EVA adónem megszűnéséhez kapcsolódó számviteli feladatok – 3. rész

Cikksorozatunk harmadik részében megnézzük, mire figyeljünk a nyitómérleg összeállításának forrás oldalánál.

Kötelezettségek

Bevételi nyilvántartás vezetése esetén is a kötelezettségekről analítikus nyilvántartást kellett vezetni. A kötelezettségek ebből az analítikus nyilvántartásból kerülnek be a nyitó mérlegbe. A kötelezettségek értékét a beérkezett, ki nem fizetett számlák, szerződések alapján kell szerepeltetni.

Céltartalék

A visszatérés napjára vonatkozóan fennálló – a számviteli törvény 41.§-a (1) bekezdése szerinti – céltartalék számított összegét kell beállítani (pl. garanciális kötelezettségre).

Saját tőke

A nyitó mérlegbe a saját tőke különbözeti alapon kerül meghatározásra. A nyitó mérlegben szereplő eszközök összértékéből levonva a nyitó mérlegben szereplő kötelezettségek és céltartalék összegét megkapjuk a saját tőke összegét.

A saját tőkét azonban további elemekre kell bontani. A megbontáshoz figyelembe kell venni a számviteli törvény és az EVA tv. ide vonatkozó szabályait. A jegyzett tőkét a társasági szerződésben szereplő jegyzett tőke összegében kell meghatározni. Tőketartalék akkor kerülhet kimutatásra, ha a társasági szerződés szerint ázsiós alapítás, vagy korábbi években ázsiós jegyzett tőkeemelés valósult meg. A számviteli törvény 38.§-a szerinti jogcímek alapján lekötött tartalék is lehet a nyitó mérlegben. A saját tőke ezek után fennmaradó összege az eredménytartalékba kerül. Az eredménytartaléknál azonban figyelembe kell venni az EVA tv. előírásait is. Az EVA tv. előírása szerint, ha a vállalkozás eva adóalanyisága az adóévet követő üzleti évtől nem áll fenn, az adóév utolsó napján vele tagi jogviszonyban álló magánszemélynél az osztalékból származó jövedelem, a vállalkozásból kivont jövedelem, valamint az árfolyamnyereségből származó jövedelem meghatározásakor a magánszemélyre részesedése alapján az eredménytartalékból arányosan jutó részt a magánszemély adózott vagyonából a vállalkozásba befektetett összegnek kell tekinteni.

Így az eredménytartalék nyitó adatának felvételénél az adózási szabályokra is tekintettel kell lenni (azaz a számviteli nyilvántartásoknak alkalmasaknak kell lennie az esetlegesen felmerülő jövőbeni adófizetési kötelezettség alátámasztására).

Az EVA tv. előírása szerint a magánszemély adózott vagyonából a vállalkozásba befektetett összegnek kell tekinteni az adóalanyiság utolsó adóévét követő üzleti év nyitó mérlegében kimutatott saját tőkét – levonva belőle a nyitó mérlegben kimutatott értékelési tartalékot és az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentő tételként elszámolt értékének egyes, a kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatásként ingyenesen vagy kedvezményesen magánszemély részére átadott immateriális jószág és tárgyi eszköz adóalapot képező könyv szerinti értékét meghaladó részét -, ha az adóalanyiság időszaka alatt az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit nem a számvitelről szóló törvény előírásai szerint teljesítette.

Ezen előírások alapján a nyitó mérlegben szereplő eredménytartalékot meg kell bontani EVA-s időszak és nem EVA-s (társasági adós) időszak eredménytartalékára. Ha voltak olyan tárgyi eszközök, immateriális javak amelyek értékével az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentették, akkor ez az összeg nem adózott befektetésnek minősül, így azt nem EVA-s időszak  eredménytartalékaként kell kimutatni (ha ebből az eredménytartalékból később például osztalék kifizetés történik, akkor az után a magánszemélynek az általános sazbályok szerint adófizetési kötelezettsége keletkezik). Az ezek után fennmaradó összeg lesz az EVA-s időszak eredménytartaléka, amely a magánszemély adózott befektetésének minősül (ha ebből az eredménytartalékból később például osztalék kifizetése történik, akkor az után a magánszemélynek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége). Az EVA-s időszak eredménytartaléka különbözeti elv szerint kerül meghatározásra, ezért az negatív is lehet (az előbb említett adózási szabálynak persze akkor van értelme, ha az EVA-s eredménytartalék pozitív).

Természetesen az osztalék jóváhagyás fedezetének vizsgálata során a számviteli törvény előírásaiból következően az EVA-s és nem EVA-s eredménytartalékot együttesen kell figyelembe venni. Az Eva tv., a társasági adótv. és KIVA tv. sem tartalmaz azonban arra vonatkozóan előírást, hogy az osztalék jóváhagyásakor melyik eredménytartalékot kell először felhasználtnak tekinteni, így a vállalkozásnak e tekintetben választási lehetősége van):

Cikksorozatunk záró részében megnézzük az EVA-sként kettős könyvvitelt vezető vállalkozók számviteli feladatai.

* * *

2019. október 14-én a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében megrendezésre kerülő – Megszűnéssel kapcsolatos eljárások – kiemelten a végelszámolás és a kényszertörlés jogi, számviteli és adózási kérdései című – konferencián személyesen is találkozhatsz a cikk írójával,  Botka Erikával, aki Munkácsi Márta és dr. Tar Adrienn szakértőkkel együtt tartja gyakorlatorientált előadását.

Amennyiben érdeklődsz a számvitelt és az adózást érintő változások iránt, akkor a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is számítunk részvételedre a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésén. A hagyományos, kétnapos továbbképzésre itt jelentkezhetsz! >>> Jelentkezem

Hozzászólások lezárva.