Elképesztő homály fedi az elmúlt tíz év egyik legkülönlegesebb magyar bűnügyét

Még mindig nincs gyanúsítottja annak a különleges betörésnek látszó bűncselekménynek, ami 2017. április 7-ről 8-ra virradóra történt a terézvárosi Hajós utcában. A letelepedési kötvényekkel üzletelő cég, az Arton Capital irodájából több száz millió forint értékű eurót, 150 millió forint készpénzt és rengeteg fontos, érzékeny tartalmú iratot vittek el. Eddig azonban annak ellenére nem jutott eredményre eddig a nyomozó hatóság, hogy sajtóértesülések szerint nagy erőkkel nyomoztak, és rengeteg embert kihallgattak.

Az évtized egyik legkülönlegesebb bűncselekményét évek óta figyelemmel kísérő Demeter Márta országgyűlési képviselő (LMP) rendszeresen felveti a parlamentben a letelepedési kötvények ügyét. Már második alkalommal tett fel az ügyben írásbeli kérdést Polt Péter legfőbb ügyésznek is, aki utóbbira december 30-án azt válaszolta, hogy az ügyben „különlegesen nagy értékre elkövetett lopás bűntette és más bűncselekmények miatt folyik a nyomozás”, és hogy

eddig még senkit nem hallgattak ki gyanúsítottként.

Polt Péter rögzítette azt is, hogy „a nyomozás felderítési szakaszára vonatkozó adatok tekintetében a tájékoztatás a nyomozó hatóság irányítását ellátó személy jogkörébe tartozik”.

Egyébiránt mivel az ügy „felderítési szakaszban” van, az ügyészségnek csupán törvényességi felügyeleti jogköre van, a nyomozó hatóság irányítását ellátó személy a belügyminiszter, Pintér Sándor. December 26-án a nyomozást végző Budapesti Rendőr-főkapitányság szűkszavúan arról tájékoztatta a Napi.hu-t, hogy „a nyomozás folyamatban van, gyanúsítotti kihallgatás nem történt”, illetve a lap kérdésére annyit még elárultak, hogy „nyomravezetői díjat nem tűzött ki” a rendőrség.

Demeter Mártát megdöbbentette a válasz, hogy három év alatt nem sikerült gyanúsítottat kihallgatni az ügyben. Az Indexnek elmondta, hogy ebben az ügyben adatigényléssel fordult az Államadósság-kezelő Központhoz (ÁKK) is, mert a kormány soha nem hajlandó választ adni arra, hogy mennyit kell visszafizetni ezeknek az offshore hátterű kötvényforgalmazó cégeknek. Az ÁKK-tól kapott adatokból derült ki, hogy

a magyar állam 2019-BEN csak az Arton Capitalnek5 millió 500 ezer eurót, 2020-ban pedig 44 millió 550 ezer eurót fizethetett vissza.

Ez azt jelenti, hogy körülbelül 18 milliárd forint az az összeg, amelyet ebben a két évben úgy fizettek ki ennek a cégnek, hogy történt egy ilyen betörés, nagy összegű készpénz, értékpapírok, személyes adatok tűntek el. És így nem lehet tudni, hogy kiknek és hogyan fizetik vissza ezeket a pénzeket. – Nem véletlenül kérdeztem Tállai András államtitkár urat, hogy milyen garanciát ad a magyar állam arra, hogy az ügyfelek visszakapják a pénzüket a cégektől, és hogy mi a garancia arra, hogy nem nyújtanak be később esetleg kereseteket a magyar állam ellen amiatt, hogy nem kapták vissza az offshore cégtől azt a pénzt, ami nekik jár – mondta a képviselő.

Az Index három évvel ezelőtt, 2017 októberében összegyűjtött információi szerint a betörőknek saját kulcsuk volt az irodához, annak segítségével mentek be a hátsó ajtón, ismerték a riasztó kódját is, így azt ki tudták kapcsolni.

A betörők otthonosan mozogtak, tudták, hol keressék azt, amiért odamentek. A széf feltörésével se bíbelődtek, megfogták, és elvitték magukkal, a fontos dossziékat is hónuk alá csapták, sőt, vitték a szervert is. Azt is tudták, hogy melyik fiókban tárolják a 150 millió forintot. Vitték azt is.

A nyomozás nagy erőkkel indult, mindenkit kihallgattak, aki a környéken járt a betörés idején, a mobiltelefon-szolgáltatók adatai alapján hívták be kihallgatásra a betörés idején a környéken járókat. De úgy tűnik, senki nem látott semmit, senki nem hallott semmit, még a térfigyelő kameráknak sem sikerült nyomravezető felvételeket rögzíteni.

Az Arton Capital nagy forgalmat bonyolított, Magyarországon egyedüliként forgalmazta a letelepedési kötvényeket, főleg arabok, indiaiak, kínaiak és oroszok voltak az ügyfelek.

A nagy állami letelepedésikötvény-biznisz részleteit még az országgyűlés gazdasági bizottságának elnökeként Rogán Antal, a miniszterelnök jelenlegi kabinetfőnöke dolgoztatta ki egy hozzá közel álló ügyvéddel 2013-ban. A kötvényt olyan gazdag, unión kívüli külföldieknek kínálták a Rogán vezette bizottság által egyedi döntéssel kiválasztott közvetítő cégek, amelyek

60-70 millió forintot is készek voltak kifizetni azért, hogy letelepedhessenek az Európai Unióban.

Aki megvásárolta a letelepedési kötvényt, harminc nap alatt elvégzett ellenőrzést követően megkapta a tartózkodási engedélyt, majd hat hónap letelte után a letelepedési engedélyt. Ez a dokumentum a letelepedésikötvény-tulajdonost élete végéig feljogosítja arra, hogy szabadon mozogjon az unió területén, hogy családegyesítési eljárás segítségével a családtagjait is behozhassa az unióba, illetve hogy céget alapítson, és vállalkozásba fogjon. Ráadásul öt év elteltével a magyar állam garantált hozammal vásárolja vissza a lejárt kötvényét.

A letelepedési kötvény a közvetítő cégeknek volt igen jó üzlet, hasznuk a közvetítői díjból, illetve a kötvény diszkontált vásárlása és a névértéken való kifizetés között különbségből eredt.

A Rogán Antal által vezetett parlamenti bizottság választotta ki a megbízható cégeket a nagy állami letelepedési üzlet lebonyolítására, amellyel legális „bevándorlók” jöhettek be Magyarországra, illetve rajtunk keresztül az Európai Unióba.

Ilyen cég volt

  • a Kajmán-szigeteken működő Hungary State Special Debt Fund,
  • a ciprusi Discus Holdings Ltd., az Innozone Holdings Ltd. és a Migrat Immigration Asia Ltd.
  • a liechtensteini VolDan Investments Ltd. és az S&Z Program Ltd.,
  • valamint a szingapúri Euro-Asia Investment Management Pte Ltd.,
  • végül egyetlen magyar cégként a Terézvárosban működő Arton Capital Hungary Kft.,

amelynek irodájába úgy sikerült betörni a főváros forgalmas bulinegyedében, hogy azóta is bottal ütik a bűnüldözők az elkövetők nyomát.

Kivételezett helyzetben volt az Arton Capital

Az Arton Capitalt a sajtó több szállal is megpróbálta Rogán Antalhoz kapcsolni, például a közvetítő cég nevében ügyvédként az a Kosik Kristóf járt el, aki korábban, Rogán polgármestersége idején az V. kerületi önkormányzatnak is dolgozott, az Arton Capital ügyvezetője és egyik tulajdonosa, Balogh Radosztina pedig Rogán Antal egyetemi évfolyamtársa volt. Ez utóbbi lehet véletlen is, de az már figyelmet érdemel, hogy e cégnek az alapítói voltak olyan feltűnően jól értesültek, hogy csupán pár nappal korábban jegyezték be a cégbíróságon az Arton Capitalt, mint ahogy Rogánék meghozták volna a kötvénybizniszről a döntést a parlamenti bizottságban. A cég kivételezett helyzetben volt a többiekhez képest,

ugyanis bármelyik ország állampolgárának árulhatta a letelepedési kötvényeket, a többiek engedélye meghatározott térségekre, illetve országokra szólt.

Kosik Kristóf egyébként Habony Árpádnak, Orbán Viktor miniszterelbök tanácsadójának is dolgozott.

2017 novemberében a Magyar Nemzet arról adott hírt, hogy a letelepedésikötvény-bizniszben részt vevő offshore cégek addig 145,9 milliárd forint bevételre tettek szert. Ezért a jutalékért érték el, hogy csaknem húszezer külföldi kapott letelepedési engedélyt. Összesen 59 országból 6543 kötvényt jegyeztek le, rajtuk kívül családegyesítés címén további 13,3 ezren jutottak a magyar papírokhoz. Kínából jöttek a legtöbben, több mint 15 ezren, Oroszországból több mint ezren, de sokan érkeztek Iránból, Pakisztánból, Vietnámból, Törökországból és Szíriából is.

2020-ban a magyar állam 110 milliárd forintot fizetett ki a lejárt futamidejű letelepedési kötvények után.

A központi költségvetésre háruló terhet jól érzékelteti, hogy például a 2017-ben kibocsátott ötéves papírok után jövőre, 2022-ben 551,7 millió eurót, vagyis több mint 190 milliárd forintot kell majd visszafizetnie az államnak. Figyelemre méltó az is, hogy nem lehet tudni, pontosan kik jutnak hozzá végül a lejárt kötvények után járó pénzhez, ugyanis a rendszert úgy építették fel, hogy az államkötvények nem kerültek a külföldi állampolgárok birtokába, hanem a közvetítők őrzésében maradtak. Ezért is érdemel megkülönböztetett figyelmet az Arton Capital irodája ellen elkövetett betörés.

Demeter Márta portálunknak elmondta, miközben elképesztő homály fedi az Arton Capital működését, hiszen a betörés ügyében nem vezetett eddig eredményre a nyomozás, a cég ma is működik, hiszen az ÁKK tájékoztatása szerint 2020-ban is történt kifizetés a lejárt kötvények után az Arton Capitalnak. A képviselő újra beadott egy írásbeli kérdést a kormányhoz, azt akarja megtudni, hogy 2021-ben mennyit kell majd visszafizetni a lejárt kötvények után, mivel nem kapott választ, ismét az ÁKK-tól fogja kikérni az adatokat.

Demeter Márta közlése szerint az állam letelepedésikötvény-program miatt  keletkezett fizetési kötelezettsége  megközelíti a 600 milliárdot. A politikus felelőtlenségnek tartja, hogy a járványhelyzetben ezeket a kifizetéseket nem függeszti fel a kormány. Egyrészt bűnözők is kaphattak így letelepedési engedélyt, másrészt a programban részt vevő cégek nagy része offshore hátterű, a képviselő szerint a magyar adófizetők pénzét nem lenne szabad erre pazarolni, és kockáztatni, hogy ezek a cégek bármikor felszívódhatnak a pénzzel.

Forrás: index.hu

Hozzászólások lezárva.