Egészségipar: átállás önellátásra

A Pénzügyminisztérium Egészségipari támogatási programjának a keretében 50 szerződést kötött 72,7 milliárd forint projektértékkel és 56,5 milliárdos szubvenciós összeggel. 69 beruházás valósulhat meg 55 helyszínen. Az ETP keretösszege 68 milliárd forint volt – tudta meg a Figyelő a tárcától.

Már 2019-ben készen állt Magyarország egészségipari stratégiája; a járványhelyzetben azért tudtak olyan gyorsan reagálni a kihívásokra

– mondta a lapnak György László, az ITM gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára.

– Az ITM hogyan járul hozzá a magyar egészségipar bővítéséhez, fejlesztéséhez?

– Magyarországon az egészségiparnak rendkívül nagy hagyománya van. Mindig kiemelt szerepe volt például a gyógyszerágazatnak, de az orvostechnikai eszközök piacán is világhírűek vagyunk. A szektor GDP-arányos részesedése már 2018-ban meghaladta a 3 százalékot, s mintegy 130 000 főt foglalkoztatott. A mi feladatunk az egészségügy háttérbázisát és ellátását adó egészségipari kapacitások fejlesztése, az iparág innovációs képességének megerősítése. A kormány már a koronavírus-járvány kitörése előtt, 2019-ben megalkotta Magyarország egészségipari stratégiáját. Azért tudtunk olyan gyorsan reagálni a pandémia által támasztott kihívásokra, mert már kész koncepcióink, fejlesztési elképzeléseink voltak az ágazat megerősítésével kapcsolatban.

– Milyen az együttműködésük az egészségipari támogatásokért felelős másik tárcával, a Pénzügyminisztériummal?

– A kormány azon dolgozik, hogy minden szükséges felszerelés és eszköz kellő mennyiségben és minőségben álljon az egészségügy és a lakosság rendelkezésére. Az elmúlt egy évben eddig több mint 120 milliárd forintot fordított az egészségipari vállalkozások fejlesztésére. Ennek köszönhető, hogy Magyarország számos termék, így például a sebészeti maszkok, a felület- és bőrfertőtlenítők, valamint az arcvédők gyártása terén önellátó lett, ami a hatékony járványügyi védekezés mellett a munkavállalók megélhetésének a biztosításához is hozzájárul. A vállalkozások szempontjából nincs jelentősége annak, hogy melyik minisztérium az adott forrás kiírója.

– Az innovációs tárca milyen egészségipari pályázatokat hirdetett meg tavaly nyár óta? Ezeket a támogatásokat milyen forrásokból fedezik?

– Elsősorban európai uniós támogatási programokról beszélünk. Ezek között vannak olyan projektek, mint például a Magyar multiprogram, amelyet nagy növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások számára hirdettünk meg 2019-ben és 2020-ban. Erre, bár nem kifejezetten egészségipari vállalkozásoknak szól, ilyen profilú cégeket is várunk. Jó példa erre a gépgyártás irányából érkező Mould Tech, a lélegeztetőgépek előállítását megkezdő OTT-One és a kromatográfiával foglalkozó RotaChrom. A Brado fertőtlenítőszereket gyártó Florinnal 2019-ben kezdtük meg a közös munkát, és a társaság ennek köszönhetően tavaly márciusban hat hét alatt felépítette új üzemét. Csak a tavaszi korlátozás alatt négymillió fertőtlenítőszert tudott készíteni.

Fotó: Shutterstock

– Célzott egészségipari támogatási programjuk is van. Ezen a pályázaton milyen feltételekkel indulhattak a cégek? A szektoron belüli kkv-kat miképp lehetne nagyobb piachoz juttatni?

– Igen, 23 milliárd forintos keretösszeggel hirdettük meg az Egészségipari támogatási programunkat (GINOP-1.2.15-21). Ez attól különleges, hogy a legígéretesebb fejlesztések megvalósulása érdekében előminősítéshez kötött, amelyre március 31-ig jelentkezhettek a szektor kis- és középvállalkozásai. Külön vizsgáljuk azt is, hogy az adott kapacitásbővítő és technológiaváltó beruházások mennyiben járulnak hozzá a járvány elleni védekezéshez. Az előminősítési tanúsítványt megszerző vállalkozások pályázhatnak végül a 30 millió és 2 milliárd forint közötti, 35–80 százalékos támogatási intenzitású, 100 százalékos előleget biztosító, feltételesen visszatérítendő szubvencióra.

– Az egészségipari stratégia keretében hogyan kívánják növelni a hazai gyógyszeripar versenyképességét és az innováció hatékonyságát?

– Ezen a téren az egyik legfontosabb intézkedésünk az, hogy egyetemi innovációs ökoszisztémákat építünk, mintegy 1500-2000 milliárd forintból. A fejlesztésekből az orvostudományi egyetemeink és az azokat körülvevő kórházak is részesülnek. Ezáltal az egyébként is a világ élvonalába tartozó orvosképzésünk, valamint a hazai kutatás-fejlesztés még előrébb tud lépni a rangsorban. Továbbá támogatjuk azokat a startupokat, amelyek a jövő technológiáiba fektetve képesek eddig elképzelhetetlennek tartott megoldásokat találni a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés területén, például mesterséges intelligenciára támaszkodó nagy adatelemzések alkalmazásával, adatminták vizsgálatával.

– Az egészségipari eszközök gyártásának a fejlesztésére, a gazdaságon belüli arány növelésére milyen elképzeléseik vannak? Az államnak ehhez mekkora anyagi befektetésre lesz szüksége?

– A járványhelyzet igazolta a patrióta gazdaságpolitikát, hogy azok az országok vehetik fel eredményesen a harcot a vírussal szemben, amelyek képesek hazai gyártásban előállítani a szükséges egészségügyi termékeket. 2010 óta ugyanolyan patrióták vagyunk, mint a sikeres nyugat-európai tagállamok, amelyek EU-konform módon járulnak hozzá vállalkozásaik fejlődéséhez. Ez ráadásul jelentős anyagi befektetést sem követel ezektől az országoktól, és mi tanulunk tőlük. Minden kiemelt ágazatban – úgy az iparban, mint a kereskedelem és a szolgáltatások területén – arra törekszünk, hogy az uniós előírások betartásával segítsük a magyar tulajdonban lévő vállalatok megerősödését, piacszerzését.

Hozzászólások lezárva.