Bezzeg az albán pénz stabil – hogy csinálják és miért úgy?

Albánia gazdasága több mint két évtizede halad a fokozatos strukturális
fejlődés útján. Ez a fejlődés természetesen az albán fizetőeszköz árfolyamának
alakulásában is tetten érhető.

Miután Albánia lebegő árfolyamrendszert vezetett be, az ország fizetőeszköze figyelemre méltó fejlődést mutatott az elmúlt évek során. Általánosságban véve Albánia pénzneme hosszú távon fokozatosan felértékelődött, és ez a trend az időközben érzékelhető kisebb eltérések ellenére is alapvetően igazolható.

A becslések szerint a lek megőrizte vásárlóerejét; és habár az inflációs célkitűzés megvalósítása a központi bank, az Albán Nemzeti Bank kizárólagos célkitűzése, az intézmény az inflációra végső soron hatást gyakoroló árfolyam-ingadozásokat is szorosan figyelemmel kíséri.

Mennyire figyeli a jegybank a devizapiacot?

Az Albán Nemzeti Bank ritkán avatkozik be a devizapiacon; erre főként akkor kerül sor – mindig meghatározott paraméterek alapján –, ha mérsékelni szeretné a fundamentumoktól való esetleges rövid távú eltéréseket, például azért, hogy csillapítsa a nagyon alacsony forgalom mellett trendszerűen növekvő árfolyam-különbözetek és fokozódó egyirányú árfolyam-mozgások esetén kialakuló piaci zavarokat.

A ritkán előforduló beavatkozásokat nem konvencionális monetáris politikai eszközök segítségével hajtják végre, ugyanakkor a központi bank a továbbiakban sem vállal aktív szerepet a devizapiacon.

Albániában a legfontosabb külföldi deviza az euró. Mivel az ország legfőbb külkereskedelmi partnere az Európai Unió, az albán külkereskedelem túlnyomó részét euróban számolják el. A devizapiaci forgalom legnagyobb részét az EUR/ALL devizapárban kötött tranzakciók teszi ki.

(A lek árfolyamát az EUR/ALL keresztárfolyam alakulásán keresztül vizsgáljuk. A szakértői tartalomban a lek árfolyamára vonatkozó megállapítások minden esetben az EUR/ALL devizapárra vonatkoznak.)

Mi okozza a lek árfolyam-ingadozását?

Az albán devizapiac szereplőit főként belföldi bankok alkotják. Annak ellenére, hogy Albánia is bevezette a szabad tőkeáramlás rendszerét, ez nincs hatással a devizapiacra, mivel

  • a nemzetközi szereplők nem lekben kereskednek, így a kamatkülönbözetek nem eredményeznek erőteljes pozíció felvételt vagy fogadások kötését,
  • a belföldi bankok pedig, mint fő szereplők, nem vesznek fel jelentős pozíciókat.

Ebben az összefüggésben az árfolyamszintet nagymértékben meghatározza a külföldi devizanemekben kifejezett áruk és szolgáltatások iránti reálkereslet és -kínálat.

A folyó fizetési mérleg hiánya

Kétségtelen, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya jelentős hatást gyakorol az albán fizetőeszköz árfolyamára. Mivel ez az ALL árfolyamát alakító egyik legalapvetőbb tényező, célszerű közép- és hosszú távon is megvizsgálni. Közép- és hosszú távon szemlélve, az albán gazdasági környezet és a külgazdasági szektor pozíciója javult. Albánia strukturális külkereskedelmi hiányát rendszerint a közvetlen külföldi beruházások (FDI) és a munkaerő-kiáramlás fedezi, a hazautalások évek óta figyelemre méltó szinten mozognak (a GDP mintegy 10 százalékát teszik ki), és Albániának összességében sikerült elkerülnie a fizetési mérleghez kapcsolódó súlyosabb problémákat. A folyó fizetési mérleg hiány adatai is stabilan alakulnak; Albánia külső pozíciója pedig fokozatosan javul. A vállalati beruházásokból eredő, közvetlen külföldi befektetésekből finanszírozott deficit és az a tény, hogy az ország 2010 óta nettó adósságtörlesztő, felértékelő nyomást gyakorol a lekre. Az elmúlt években folyamatosan javult a cserearány, a folyó fizetési mérleg GDP-hez viszonyított hiánya pedig csökkenő tendenciát mutat. Ez a stabilitás hozzájárult a lek árfolyamának fokozatos felértékelődéséhez.

Közvetlen külföldi befektetések (FDI)

A folyó fizetési mérleg hiány alakulását az Albániába beáramló közvetlen külföldi befektetésekkel összefüggésben érdemes vizsgálni. Albánia kis, nyitott gazdaságában az FDI-beáramlás különösen fontos szerepet játszik, ezért évek óta prudens gazdaságpolitikát folytat ebben a tekintetben. Az országban alapvetően erős a politikai és szociális elkötelezettség a monetáris és pénzügyi stabilitást illetően, továbbá az államadósság magas szintje is folyamatosan csökken. Mindez az FDI-beáramlás folyamatos növekedését eredményezte, ami a stabil folyó fizetési mérleg hiánnyal (az albán külgazdasági szektor pozíciójának javulása) társulva meghatározó alaptényezővé vált az ALL árfolyamkockázati prémiumának közép- és hosszú távú csökkenésében.

Erősödő bizalom az albán pénzügyi piaci intézményekkel és instrumentumokkal kapcsolatban.

A pénzügyi piac meghatározó részét jelentő albán bankrendszer területén határozott javulás érzékelhető. A bankszektorban nagyszabású országos reformokra került sor, a rendelkezésre álló adatok szerint pedig folyamatosan nő a pénzügyi instrumentumokba történő befektetések üteme. A piac ennek következtében a fejlődés útjára lépett: a befektetők számára hosszabb futamidők váltak elérhetővé, a vállalati kötvények bevezetésével pedig megszűnt az államkötvények kizárólagossága a piacon. A befektetési és nyugdíjalapok átformálják a közvetítő szereplők megítélését. Az ALL devizaárfolyam kockázati prémiumának csökkenése mögött ez a többéves befektetési stabilitás és a lek hozamának stabilitása áll.

Akkor nézzük meg, mennyire stabil a lek?

Az elmúlt húsz
évben két jelentős esemény váltott ki sokkot az albán fizetőeszközt illetően:

  • 2002-ben enyhe turbulencia lépett fel a parlament által elfogadott betétbiztosítási törvény nyomán, illetve bizonyos mértékig a bankrendszerből történő ideiglenes betétkivonások miatt. A közvélemény irracionálisan negatív várakozásai megingatták a bankrendszerbe vetett bizalmat. A kemény valuták erősödni kezdtek valamelyest az albán lekkel szemben, de ezt a piac felszívta, és annak hatása végül teljes mértékben, rövid időn belül visszafordult.
  • A második sokkhatás 2009-ben következett be a globális másodlagos jelzálogpiaci-válság és annak az albán gazdaságra gyakorolt negatív hatása miatt. Az albán bankok és pénzintézetek pénzügyi stabilitását kedvezőtlenül érintette a romló vállalkozási környezet, a csökkenő kamatszintek és a pénzügyi közvetítő tevékenység költségeinek mindezzel összefüggő általános emelkedése. A valutaárfolyam két éven keresztül folyamatos leértékelődést mutatott, míg végül egy új makrogazdasági egyensúlyt tükrözve stabilizálódott (125-ről mintegy 140-re gyengült).

A fenti két
esemény megrendítette a pénzügyi intézmények és a piac stabilitását is. A leket
övező bizonytalanság és a kedvezőtlen várakozások hatására a lek
devizaárfolyama sokkokat szenvedett el, amelyeket ugyanakkor a piac képes volt
elnyelni. A központi bank a lebegő árfolyamrendszer segítségével nem avatkozott
be mindaddig, amíg az árfolyam a fundamentumokkal összhangban alakult.

Az EUR/ALL keresztárfolyam alakulása 1997 és 2020 között Forrás: Albán Nemzeti Bank

Átmeneti
tényezőkhöz köthető gyors lefolyású sokkok a teljes időhorizonton
megfigyelhetők voltak. Ilyen esemény volt a folyó fizetési mérleg hiány
jelentős torzulásának egyszeri, elszigetelt epizódja – elszakadás az általános
alapfolyamatoktól –, egy tetemes összegű kormányhitel-kiváltás, a
devizalikviditás hiányából eredő átmeneti piaci zavar, amely – bár nem
számottevő mértékben – számos, hasonló pozíciót felvevő nagybank nyitott
devizapozíciójához vezetett. Mindezek olyan ideiglenes események voltak,
amelyek mini-sokkokat okoztak a lek árfolyamában. Megfigyelhető volt, hogy az
ilyen – nem fundamentális (trendszerű) tényezők által kiváltott – sokkokat a
piac képes volt simítani és elnyelni. Az utolsó hasonló sokkot 2020. március
végén tapasztalhattuk a koronavírus kapcsán, amikor egy rendkívül hirtelen,
intenzív erősödést szinte azonnali, teljes korrekció követett.

Bizonyos
mértékig minden sokk természetes értékvesztéssel jár; az albán bankszektorban
elhelyezett betétek jórészt – kb. 50–50 százalékban – lekben és euróban
denominált betétek. Ezek az arányok nagyjából stabil szinteken mozogtak az
elmúlt években (a jelenlegi arány kb. 45–55 százalék), ami a devizapiaci
résztvevők számára viszonylagos nyugalmat biztosít a devizalikviditási kockázat
tekintetében.

Mit várhatunk a jövőben?

A koronavírus-helyzet a devizaárfolyamra is kiható kezelésétől
eltekintve (amihez még túlságosan korán van), Albánia egyelőre továbbra is
stabil kilátásokkal rendelkezik, tekintettel az általánosságban stabil
gazdasági szerkezetre, amelyben még mindig találhatók kihasználatlan kapacitások.
A lek lebegő árfolyama megfelelően tükrözi Albánia valós fundamentumait, az
áruk és szolgáltatások reál-keresletét és -kínálatát, valamint az ország tőke-
és pénzügyi tranzakcióit.

Albánia jövőbeni EU-csatlakozása és a szomszédos országok regionális szinergia-törekvései fényében az ország gazdasága jó eséllyel tartani tudja a fokozatos strukturális fejlődés ütemét. Az albán lek mögötti gazdasági fundamentumuk ebben a tekintetben továbbra is fenntarthatóak, és a lek árfolyamának további stabil alakulása várható.

Erjon Tace,
Department Manager, Treasury Department, OTP Bank Albania

A vendégszerzők külső szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tagjai, véleményük nem feltétlenül tükrözi a Forbesét.

Hozzászólások lezárva.