Csúcsévet zárt a Deutsche Post DHL

A válság utáni gazdaságot várhatóan négy fő tényező: a globalizáció, az e-kereskedelem, a fenntarthatóság és a digitalizáció fogja jellemezni – fejtette ki a Világgazdaságnak Frank Appel, a Deutsche Post DHL csoport vezérigazgatója.

Hogyan érintették a Deutsche Post DHL csoportot (DPDHL) a koronavírus-járvány gazdasági következményei?

Érdemes a hatásokat két különböző csoportban vizsgálni, a B2B és a B2C területén. A vírus első hulláma idején a B2B-tevékenység értelemszerűen jelentősen esett, mert számos iparvállalat termelése is csökkent vagy le is állt. Ez a raktározási feladatainkat is negatívan érintette. Ezzel ellentétben a B2C elég érdekesen alakult. Habár a fogyasztók a járvány elején egy rövid időre óvatossá váltak, a korábbinál sokkal gyakrabban és többet kezdtek vásárolni interneten keresztül. Az e-kereskedelemmel kapcsolatos feladataink márciustól gyorsuló ütemben bővültek. Ez különösen a nemzetközi e-kereskedelmi központjaink és az expresszüzletág munkáját növelte meg, de a Németországon belüli és a globális csomagszállítást is. A második hullámban a B2B-szegmensnek már nem kellett fékeznie, mert az iparvállalatok termelése folyamatosan visszaállt. A termékeik iránti kereslet újra növekedésnek indult, mert a fő piacaik megmaradtak, sőt élénkebbé váltak, főként Kína esetében. Összességében vállalatcsoportunk jó növekedést ért el 2020-ban.

A válság miatt sok vállalat kénytelen volt megváltoztatni az üzleti tervét. A DPDHL mit lépett?

Nekünk nagyon jó évünk volt, több szempontból az eddigi legjobb. A nyereségességünk rekord­szintre emelkedett, ahogyan az ügyfeleink elégedettsége is, amelyet rendszeresen vizsgálunk. A dolgozóink motivációja nőtt, 2020 végén több ezerrel volt nagyobb a foglalkoztatottak száma, mint 2020 elején. (A vállalatcsoport világszerte mintegy 550 ezer embert foglalkoztat.) Érthetően kisebb mértékben, de bővült a magyarországi alkalmazottaink száma is.

Mi a magyarországi leányvállalatok szerepe a DPDHL-nél?

A magyar DHL-divíziók ugyanolyan fontosak, mint a többi, hiszen hálózatként működünk. Nyilvánvaló, hogy a tevékenységük nem olyan nagy, mint például a Németországban vagy az Egyesült Királyságban működőé. De a magyarországi szervezetünk is jó eredménnyel zárta 2020-at: árbevétele mintegy 250 millió euró volt, az év végi záró létszáma pedig ezer körüli. A magyarországi DHL az ország logisztikai „erőművének” tekinthető. Eddigi legnagyobb beruházása a repülőtéri létesítmények átadása volt két-három éve. További növekedést tervezünk Magyarországon is, egyebek között új raktárak, depók és irodák kialakításán dolgozunk, és a freight forwarding szolgáltatásunkat fejlesztjük. Magyarországi leányvállalataink nagyon jól működnek, és igen nagyszerű eredményeket értek el.

Frank Appel, a Német Posta (Deutsche Post) elnöke
Fotó: MTI/EPA/Sascha Steinbach

Mennyire elégedettek az említett repülőtér mint egyik fő partnerük szolgáltatásával?

Nagyon jó az együttműködésünk a Budapest Airporttal, a területén három divíziónk is működik. Nem csak egyszerű bérbeadó-bérlő kapcsolat van közöttünk, hanem több területen is azonosan gondolkodunk, ilyen a környezetvédelem. A repülőtér nagyon magas színvonalú szolgáltatást nyújt, megfelel a megállapodásunknak és a minőségi elvárásainknak is, és nap mint nap ugyanezt tapasztaljuk a kiszolgáló személyzete részéről is.

Milyen fő beruházásokra készül az idén a DPDHL csoport?

Cégcsoportszinten tavaly mintegy hárommilliárd eurót fordítottunk a tevékenységünk és a szolgáltatásaink fejlesztésére. 2021-re még nem tudjuk megadni ezt a számot (a vállalat éves pénzügyi eredményét és kilátásait március 9-én publikáljuk), de ismét jelentős beruházásokat tervezünk.

A válság idején megnőtt a digitális megoldások jelentősége. Ez hogyan mutatkozott meg a csoportnál?

Már egy ideje része a straté­giánk­nak a digitalizáció, de a krízis valóban felgyorsította a folyamatokat. Cégünk és mintegy 150 ezer alkalmazottunk állt át rövid idő alatt az otthoni munkavégzésre. Sok videokonferenciát, Skype- és Zoom-megbeszélést tartunk. Közben folytatjuk a már megkezdett digitalizálási utunkat, ami a többi között a raktáraink működését érinti, új technológiákkal optimalizáljuk a szállítást, használunk blockchain- és IoT-megoldásokat is. 2025-ig kétmilliárd eurót fogunk beruházni, mindenekelőtt a digitalizációba.

Egyesek szerint a válság után más lesz a globális gazdaság a felgyorsult digitalizáció hatására és azért, mert sok ország igyekszik minél inkább önellátóvá válni, kialakul egy új norma. Hogyan vélekedik erről?

Úgy látom, hogy négy fő trend alakítja a válság utáni gazdaság jellemzőit. Az első a globalizáció. Nem hiszem, hogy az emberek, akár a magyarok, egy-egy áru kapcsán elfogadják az ellátási lánc megnövekedett költségei miatti magasabb árszintet. Vegyük példaként az okostelefont. Senki sem lenne hajlandó 50 százalékkal többet fizetni érte csak azért, mert magasabbak a belföldi előállítás költségei, mint Kínában vagy más ázsiai országban. Feltételezhetően a cégek a termelésük egy részét más költséghatékony régióba helyezik át, de az nem valószínű, hogy egyes termékek előállítása Ázsiából most az Egyesült Államokba vagy Európába kerüljön át. A második trend az e-kereskedelem erősödése. A Covid alatt az emberek megtanulták, hogy az internetes vásárlás jól működik bel- és külföldön is. A harmadik az a fogyasztói igény, hogy minél több tevékenység legyen fenntartható. Ennek hosszabb távú lesz a hatása, túlmutat a jelenlegi pandémiás helyzeten. A negyedik trend a digitalizáció. Azok a vállalatok, amelyek nem alkalmazkodnak a kihívásokhoz a digitalizáció eszközeivel, lemaradnak, amelyek viszont kezelik, sikeressé válnak, vagy továbbra is sikeresen működnek. Ami az új normát illeti, nem számítok jelentős változásra a pandémia után. Az emberek ugyanúgy akarnak majd moziba járni, utazni, étteremben enni és találkozni a barátaikkal, mint eddig. Másfelől azonban folytatódik például a streamingszolgáltatások használata és az e-kereskedelem gyors növekedése.

Milyennek látja a logisztika uniós szabályozását?

Az európai országoknak előnyös a szabályozás egységessé válása. Magyarországnak is, akárcsak Németországnak, előnyére vált, hogy csatlakozott az unióhoz. Ilyen környezetben sokkal hatékonyabb a fuvarozás például egy Olaszországból Svédországba tartó küldemény esetén, ha nem kell az útközben érintett országokban más-más előírásokhoz igazodni, míg például az EU-ból kilépett Egyesült Királyságban éppen most drágul minden, nem utolsósorban a vámellenőrzés magasabb költsége miatt. Az üzleti életben általában és az állampolgároknak is előnyösebb, ha nagyobb a szabadság és kevesebb a szabályozás.

Csökken a logisztikai szektor karbonkibocsátása?

Cégcsoportunk célja a karbon­semlegesség elérése 2050-re, ez szerintem megvalósítható. A mi szektorunkban a legnagyobb kibocsátók a repülőgépek. Évek óta folynak kísérletek szintetikus üzemanyaggal és hidrogénnel, azt hiszem, ez lehet az egyik megoldás. Ezenkívül a Deutsche Post DHL csoport rendelkezik a legnagyobb alternatív hajtású közúti flottával, amely több mint 13 ezer járműből áll.

Hozzászólások lezárva.