Biztos, hogy rendben van a tb-je?

A múlt héten írta meg az Index a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének állítása alapján, hogy fals adatokból kiindulva terheli ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azokra is külön az egészségügyi szolgáltatási járulékot, akik ezt egyszer már befizették.

A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete különös dolgot észlelt.

Ennek apropóján most összegyűjtöttük a legfontosabb szabályokat, amelyeket az egészségügyi szolgáltatási járulékról és annak fizetéséről tudni kell. Főleg azok után, hogy tavaly július 1-jétől a területen új törvényi szabályozás lépett életbe, amely mára bizony hozott változásokat.

Röviden a lényeg,

ha a belföldi magánszemély nem biztosított és más jogcímen sem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie.

Ám ki, mikor, melyik kategóriába tartozik, mit kell tudni például a külföldi munkavégzésről, illetve magáról a fizetési kötelezettségről? – Újabb kínzó kérdésekre válaszol az Index. 

Ki számít biztosítottnak, akit ingyen látnak el a hazai egészségügyben?

Itt a törvényalkotó alapvetően két kategóriát különböztet meg, de ez senkit ne zavarjon meg, mert a kettő kimenetele a gyakorlatban az egyén és az egészségügyi ellátás szempontjából egy és ugyanaz. Egyfelől beszélhetünk

  • biztosítottakról
  • és olyanokról, akik a biztosítottakon túl jogosultak az egészségügyi szolgáltatásra.

Előbbiek többek között, akik teljes vagy részmunkaidőben dolgoznak, álláskeresési támogatásban részesülnek, bizonyos őstermelők, valamint egyéni vagy társas vállalkozók.

Utóbbiak zömmel a nyugdíjasok, a nappalis diákok, a megváltozott munkaképességűek, valamint azok, akik anyasági/apasági támogatásokat (csed, gyed stb.) kapnak, vagy szociálisan rászorulnak.

Így azt is mondhatjuk, hogy minden biztosított egészségügyi szolgáltatásra jogosult, de nem minden egészségügyi szolgáltatásra jogosult biztosított. (A teljes listát egyébként itt felsorolja a NAV.)

A lényeg, hogy ha ne adj’ Isten, holnap bármelyiküket beviszi a mentő a baleseti ügyeletre, ugyanúgy ellátják őket anélkül, hogy utána a NAV kiállítaná számukra a szolgáltatásról a számlát.

Éppen ezért egyszerűbb a kérdéshez fordított logikával úgy közelíteni, hogy…

Kik nem biztosítottak, és más jogcímen sem jogosultak az egészségügyi szolgáltatási járulékra?

Unalmas és hosszú listák helyett inkább mutatunk néhány jellegzetes élethelyzetet. Például amikor valakinek megszűnik a munkaviszonya, vagy nappali tagozatos hallgató volt, elvégezte az iskolát, de még nem tudott elhelyezkedni. Miközben az illető szociálisan nem számít rászorulónak (erről majd később.)

Itt a hivatalos meghatározás az, hogy az illető se nem biztosított, se más jogcímen nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, ezért egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie.

Mennyi most az egészségügyi járulék?

A tavalyi havi 7710, valamint napi 257 forint után 2021. január elsejétől ismét emelkedett az egészségügyi szolgáltatási járulék összege. Az érintetteknek már havonta 8 ezer forintot kell fizetniük, a napi összeg pedig 270 forintra módosult.

(Az első hónapra vonatkozó befizetési határidőt 2021. február 12-ig kell teljesíteni, majd mindig a hónap 12-éig kell fizetni.)

Van-e türelmi idő a rendszerben? Pontosan mikortól kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni?

Van türelmi idő. Jellemzően 45 nap. Ha például valaki dolgozott, ám megszűnt a munkaviszonya, és még nem talált újat, akkor újabb 45 napig még jogosult az egészségügyi szolgáltatásra. Feltéve, hogy a megszűnés előtt megszakítás nélkül legalább 45 napig be volt jelentve.

Ám ha a korábbi munkaviszony, mint az egészségügyi szolgáltatásra jogosító feltétel rövidebb volt, mint 45 nap, például csak 30 nap volt, akkor még 30 napig jogosult az egészségügyi szolgáltatásra.

Az egészségügyi szolgáltatási járulékot az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság megszűnését követő naptól kell fizetnünk.

Kiderült, hogy fizetnem kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ilyenkor pontosan mi a teendőm?

A korábbihoz képest 2020. július 1-jétől átalakult a rendszer, mégpedig úgy, hogy a NAV automatikusan előírja az egészségügyi szolgáltatási járulékot a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai alapján. Majd a NAV erről tájékoztatást küld nekünk.

Ez azt jelenti, hogy a korábbi eljárásrenddel ellentétben az új szabály, hogy magánszemélyként a járulékfizetést a NAV-nak külön már nem kell bejelenteni.

Ha a NAV a járulékfizetést mégsem írta elő, akkor viszont nekünk kell jelentkezni személyesen, postán vagy ügyfélkapun keresztül az ún. T1011U jelű adatlap kitöltésével. 

Itt annyi érdekes lehet, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot helyettünk megfizetheti más személy vagy szerv is, ugyanakkor ehhez minden esetben szükség van a NAV jóváhagyására. Ezt az átvállalást ugyanezen az adatlapon kell bejelenteni.

A fizetési kötelezettség értelemszerűen megszűnik, ha biztosítási jogviszonyunk lesz, vagy más jogcímen jogosultságot szerzünk az egészségügyi szolgáltatásra. A megszűnésről szintén értesít a NAV.

Mikor, mennyi tartozás után érvénytelenítik a tajszámomat?

Ha hat hónapig nem fizetek, azaz 48 ezer forintnyi tartozást halmoztam fel. Innentől nem jár a térítésmentes egészségügyi szolgáltatás. A tajszámom ezt követően legkorábban a tartozás megfizetése utáni naptól lesz újra érvényes.

Akinek például vagyoni vagy szociális helyzetéből eredően járulékfizetési problémája van, nem tudja befizetni határidőre az egészségügyi szolgáltatási járulékot, kérhet részletfizetést, halasztást vagy mérséklést a NAV-tól, azonban csak akkor, ha ennek fennállnak a törvényi feltételei.

A fizetési kedvezmény részletes szabályairól bővebb információ a NAV honlapján elérhető 30.1 számú információs füzetben olvasható.

Hogyan tudom ellenőrizni, hogy be vagyok-e jelentve, megvan-e a szükséges biztosítási jogviszonyom?

Nyilván személyesen is lehet, de ügyfélkapuval a legegyszerűbb. Ha van, érdemes lehet rákérdezni a munkaadónál.

Ha a NAV egészségügyi szolgáltatási járulék fizetéséről szóló értesítőt küldött, azonban nem értek vele egyet, ekkor vagy a kormányhivatalnál, vagy a NAV-nál kell egyeztetést kezdeményezni.

A NAV sajtóosztálya korábban az Indexnek azt mondta, ha valaki például vitatja a fizetési kötelezettség jogalapját, amelyet kirótt rá az adóhatóság, egyeztetési eljárást kezdeményezhet.

Függően attól, hogy melyik kategóriába tartozunk:

  • aki az érintett időszakban azért volt jogosult az egészségügyi szolgáltatásra, mert például tanuló, anyasági támogatásban részesül, vagy épp nyugdíjas, nekik a kormányhivatalnál,
  • ha munkaviszony alapján biztosított, akkor pedig a NAV-nál kell jelentkeznie, hogy tisztázzák, valóban jár-e a társadalombiztosítási ellátás, él-e a jogosultság.

Az adóhatóság hozzáteszi, amíg zajlik az egyeztetési eljárás, addig nincs szankció, azaz addig nem érvényteleníthetik az illető tajszámát.

Mi a helyzet akkor, ha külföldön vállalok munkát?

Uniós szabály, hogy egy EU-s állampolgárnak egyszerre csak egy országban lehet biztosítása, vagyis él a kettős biztosítás tilalma. Ha valakinek külföldön van biztosítása, az alapján kell ellátni az unióban, így Magyarországon is.

Annak a tajszámos személynek, aki

  • valamely EGT-tagállamban,
  • Svájcban,
  • Magyarország által kötött nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó államban,
  • nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerében

biztosított, tizenöt napon belül be kell jelentenie a külföldön létrejött biztosítását, majd annak megszűnését is tizenöt napon belül az egészségbiztosítónak.

(Borítókép: Koronavírustesztre érkezőket vár a Semmelweis Egyetem munkatársa az intézmény egyik mintavételi pontjánál a salgótarjáni Szerpentin úti orvosi rendelő előtt, 2020. május 13-án. Fotó: Komka Péter / MTI)

Forrás: index.hu

Hozzászólások lezárva.