Elárulta a Külügyminisztérium, miről tárgyaltak a Rothschild-családdal

A hír gyorsan körbejárta a sajtót. Bár a Rothschild-család vagyona jelentős részét elvesztette a második világháború után, történelmi távlatokban mérhető befolyásra tett szert a XIX. században és a XX. század első felében, elsősorban a bankárvilágban kiépített, akkoriban megkerülhetetlen pozícióik által. Kis túlzással a Rothschildok előszobájában várakoztak uralkodók, fejedelmek, hogy némi hitelhez jussanak a megszorult kincstár javára.

A família a mai napig fontos szereplője a globális pénzpiacoknak, mint üzleti tanácsadók. A Rothschild&Co. világszerte 50 irodát működtet, 3600 alkalmazottal, főleg vagyonkezeléssel, vállalafelvásárlásokkal foglalkoznak.

A magyar külügyminiszter tárgyalását ugyan szélsőséges véleményekkel tűzdelt kommentfolyam kísérte a közösségi oldalon (a család zsidó származása miatt), de cikkünk szempontjából lényegesebb, hogy miről eshetett szó a megbeszélésen. A Népszava akkori értesülése szerint napirendre került a Magyar Bankholding Zrt. égisze alatt gründolt, az MTB Zrt., MKB Bank Nyrt. és a Budapest Bank összevonásával létrejött szuperbank ügye, illetve a Paksi Atomerőmű bővítése.

Volt, akinek a kíváncsiságát ennyi nem elégítette ki, és közvetlenül a tárcához fordult felvilágosításért a megbeszélésen elhangzottakról. Így tett Mesterházy Attila szocialista képviselő is, aki most kapott választ a külügytől. Hivatalosan korábban annyi hangzott el, hogy “Szijjártó Péter az elmúlt időszakban kétszer volt Párizsban, mindkét alkalommal beruházásokról tárgyalt. A Rothschild-család tagjaival a Covid-járvány európai és magyar gazdasági hatásait értékelték, valamint beszéltek az új világgazdasági környezet beruházásokra gyakorolt hatásairól is”. A képviselő abban bízott, hogy ennél alaposabb tájékoztatást kap a minisztériumtól, ahonnan az alábbi válasz érkezett a megkeresésére a parlamenti információs rendszeren keresztül:

“A Rothschild család vállalata a világ egyik legnagyobb pénzügyi szolgáltatást nyújtó társasága. Ezt figyelembe véve méltónak tartjuk véleményüket és tapasztalataikat a világjárvány gazdasági következményeit és beruházásokra gyakorolt hatásait illetően, így a megbeszélésen alapvetően a világgazdaságban várható új folyamatokról, valamint a gazdaságvédelmi intézkedések eddigi hatásairól esett szó.”

Mint látható, tartalmilag fedésben van a két nyilatkozat, de azért utóbbiból az is kiderült, hogy nem pusztán a járvány, hanem az arra hozott kormányzati intézkedések is terítéken voltak. A beruházásokra mindkét nyilatkozatban kitértek, ez tehát tekinthető egyfajta megerősítésnek is, hogy a Magyarországon jelenleg folyó kiemelt projektek is előkerültek a tárgyaláson. Kategorikus cáfolat nem hangzott el a külügy részéről a sajtóértesüléseket illetően.

Hozzászólások lezárva.