Egyre gyakoribbak a közműszolgáltatók nevében érkező adathalász levelek

Az internetes csalókra hívja fel a figyelmet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. Amely szerint egyre jellemzőbbé válik, hogy egyes közmű-és energiaszolgáltatók nevében próbálnak személyes- vagy bankkártya adatokat, esetleg pénzt kicsalni a trükközők. Jobb esetben a fizetés elmaradása miatt csak késedelmi kamatot kell fizetni a szolgáltató felé, a rosszabb forgatókönyv szerint viszont akár ki is köthetik az adott szolgáltatást. Már ha nem figyelünk, és bedőlünk a csalók kísérleteinek.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz érkező jelzések alapján a fogyasztók egyre gyakrabban találkoznak olyan adathalász e-mailekkel, amelyek egyes közmű- és energiaszolgáltató cégek nevében érkeznek. A MEKH szakemberei összegyűjtötték azokat a praktikus tanácsokat, melyek a hamis levelek kiszűrésében segíthetik a fogyasztókat.

A hamis, adathalász vagy anyagi haszonszerzés céljából küldött elektronikus levelek szövegezésükben és kinézetükben is megtévesztésig hasonlítanak azokra az értesítésekre, melyeket valódi szolgáltatóinktól kapunk.

A közmű- és energiaszolgáltatók nevében, de azok tudta nélkül érkező hamis értesítések célja lehet az adataink megszerzése, de előfordulhat, hogy a csalók egy-egy „elmaradt” villany-, gáz vagy vízszámla befizetésére szólítanak fel, ami anyagi kárral is járhat.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal szakemberei most összegyűjtötték azokat a praktikus tanácsokat, amelyeket a fogyasztóknak érdemes szem előtt tartaniuk, ha szeretnék kivédeni a csalók próbálkozásait.

Amennyiben egy közműszolgáltatóra hivatkozó gyanús levelet kapunk, amelyben személyes adatainkat kérik, esetleg pénzbefizetésre szólítanak fel, akkor következőkre érdemes odafigyelni:

1. Ellenőrizzük, hogy valóban attól a szolgáltatótól kaptunk-e értesítést, amelyikkel szerződésben állunk, vagyis az e-mailben szereplő feladó címe azonos-e azzal, amelyik a szolgáltatóval levelezni szoktunk. Ha gyanús, adathalász e-mailt kaptunk valamely szolgáltatóra hivatkozással, értesítsük valódi szolgáltatónkat, és kérjünk további iránymutatást.

2. Gondoljuk át, hogy megadtuk-e az e-mail címünket a szolgáltatónknak abból a célból, hogy számlaügyeinket elektronikusan intézzük.

3. Idézzük fel, hogy mikor fizettük be a legutóbbi számlánkat, azaz valóban aktuális-e most az esetleges felszólítás egy elmaradt befizetés rendezésére.

4. Gondoljuk át, hogy milyen módon szoktuk rendezni a számláinkat. Ha például a csoportos beszedést választottuk, akkor gyanús lehet egy bankkártyás befizetésre való felkérés, ahová egy link is vezet. Ha kétségünk támad, ne utaljunk pénzt a levélben megtalálható számlaszámra, és ne kezdeményezzünk bankkártyás fizetést az e-mailben megtalálható linkre kattintva.

5. Figyeljünk arra, hogy az befizetésre felszólító e-mailben feltüntetett összeg hasonló-e ahhoz, amit általában fizetni szoktunk. Gyanús lehet a túl magas, de akár a túl alacsony összeg is.

6. Nézzük meg, hogy mi a számla fizetési határideje. A számla kézbesítése és a befizetési határidő között 8 napnak kell eltelnie. A közműszámlák határidőben történő befizetése alapvetően a fogyasztó felelőssége és kötelezettsége, azaz a valódi szolgáltatótól érkező fizetési értesítéseknek határidőben kell eleget tennünk.

7. Ellenőrizzük, hogy az e-mailben található azonosítók (szerződésszám, a felhasználó azonosító száma, a felhasználási hely címe) egyeznek-e a saját szerződésünkben olvasható azonosítókkal.

A MEKH felhívja a fogyasztók figyelmét, hogy ha kétségük támad egy közmű- vagy energiaszolgáltató nevében érkezett elektronikus levél hitelességével kapcsolatban, mindenképpen vegyék fel a kapcsolatot a szolgáltató ügyfélszolgálati munkatársaival.

A hivatal szóvivőjével, Scherer Zsolttal Imre Lőrinc beszélgetett a trükközési módszerekről.

Hozzászólások lezárva.