Elektromos autó vitafórum

Olyan heves vita alakult ki az előző cikk alatt az elektromos autókról, pontosabban azok használhatóságáról, hogy gondoltam egyszerűbb egy kis cikket írni róla és akkor nem azt a topikot offoljátok szét. 🙂

Felmerült, hogy annyi töltő a világon sem lesz, ahány elektromos autó, hogy még öt Paksot kell építeni, hogy nem bírja el a hálózat a sok töltő autót, másfél nappal tovább tart az út a sok töltés miatt és a többi felvetés.

Mivel kevés embernek van elektromos autója ellenben sokaknak véleménye, viszont többen vennének majd valamikor, talán nem felesleges ezekre a kérdésre válaszolni.

Az elektromos autó használata egy rémálom volt, három éve írtam is róla egy cikket, valóban teljesen használhatatlan volt városok kívül, mindezt aranyáron kaptad. Persze zárt csoportokban le lehetett írni, hogyan jutott el valaki mellékutakon 65 km/órával akár kétszáz kilométerre is, ha nem kellett fűteni és az eső sem esett. De az túlélőtúra volt csak nagyon fanatikusoknak.

Kalandjaim az elektromos autóval

A kulcsszó azonban a volt. Amikor a fenti cikk született, az egész Alföldön volt összesen két darab lassú töltő(!!!) és a legnagyobb akkumulátorú autó a 30 kWh-s Nissan Leaf volt a 35 millió forint alatti ársávban.

Így esélyed sem volt, hogy elmenj Békéscsabára és két óra múlva indulj is vissza Budapestre. Mivel Békéscsabán akkor semmilyen töltő nem volt, konnektorról egy este alatt tudtad feltölteni az autódat és reménykedtél, hátha kitart a szufla Budapestig. (Jellemzően nem.)

Csak azóta nagyot fordult a világ, még ha nem is elég nagyot.

Ma, három évvel később az új elektromos autók akkumulátorai minimum 40 kWh-ak (kivéve néhány miniautót), de már jellemzőbb az 55-64-es aksiméretek, a jövőre érkező autóknál pedig a kisebb akkumulátor lesz az 58 kWh, ami egy-másfél éve még a nagy méretű aksit jelentette.

A példa kedvéért az új VW id3 közepes akkumulátorral autópályán 278-444 km-t tud megtenni a sebesség függvényében, egy friss hatótáv teszt erre. S ez csak a közepes akkumulátor teljesítménye.

Mivel egy elektromos autó nem nagy hidegben, nem 140 km/h-val 12-15 kW-t áramot eszik meg, egy ilyen autóval ma megállás nélkül elmész egy Budapest-Szeged távot. Ha mégsem, mert mondjuk nagy hideg van, már akkor sincsen baj, Kecskeméten, Balástyán a pálya mellett is van villámtöltő, amivel 10 perc alatt a hiányzó töltést belerakod az autódba. Addig a család elintézi a folyóügyeit vagy benéz valamelyik boltba.

Ha pedig megérkeztél Szegedre, hogy a példánál maradjunk, vagy keresel egy villámtöltőt fél órára, vagy egy félvillámmal egy és negyed óra alatt újra teletöltöd az akkumulátort. Ha maradsz három-négy órát, akkor pedig bármelyik lassú töltő is megteszi. (A villámtöltők jelenleg 50-150 kW-ot tudnak belenyomni az akkumulátorba, a félvillám 22 kW-ot, a lassú töltő pedig autótípustól függően 6,5-22 kW-ot. 80% töltöttség felett a töltés sebessége lassul az akkumulátor kímélése érdekében.)

Alig van olyan ember, aki nem azért megy egy vidéki városba, mert dolga van ott. Rokonlátogatás, üzleti megbeszélés, kirándulás, vagy bármi. Ezért ez valami elképesztő időkiesésnek tűnik, de igazából nem az. Ott hagyod a töltőn az autót és mész a dolgodra. Ha kellően elég számú töltő van a városban, a legközelebbi utcai töltő 5-10 perc sétára van az úticélodtól.

Gyakori ellenérv, de hát mindenki egyszerre akar tölteni majd az autópályán és sorban kell majd állni.

Aki elektromos autót használ, az másképp gondolkodik, mint a hagyományos autósok, akik majd akkor tankolnak valahol, ha éppen kiürült a tank. Ha tudom, hogy holnap vidékre kell mennem (vagy bármikor hirtelen vidékre kellhet mennem), akkor előző este teletöltöm az autót, így általában egyáltalán nem kell megállnom tölteni útközben. Se nekem, se a többi elektromos autósnak.

De ha mégis, a jelenlegi töltőhálózat elégséges ahhoz, hogy ne kelljen várnom. Különösen azért sem, mert látom a mobilapplikációban, hogy foglalt-e az adott töltő, amit kinéztem magamnak. Ha most lett foglalt, akkor megyek a következőhöz.

Ha hamarosan a 80 kWh feletti aksik lesznek az alap akkumulátorok, egy átlagos magyar vidéki úton egyáltalán nem kell majd tölteni, mert oda-vissza megjárod egy töltéssel az esetek nagy részében.

Az pedig csak árazás kérdése, hogy az autópálya mellett lévő töltőket senki ne akarja fél óránál tovább lefoglalni.

Na jó, de a mérhetetlen időkiesés, amit a töltés okoz.

Vicces dolog ez. A statisztikák szerint az emberek cirka napi négy órát tévéznek, három órán keresztül interneteznek, de még a kávézásra sem sajnálnak fél órát naponta, de ha útra kelnek, minden másodperc számít.

170-nel mennek az autópályán, öt méterre a másik mögött, képesek meghalni és még másik öt embert megölni, csak hogy hat perccel hamarabb érjenek Kecskemétre. (Mert ennyit jelent időben ez az agyhalott viselkedés.)

Fizikából felmentetteknek írtam ezt a cikket régebben, úgy tűnik, a magyar autópályákon jóformán csak ők közlekednek:

Mennyit nyersz vele?

A fenti cikkben is le van írva, de azért kiemelem: ha 180-nak tépsz le Budapestről Szegedre az autópályán vagy 90-nel csordogálsz a kamionok után és fütyörészve nézelődsz, mindössze 40 perc a különbség. Ha egyáltalán megérkezel valaha is, az első esetben szétfeszült, kimerült állapotban érkezel, a másik esetben pihenten.

S hiányzik az a negyven perc az életedből? Egy órával kevesebbet pörgesd aznap a Facebookot és még gazdagabb is lettél bő negyed órával. De tudok más megoldást is: indulj el hamarabb.

Tényleg akkora cucc, ha évente háromszor negyed órával később érsz oda valahová? Ha töltéssel együtt 40 perccel lassabb vagy? Mikor lettünk ilyen betegek, hogy miközben az egész életünkben tékozoljuk az időnket, a tévé és az internet rabjai vagyunk, de az utakon agyhalott zombiként csörtetünk, mert nekünk valami ropppppant sürgős dolgunk van az életben és minden perc drága, ha éppen úton vagyunk?

Az a nagy időveszteség, amiről mindenki beszél, nincs meg, illetve egyáltalán nem olyan vészes, mint azt sokan gondolják. Főleg, hogy a legtöbben egyébként is megállnak hosszabb táv mellett, lényegtelen, hogy akkor töltesz-e autót 15 percet vagy csak úgy megálltál. (Esetleg 25 percet töltesz, így tíz perccel többet pihen a család.)

Ráadásul az elektromos autódat otthon is tudod tölteni, este megérkezel, rádugod, reggel lehúzod a konnektorról és már mész is. Nem kell havonta háromszor elmenni tankolni és sorban állnod. Ez egyértelmű időnyereség.

Na de miből lesz elég áram ennyi elektromos autónak? Öt Paks kevés lenne hozzá.

Az igazság ezzel szemben az, ha minden autó (3,8 millió darab) elektromos lenne, az csak 20-25%-kal növelné meg az ország áramszükségletét. Ráadásul az elektromos autók 95%-át éjszaka töltik, holtszezonban. (Vagy ha nem, könnyű erre rávenni a tulajdonosokat a megfelelő árazással.)

Sőt, lenne lehetőség arra is, hogy az elektromos autók az akkumulátorukkal kiegyenlítsék a hálózati ingadozást: felvegyék a napelemek termelte felesleget napközben és azt leadják este hatkor, amikor pedig a fogyasztás robban be, miközben pont már nem termelnek a napelemek. Nem túlterhelnék a hálózatot, hanem éppen fordítva, nagy segítség lenne 3,8 millió akkumulátor a hálózatra kötve. (A Nissan már régóta kínál ilyen lehetőséget az elektromos autóihoz, csak idehaza túl olcsó ehhez az áram, hogy megérje megvenni.)

Nem bírná a hálózat a terhelést. Egy elektromos autó annyi áramot vesz fel a konnektorból, mint egy villanysütő: 3-3,5 kW-ot óránként. Ha attól nem ég el a hálózat, hogy szombat délben mindenhol megy a villanysütő vagy a villany főzőlap, a töltéstől sem fog. S újra: az időzíthető töltés miatt éjszaka tölthető az autó, amikor semmi más fogyasztó nem megy: se mosógép, se mikró, se villanysütő, se tévé, se világítás.

Na de ha mindenki tölt minden éjszaka. De nem tölt. Egy átlagautó napi 38 kilométert megy, vagyis nagyobb aksiméret mellett elég 10 naponta egyszer feltölteni. Másként fogalmazva, egyszerre a villanyautók tizede töltene.

Mi lesz azokkal, akik nem családi házban laknak? Több országban már a villanyoszlopoknál is lehet tölteni és nem lehet se családi házat, se társasházat építeni, csak úgy, hogy minden autóbeállóhoz legyen egy töltési pont. Tehát csak jogalkotói akarat kérdése ez. S még egyszer: egyszerre csak az autók tizedét kell tölteni statisztikai átlagban.

Nem lesz elég töltő az országban. Miért gondolják azt az emberek, hogy az autók terjedésével nem fog nőni a töltőhelyek száma? Miután a drága kiépítés megtörtént, utána már haszonnal lehet üzemeltetni az ilyen töltőket. Ha üzlet lesz, lesz aki telepíteni fog további töltőket.

S a legfontosabb: idén kiugróan rengeteg elektromos autót adtak el Európában, ennek oka a törvényi változáson túl az igen bőkezű állami támogatások is. Így sikerült elérni az átlag 4%-os arányt!

Ha mától csak elektromos autót lehetne kapni újonnan, még 13 év múlva is az autók fele lenne elektromos, lévén ennyi az autópark átlagéletkora. Ha mostantól 10% lenne az elektromos autók aránya az új autók között, 13 év múlva kemény 5%-ot tennének ki az utakon. (Ha minden más változatlan maradna.)

Akkor miről beszélünk? 20-25 évünk van még, hogy a vélt vagy valós problémákat megoldjuk a töltéssel, elektromos hálózattal és egyebekkel kapcsolatban.

A telefon aksija is meghal öt év alatt, az elektromos autókat is ki kell dobni öt év múlva. A telefon és az autó akkumulátora között annyi a hasonlóság, hogy mindkettő akkumulátor. Az akkumulátor öregedése egy létező probléma és amikor írtam arról régebben, hogy sok elektromos autó lesz gazdasági totálkáros 10-12 év alatt, mindenki nekem esett, hogy mert nem értek hozzá. Sajnos igazam volt, tényleg nagyon sok 2010-2013-as autóba drágábban kellene most akkumulátort cserélni, mint amennyit az egész autó ér. Maximum arra alkalmasak, hogy második autóként az iskolába elvigyék velük a gyerekeket.

Azonban ez megint csak a múlt. Azok az autókban volt 18 meg 22-24 kWh-s akkumulátorok, amiknek 40% degradáció, vagyis kapacitásvesztés után már a vicc kategóriába süllyedt a hatótávjuk különösen télen. (Új korukban is csak városi rohangálásra voltak csak alkalmasak a kicsi akkumulátor miatt, lásd feljebb.)

A mostani 55-58 kWh akkumulátorok már jobb minőségűek, mint azok, kevésbé öregszenek és még egy 30%-os veszteség után is bőven használhatóak maradnak majd hatótáv szempontjából.

Az elektromos autó is szennyez. Igen, lehet, de a legfontosabb, hogy máshol. Nem a zsúfolt városban ereget magából mérgező gázokat, gőzöket és rákkeltő kormot. Aki pedig a CO2 miatt aggódik, az ne bohóckodjon, üljön kerékpárra vagy buszra.

Az elektromos autó legnagyobb baja, hogy drága. Nagyon kevés ember engedheti meg magának, még komoly állami támogatás mellett is. Sőt, üzemeltetni sem olcsóbb, mint egy hagyományos autót, csak másképpen lesz drága. Nem üzemanyagra, hanem értékvesztésre és drágább beszerzésre fogsz többet költeni.

Most már megéri az elektromos autó?

S ne legyenek illúzióink: addig nem lesz szénné adóztatva az elektromos autó, amíg egy törpe kisebbséget jelent. Amikor ezer milliárd forint körül van a költségvetés bevétele az üzemanyag jövedéki adóján évente (plusz az arra is rakodó áfa természetesen), akkor majd kitalálnak egy új adót az elektromos autóknak is, ha eljön az ideje.

Sok embernek, akik egész nap az országot járják vagy hetente jár haza Hamburgból Nyíregyházára,  esetleg lakótelepen laknak, töltési lehetőség nélkül, nem alternatíva az elektromos autó. De sok embernek már most is lehet az, persze, csak ha van rá pénze.

Röviden, az elektromos autók lassan fognak elterjedni (ha csak nem lesz törvényváltozás), de a legtöbb velük szemben felhozott kifogás egyszerűen nem igaz. Egy részük soha nem volt az, egy részük meg már nem igaz. Egy 90-110 kWh-s akkumulátor, ami a jelenlegi fejlődést tekintve 3 év múlva már általános lehet, szinte mindenre elég lesz.

A vitának (ami sokak véleményével szemben nem veszekedést, hanem eszmecserét jelent) akkor van értelme, ha nem csak a saját véleményedet akarod hangoztatni, hanem nyitott vagy arra, hogy esetleg valami másképp van, mint te gondoltad. Pro és kontra is. Mielőtt hozzászólsz, nézd meg, más már leírta-e azt, amit írni akarsz, hogy ne legyen felesleges ismétlés.

Share

Hozzászólások lezárva.