Egy évtized munkája beérett: az EU legkorruptabb országa lettünk

2010-ben az EU kilencedik legkorruptabb országának számított Magyarország a Transparency International (TI) korrupcióérzékelési indexe szerint, azóta pedig szinte minden évben hátrébb csúsztunk a listán. Eddig legalább Bulgária mögöttünk volt, most azonban elkészült a TI legfrissebb listája, és ebben már a bolgárokat sem utasítottuk magunk mögé:

Magyarország, Bulgária és Románia hármas holtversenyben áll az EU utolsó helyén.

A 0-tól 100-ig tartó skálán, ahol a 100 a tökéletesen korrupciómentes állam, pontosan ugyanúgy 44 pont lett a magyar és a román teljesítmény, mint egy éve ilyenkor, az európai listán a bolgárok javítása miatt csúsztunk hátrébb. Globálisan a 180 ország közül egy helyet javítottunk, a 70.-ről a 69. helyre jöttünk fel. Hogy értsük, mit jelent Bulgáriával egy szinten lenni korrupciós kitettségben: arról az országról van szó, ahol tavaly az év botránya az volt, hogy az alvó miniszterelnököt aranytömbök, pénzkötegek és a fegyvere mellett fényképezték le titokban.

Azt már korábban, a nemzeti együttműködés rendszerét elemző sorozatunkban bemutattuk, hogy véletlenről szó sincs, amikor arról beszélünk, hogy egyre korruptabb hely Magyarország, a most elért utolsó hely teljesen tudatos munka eredménye. A Fidesz 2010-ben hatalomra kerülve rendszerszinten alakította át és tökéletesítette az addig is létező korrupciót, egyedi megvesztegetések helyett más utat választott: előbb a törvények átírásával meggyengítette a korrupció elleni védekezőképességet, közben a megbízható embereivel töltötte fel azokat a testületeket, amelyeknek a feladata a kormány ellenőrzése volna, és így várta, hogy a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus pénzosztása meginduljon. A TI mostani jelentése innen veszi fel a fonalat, és azt elemzi, hogy 2020-ban hogyan haladtak tovább ezek a folyamatok.

A NER igazi sikertörténete: a magyar korrupció reformja

Kevés ügyben tudott a Fidesz olyan alapos, hatékony, igazi újdonságokat hozó reformer lenni, mint a magyar korrupció átalakításában. A NER tíz évét összegző sorozatunk mostani részében az előző évtized korrupcióval foglalkozó kutatásait mutatjuk be: ha ezeket egymás mellé rakjuk, látjuk, hogyan épült teljesen új alapokra a rendszer.

A koronavírus-járványra adott válaszokkal a kormány nem csupán a demokratikus kulisszák lebontását gyorsította fel:

„Míg a válságkezelésre szánt források mennyisége önmagában is elmaradt az elvárható szinttől, azok hasznosulása több mint kérdéses, mivel a támogatásban részesülő projektek egy része sokkal inkább szolgálta az új nemzeti tőkésréteg túlélését, semmint a gazdaság hosszútávú válságállóságának megerősítését”

– áll az elemzésben.

Erre példaként azt hozták fel, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség által kiosztott 83,5 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatásból a Mészáros Lőrinchez köthető Hunguest Hotels fejlesztéseinek támogatására, valamint Balaton környéki jachtkikötők és luxusszállodák fejlesztésére is jutott, míg a válság által leginkább érintett budapesti szállodapiac kimaradt a programból.

©

A sportberuházásokra, valamint az egyházaknak juttatott támogatások jelentősen felülmúlták az egészségügy finanszírozásába bevont pluszforrásokat. Még úgy is, hogy az egészségügyi pénzek egy részét túlárazott eszközbeszerzésekre fordították, amelyek hasznából kormányközeli közvetítőcégek részesedtek.

A kormány a járvány elleni védekezés ürügyén a közérdekű adatok nyilvánosságára is újabb csapást mért – olvasható a jelentésben. Egyrészt a közérdekű adat-igénylések megválaszolására rendelkezésre álló 15 napos határidőt a háromszorosára növelte. Másrészt az Alaptörvény újabb, a közpénz fogalmát újradefiniáló módosításával a kormány megnyitotta az utat az előtt, hogy tovább gyorsuljon a közpénzek magánvagyonná alakítása. Itt külön megemlítik a felsőoktatási intézményeik kiszervezését: az új rendszer a „világhírű alapítványi magánegyetemek működési modelljét mímeli, a valóságban azonban az egyetemfenntartó alapítványok közpénzből működnek és a hatalom bizalmát élvező személyek irányítása alatt állnak”.

A TI megpróbálta azt is számszerűsíteni, hogy mekkora volt a korrupció növekedési áldozata. Úgy számoltak: ha 90 százalékkal kisebb lett volna a közbeszerzések túlárazása az elmúlt évtized utolsó éveiben, akkor az 0,7-1,3 százalékponttal emelte volna meg a gazdaság éves növekedési ütemét. 2019-ben 4,6 százalék helyett 5,4 százalékkal nőhetett volna a gazdaság, a 2020-as visszaesés pedig a várható 6,5 százalék helyett 5,7 százalék lehetne.

Dánia és Új-Zéland a legjobbak

A korrupcióérzékelési indexet a Transparency International 12 szervezet 13 felmérése alapján, üzletemberek és szakértők értékeléseiből kiindulva állítja össze. Ahogy a neve is mutatja, nem csak konkrét ügyeket gyűjtenek össze, hanem azt nézik, hogy az adott országban a közszférát mennyire érzik korruptnak.

A világ legkevésbé korrupt országai 2020-ban e szerint Dánia és Új-Zéland voltak, ezek a maximálisan elérhető 100 pontból 88-at szereztek. 85-85 pontot kapott Finnország, Svájc, Svédország és az élboly egyedüli autoriter államaként Szingapúr. Az Egyesült Államok 67 pontja évtizedes mélypontot jelent. Közép- és Kelet-Európa legjobban teljesítő állama, mint 2012 óta mindig, Észtország, 75 ponttal. A lista végén Szíria (14), Dél-Szudán (12) és Szomália (12) állnak, ott az állami intézményrendszer meg sem próbálkozik a közjó szolgálatával.

Ami a közbeszerzéseket illeti, ott folytatódott a korábbi tendencia: miközben papíron törvényes volt az eljárások nagy része, a kormányhoz közeli cégek az általuk megnyert közbeszerzések 51 százalékában egyedül, versenytárs nélkül indultak 2019-ben, majd 2020 elejére ez az arány 68 százalékra nőtt – idézi a TI a Korrupciókutató Központ elemzését.

A járvány előtt hét éven át nőtt a magyar gazdaság teljesítménye, ennek ellenére a gazdaságunk súlyos szerkezeti problémái továbbra is megmaradtak. A jelentés arra a megállapításra jut:

A jogállami rombolás és az azzal szorosan összefüggő központosítás és rendszerszintű korrupció lehet a fő oka annak, hogy a soha nem látott európai uniós támogatás ellenére az elmúlt évtizedben sem sikerült ráállítani a magyar gazdaságot a befogadó, vagyis a társadalom széles rétegeit magával ragadó növekedési pályára.

Hozzászólások lezárva.