Egy új időszámítás kezdődik

Megtörtént az új amerikai elnök, Joe Biden beiktatása. Nem tétlenkedett, rögtön az első munkanapján érvénytelenítette elődje több rendelkezését, köztük Donald Trump párizsi klímaegyezményből való 2017-es kilépési döntését is. Az ENSZ bonyolult előírásai miatt csak késve, 2020. november elején kezdődött meg az egy éves kilépési folyamat, ezt állította vissza Joe Biden elnöki rendeletével, így az USA 30 napon belül ismét az egyezmény tagja lehet.

A párizsi klímaegyezmény célja, hogy legfeljebb 2 Celsius fokkal növekedjen a hőmérséklet az iparosodástól számítva, de ideális esetben az erőfeszítéseknek inkább azt kellene szolgálni, hogy ez az érték a 1,5 Celsius fokhoz legyen közelebb. Ennek elérése érdekében arra van szükség, hogy az egyezményhez csatlakozó országok megfelelő mértékben vállalják a szén-dioxid kibocsátásuk csökkentését, tehát országonként eltérő célkitűzések vannak. Ez összességében nem baj, eltérő országok eltérő fejlettségi szint és földrajzi elhelyezkedés mellett érthető módon személyre szabott célokat tudnak vállalni. A cél inkább az, hogy a lehetőségekhez mérten mindenki tegye meg azt, amit tud. Éppen ezért keltett felháborodást Donald Trump kilépésről szóló döntése, ugyanis az egyik legbefolyásosabb ország esett volna ki így a képletből, megnehezítve a többiek dolgát.

Az USA eredeti vállalása 26-28 százalékos csökkentés volt 2025-re a 2005-ös szintekhez képest. Távolabbra tekintve az időben, Joe Biden rendkívül ambiciózus célokat fogalmazott meg: 2050-re el kell érni a nettó nulla kibocsátást, ennek érdekében pedig nagy méretű megújuló energia beruházásokra lehet majd számítani elnöki ciklusa során.

Ismert, hogy az új elnök klímapolitikája jelentősen eltér elődje gondolkodásmódjától. Az ESG részben a klímavédelmet is szolgálja, így ebben a tekintetben is megfigyelhető volt az USA elmaradása az utóbbi években. Amióta felkapottabb lett a pénzügyek területén az ESG, megfigyelhető, hogy az USA-ban mind a szabályozói aktivitás, mind pedig a befektetési volumen elmaradt Európától.

Az alábbi ábra az ESG-vel kapcsolatos kötelező szabályok és önkéntes kezdeményezések számát mutatja az EU-ban, Kanadában és az USA-ban.

 

Forrás: Datamaran

A következő években az USA-ban is a szabályozói aktivitás fellendülésére számíthatunk, elsősorban az ESG-vel kapcsolatos közzétételi szabályokra vonatkozóan. Az Európai Unióban márciustól már életbe lép egy ilyen szabály, ami azt szolgálja, hogy ne lehessen minden befektetést ESG jelzővel ellátni, csak azokat, amelyek bizonyos egységes előírásoknak megfelelnek. Ennek a megnevezésnek a használatával, szabályok hiányában, vissza lehetett élni, így a potenciális befektetőnek fogalma sem volt arról, hogy amit vesz, az tényleg ESG kompatibilis-e, és valóban integrál-e fenntarthatósági szempontokat.

Az ESG-alapú befektetési aktivitás kapcsán még az EU van vezető szerepben, azonban a várható növekedési ütemek az USA-ban lehetnek magasabbak. A Deloitte becslése szerint 2025-re az ESG szempontokat integráló befektetések aránya elérheti az 50 százalékot az USA-ban. Az Európai Unióban az EFAMA (European Fund and Asset Management Association) novemberi elemzése alapján a teljes kezelt vagyon körülbelül 45%-a van olyan alapban 2019 végén, ami alkalmaz valamilyen ESG-hez kapcsolható kritériumot.

Az biztos, hogy ezeknek a folyamatoknak egy része az elnök személyétől függetlenül is megtörtént volna, azonban a politikai irányváltás és a szabályozói támogatás megjelenésével ez várhatóan fel fog gyorsulni.

Hozzászólások lezárva.