíthetők, ideértve a gazdasági tevékenység folytatásához szükséges kötelezettségek teljesítését is. Az adós új kötelezettséget is csak akkor vállalhat, ha ahhoz a vagyonfelügyelő hozzájárult.

Mit nem tehetnek a hitelezők? 

A második szakaszban a rendes fizetési moratórium érvényesül, amelynek az a célja, hogy az adós minél gyorsabban el tudja kezdeni a hitelezőkkel való megegyezésre irányuló tárgyalásait. Ezalatt a hitelező többek közt nem követelhet kifizetést, nem kezdeményezhet jogi eljárást, és a folyamatban levő pereket sem folytathatja. A fizetési moratórium azonban nem minden követelés kifizetése alól mentesít, például a munkabérek és tartásdíj, illetve életjáradék kifizetésére nem vonatkozik. A fizetési haladék alapesetben 120 nap, amit az adós kérelmére – a hitelezők egyetértésével – a bíróság 240, illetve legfeljebb 365 napra meghosszabbíthat. A hitelező ezalatt nem indíthat végrehajtást sem, és fel kell függeszteni a folyamatban levő végrehajtási eljárásokat is. Sőt, az adós önkéntesen sem teljesíthet a hitelezőnek –ennek megtörténte esetén a bíróság az adós vállalat vezetőjét pénzbírsággal sújtja, ami a kifizetett összeg 10 százaléka.

Hozzászólások lezárva.