Egyre duzzad a kötvénypiaci buborék

Mind többen tartanak attól, hogy az államkötvények nem egyszerűen túlértékeltek, hanem buborék alakult ki az árazásban. Annak idején egyesek megmosolyogták azokat, akik nulla százalékon német kötvényeket vettek, 0,62 százaléknál viszont már a vevők mosolyoghattak. Ám könnyen az arcukra fagyhat a mosoly.

A kötvény hozama annak a megtérülésnek a mértéke, amelyet a befektető az adott kötvénybefektetésen realizál. A legegyszerűbb esetben a kötvény hozama a kamatszelvény hozamával egyezik meg. A tényleges hozam a kötvény árának, illetve hozamának függvénye. Ez pontosabb eredményt ad akkor, amikor a kötvény árfolyama eltér a névértéktől. Még összetettebb a kalkuláció, amikor számításba vesszük a pénz időértékét és a kamatok újrabefektetését is.

Fotó: AFP

A kötvény hozama és az árfolyam egymással ellentétes irányban mozog. Egy leegyszerűsített példán érzékeltetve: egy befektető vásárol egy kötvényt, amely öt év múlva jár le – vagyis ekkor fizeti vissza a befektetett tőkét –, és évente 10 százalékos kamatszelvénnyel rendelkezik. Névértéke 1000 dollár, a kamat pedig évente 100 dollár. Amennyiben a befektető a kötvényt lejárata előtt el kívánja adni, és a lejáratig hátralévő (futam)időre a piaci hozam 12 százalékra emelkedett, a hozamkülönbség a kötvény árfolyamában nyilvánul meg.

Miután az adott kötvény kamatfizetései nem változnak, a befektető csak annyival a névérték alatt adhatja el a kötvényét, hogy a vevő legalább a piaci hozamszint mellett vásárolhassa meg. Amennyiben viszont a piaci hozamok 7,5 százalékra csökkennek a példában szereplő kötvény eladásakor, a befektető a kamatszelvény által nyújtott hozamon felüli nyereséget úgy realizálhat, hogy kötvényét a névérték 101,15 százalékán adja el.

A pénzügyi eszközöknél a buborékok kialakulását az a piaci meggyőződés hajtja, amely szerint nem érdekes, mennyiért, de meg kell venni az adott eszközt (részvény, kötvény, ingatlan stb.), mert idővel még drágább lesz. Charles Kindleberger közgazdász a Mániák, pánikok, összeomlások című könyvében négy szempontot határoz meg a buborékok kialakulására: az első az olcsó pénz megléte. Ezt a feltételt könnyedén kipipálhatjuk, hiszen évek óta extrém alacsony kamatkörnyezetben működik a világgazdaság.

A teljes cikket a Világgazdaság pénteki számában olvashatják

Hozzászólások lezárva.