Érkezik az idei 0,5 százalékos nyugdíjnövelés

Frissítsük fel, amit a nyugdíjnövelésről tudni kell.

Általános esetben a nyugdíjjárulék fizetéssel fedezett időszak szolgálati időnek minősül, a nyugdíjasként elért kereset után fizetett nyugdíjjárulék azonban nem keletkeztet szolgálati időt. A járulékfizetés fejében nem további szolgálati idő kerül elismerésre, hanem egy speciális juttatás a nyugdíj összegének 0,5 százalékkal történő megnövelése.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997.évi LXXXI. törvény (a továbbiakban Tny.) 22/A §-a szerint a saját jogú nyugellátásban részesülő személy- ideértve azt a személyt is, akinek nyugellátása szünetel – nyugellátását saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján a naptári évben elért nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege egy tizenketted részének 0,5 százalékával növelni kell.

Korábban a 0,5 százalékos mértékű nyugdíjnövelést legalább 365 nap nyugdíjjárulék fizetéssel fedezett időszakot követően lehetett kérelmezni, jelenleg azonban ez az időkövetelmény már nem áll fenn, bármilyen rövid növelésre jogot adó időtartam után a növelés megállapítható. Ennek a változásnak igen sokan örülnek, mert nagyon sok esetben a nyugdíj melletti foglalkoztatás nem folyamatosan megszakítás nélkül történt hanem időszakosan. Így 365 nap járulékfizetéssel fedezett időszakot nagyon nehéz volt összegyűjteni. Sokszor előfordult, hogy megbízási szerződés alapján rövid időre, esetleg egy napra nagy összegű megbízási díj kifizetése után történt nyugdíjjárulék fizetés, a 0,5 százalékos mértékű emeléshez azonban csak ez a rövid jogosultsági idő keletkezett.

A kérelmek benyújtásának csak legkorábbi időpontja volt szabályozott, legvégső ideje nem, így azok időbeli korlátozás nélkül, bármikor benyújthatók voltak. Gyakran előfordult, hogy egy személy több évre visszamenőleg nyújtotta be a nyugdíjnövelés iránti igényt, ilyenkor időszakonként került megállapításra az aktuális növelés.

2017.január 1-től sokkal egyszerűbbé vált az eljárás, a korábbi kérelemre történő nyugdíjnövelés helyébe hivatalból történő növelés megállapítás lépett. A Tny. 22/A § 2017. január 1-től hatályos (3) bekezdése szerint a nyugdíjnövelést a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv hivatalból állapítja meg a nyugdíjjárulék alapot képező kereset, jövedelem megszerzését követő év szeptember 30-ig illetve meghatározott esetben október 31-ig. Szeptember 30-ig történik a nyugdíjnövelés megállapítása, ha kizárólag munkaviszonyból, illetve azzal egy tekintet alá eső alkalmazotti jogviszonyból (pl. közalkalmazotti jogviszonyból) származik a kereset, jövedelem. Minden más esetben (pl. egyéni vállalkozói, társas vállalkozói jogviszony) a növelés megállapítása október 31-ig történik meg. Azok számára is, akik 2016. december 31-ig nem kérték a 2016-os évet megelőző kereseteik, jövedelmeik alapján a nyugdíjnövelés megállapítását a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv hivatalból végezte el a növelést.

A nyugdíjnövelés attól az időponttól kerül megállapításra, amikortól az a kérelem benyújtása esetén az érintettet legkorábban megillette volna. A nyugdíjnövelés visszamenőleges összeggel a növelésre való jogosultság megszerzésének napjától járó, az időközi nyugdíjemelések mértékének növelt összegben kerül folyósításra. Ez az utólagos, hivatalbóli megállapítás annyira teljes körű, hogy azokban az esetekben is megtörténik, amikor a nyugdíjas személy kért nyugdíjnövelést a nyugdíjasként elért keresete alapján, de kifelejtett néhány rövidebb, kis összegű foglalkoztatást a kérelemből.

Nincs tehát teendő az idén sem a nyugdíjnövelés megállapításával kapcsolatban, az kérés nélkül, hivatalból fog kiszámításra és folyósításra kerülni.

Jövőre 2020-ban változik a 0,5 százalékos nyugdíj növelésre jogosultak köre. a 2019-es járulék kedvezmény bevezetése hatásaként már csak azok a nyugdíj mellett keresőtevékenységet folytató nyugdíjasok fognak a 0,5 százalékos nyugdíjnövelésben részesülni 2019-ben elért keresetük után, akik nyugdíjjárulék alapjául szolgáló, azaz nyugdíj járulék köteles keresettel rendelkeznek, például megbízási szerződés keretében tevékenykedtek.

Akik a járulék kedvezménnyel érintett, a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban dolgoznak, mivel nem fizetnek nyugdíjjárulékot, azaz a kereset nem nyugdíjjárulék alapjául szolgál, a 0,5 százalékos nyugdíjnövelésre nem szereznek jogot ezután a jövedelem után, nettó keresetük lesz magasabb a járulékmentesség miatt megmaradó összeggel.