Brutális hatást gyakorolt a járvány, csalóka lehet a hirdetésekben felkínált fizetés

Brutális hatással volt a koronavírus-járvány 2020 márciusában a magyar gazdaságra, megközelítőleg 600–700 ezer ember veszítette el a munkahelyét. Ezzel egy időben minimálisra csökkent az álláshirdetések száma, ezért sokan úgy jelentkeztek cégekhez, hogy azok nem is kerestek új munkatársakat. Az év második felében a vállalatoknak már sikerült megtartaniuk a dolgozóikat, de mivel visszaesett az árbevételük, ezért ezt bizonyos esetekben csak bércsökkentések árán tudták elérni. 

2021-re valamelyest stabilizálódott a munkaerő-piaci helyzet, de a cégek továbbra sem írják ki az álláshirdetéseikben, hogy hány kollégát vennének fel. Nem tízesével szerződtetik az embereket, hanem csak egy-egy konkrét pozícióra keresnek megüresedés miatt szakembereket. A szaktudást igénylő munkáknál nagyon megválogatják a jelentkezőket, a betanított munkakörökben pedig nincs akkora kereslet – fejtette ki az Indexnek Vasvenszki Zsolt HR-stratéga, aki szerint ma Magyarországon lehet munkát találni, de sokkal nehezebben, mint tavaly ilyenkor.

A fizikai állományban a minőségi munkaerőben volt igazán hiány az elmúlt években, a cégek még egy-egy betanított munkásért is versenyeztek. Ez eltűnt, mert akik hatékonyan dolgoztak, megtartották az állásukat. Jellemzően azok vannak most szabadon, akik nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Nekik mentalitásban kell fejlődniük, mert hiába vállalnak el bármit, egyik cégnek sem érdeke, hogy csak két hétig alkalmazzon bárkit is  

– magyarázta, azt tanácsolva ugyanakkor minden álláskeresőnek, hogy ne vállaljanak munkát olyan cégnél, amely bizonytalan háttérrel rendelkezik. A céginformációk minden esetben ingyenesen elérhetők az interneten, a vállalatról a legfontosabb adatokat meg lehet nézni – hangsúlyozta. Az álláshirdetésekkel kapcsolatban arról beszélt, hogy az egyik legfontosabb dolog – a koronavírus-járvány időszakában a társadalombiztosítás miatt hatványozottan –, hogy a megpályázott pozíció valós, bejelentett munkakör legyen.

Ha valaki nettó bért ír ki, annak alapvetően az az oka, hogy a jelentkezők lássák, mennyit kereshetnek, mennyi marad a zsebükben. Jellemzően ez a megszerezhető maximum bért tartalmazza, az alapbérrel és minden egyéb juttatással együtt. A fizikai munkát vállalóknál ez az egyik leglényegesebb szempont. Mindig korrektebb az a cég, amely kiírja az anyagi juttatásokat. Egy bruttó alapbérrel plusz pótlékokkal, bónuszokkal feltüntetett hirdetés reális képet adhat az anyagi juttatásokról.

– hívta fel rá a figyelmet a szakember, akinek a tapasztalatai szerint az emberek sokszor kevésnek ítélik meg a számukra felkínált alapbért, de nem számolnak utána, hogy ez juttatásokkal együtt mekkora összegre egészülhet ki. Ha mindent hozzáadunk, az adhat tiszta és valós képet.

A hirdetés csalóka lehet, ezért mindig fésüljük át az apró betűs részt is. Például bruttó 240 ezer forint egy betanított munka esetében kifejezetten magas alapbér lenne – a minimálbért közel 170 ezer forintra emelték a napokban –, de ez már tartalmazhatja a műszakpótlékot, az átlagos túlórát, a hétvégi pótlékot, esetleg a cafeteriát vagy a negyedéves bónuszt is

– figyelmeztet Vasvenszki Zsolt.

Forrás: index.hu

Hozzászólások lezárva.