Egyre kisebb a szakadék a magyar cégek és a multik között

A magyar kkv-k előtt álló kihívásokról lesz szó október 17-i rendezvényünkön. Még nem késő jelentkezni:

A válságot követően a hazai gazdaságpolitika fókuszába a pénzügyi egyensúly megteremtése mellett az európai összehasonlításban is alacsony munkaerőpiaci aktivitás javítása került. „A munkaerőpiaci fordulat hatására 2010-et követően a foglalkoztatási mutatók jelentősen javultak. A reformoknak köszönhetően a munkanélküliség historikusan legalacsonyabb szintjére csökkent, továbbá nagy számú, korábban inaktív csoportokatsikerült tartósan visszahozni a munka világába” – állapítják meg az MNB elemzői.

2013 és 2016 között a magyar gazdaság növekedése munkaintenzív módon ment végbe, a GDP bővülése a foglalkoztatás érdemi emelkedésével párosult. A munkatermelékenységet jellemzően az egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott értékként (GDP) értelmezzük, így a termelékenység emelkedése ebben az időszakban visszafogott volt.

Az elmúlt években a teljes foglalkoztatás közeli állapot elérésével a termelékenység bővülése újraindult. A hazai GDP növekedését a kedvező munkaerőpiaci folyamatok hatására emelkedő lakossági fogyasztás mellett a beruházások is érdemben támogatták. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 2017-ben és 2018-ban is közel 20 százalékkal bővült, így a tavalyi évre a beruházási ráta historikusan legmagasabb szintjére (25,5 százalék) emelkedett. Általánosan megfigyelhető jelenség, hogy a gazdasági konjunktúra felívelő szakaszát a munkatermelékenység emelkedése jellemzi.

A munkatermelékenység az elmúlt években átlagosan közel 2,5 százalékkal bővült, ami lényegében megfelel a régiós országok átlagának és érdemben meghaladja a fejlett európai országokban megfigyelt növekedési ütemet.

A gazdaságok potenciális növekedési teljesítményét a munka és a tőke termelésbe vont mennyisége mellett ezek hatékonysága és az alkalmazott technológia színvonala, vagyis a termelékenység (TFP) határozza meg. A TFP (teljes tényezőtermelékenység) több szempontból is nehezen számszerűsíthető. Egyfelől a tőkeállomány becslése bizonytalan, másfelől a tőke és munka minőségi jellemzőinek számbavétele statisztikai és módszertani korlátokba ütközik.

A jegybank kiemeli, hogy a termelékenység növekedése a foglalkoztatás további bővülése mellett valósult meg az elmúlt időszakban. A régiós országok közül egyedül Csehországban és Szlovákiában emelkedett a nemzetgazdasági létszám az elmúlt időszakban, ugyanakkor ezekben az országokban a termelékenység bővülése jelentősen elmaradt hazánkétól.

Az MNB szerint a hosszú távon is fenntartható felzárkózás alapja a termelékenység dinamikus növekedése, ami a versenyképesség javításán keresztül valósulhat meg. A sikeresen lezajló munkaerőpiaci fordulat hatására hazánk a teljes foglalkoztatás közelébe került, így előretekintve kiemelt jelentőséggel bír a tőke- és tudásintenzív növekedési modellre történő átállás.

A hazai termelékenység emeléséhez részben a vállalati dualitás oldásán keresztül vezet az út, hiszen a legnagyobb tartalék a kkv-szektor esetében azonosítható. A kkv-k szerepe meghatározó a gazdasági vérkeringésben: a szektor az összes vállalat 99 százalékát és a foglalkoztatottak több, mint 70 százalékát fedi le, ugyanakkor a GDP csak kevesebb, mint felét állítja elő.

Annak ellenére, hogy a kkv-k termelékenysége szintben közel harmada a nagyvállalatokénak, az elmúlt időszakban már elkezdődött a közeledés. Az elmúlt években a nagyvállalatok munkatermelékenysége fokozatosan mérséklődött, 2017-ben összességében több, mint 10 százalékkal maradt el a 2010-es értékétől. Mindeközben a kkv-k termelékenysége javult, a kisvállalkozások egy főre eső hozzáadott értéke 2017-ben közel 10 százalékkal haladta meg a 2010-es értékét.

A munkatermelékenység ágazati alakulásában is változás ment végbe az elmúlt években. 2013 és 2016 között a termelékenység visszafogott emelkedése elsősorban az iparhoz és – a kifejezetten változékony hozzáadott értékű – mezőgazdasághoz kötődött, az elmúlt években azonban a munkatermelékenység közel 2,5 százalékos átlagos bővüléséhez az ágazatok széles köre hozzájárult. A szolgáltató szektor termelékenységének emelkedése szembeötlő. A foglalkoztatás felfutásával összhangban az ágazat termelékenysége 2013 és 2016 között átmenetileg mérséklődött, ugyanakkor az elmúlt években már érdemben emelkedett és meghatározó mértékben támogatta a nemzetgazdasági termelékenység bővülését.

A kkv-szektor termelékenységének emelése és a vállalati dualitás oldása tehát kiemelt jelentőségű a nemzetgazdasági termelékenység javulásában. A kkv-k alacsony termelékenységének hátterében a jegybank szerint olyan problémák állnak, mint

  • az elaprózódott vállalati szerkezet,
  • a kevés exportáló kkv,
  • a menedzsment képességekben érzékelhető hiányosságok
  • és a szektor alacsony technológiai felkészültsége.

A szektornak az MNB szerint a jövőben nagyobb figyelmet kell szentelnie a méretgazdaságossági előnyök kihasználására és fel kell készülnie a generációváltásra, továbbá a fejlődésének mérföldköve lehet a vállalkozói attitűd megváltozásában rejlő potenciál kihasználása, illetve a magasabb innovációs képesség, amihez a digitalizáción keresztül vezet az út.

Hiventures – Portfolio KKV Tőkefinanszírozás 2019

A magyar kkv-k előtt álló kihívásokról lesz szó október 17-i rendezvényünkön. Még nem késő jelentkezni:

Forrás: portfolio.hu

Hozzászólások lezárva.