Bevetették az atomfegyvert a jegybankok – Mégsem nyomtathatnak korlátlanul pénzt? – Portfolio

Majdnem az összes nagy jegybank mennyiségi lazítás mellett döntött tavaly (kivéve a norvég és a svájci jegybankokat). A tíz legnagyobb gazdaságban az eszközvásárlásokkal a jegybankok 3500 milliárd dollár értékben manipulálták a kötvénypiacot a Nordea Bank szerint. A legtöbb bank folytatni fogja a kötvények felvásárlását 2021-ben is, ezért fontos megnézni, hogy mely jegybankok torzították legnagyobb mértékben a kötvénypiacot, és melyek vannak a küszöbérték közelében.

A jegybankok birtokában levő államkötvények állománya (forrás: Nordea).

2021-be belépve a jegybankok azt ígérték, nyitva hagyják a pénzcsapokat addig, amíg a gazdaság helyre nem áll és a pénzügyi feltételek nem javulnak kellően. A Nordea elemzésében arra a feltételezésre fókuszál, hogy a jegybankok gyakorlatilag korlátlanul nyomtathatnak pénzt és ösztönözhetik a gazdaságot. Felhívják rá a figyelmet, hogy a fejlett ország jegybankjai közül már sok megközelítette a saját maga számára állított %-os küszöböt a kötvénypiac arányában.

Tehát amíg a likviditási források végtelenek, a kötvénypiac valójában nem az.

A gyors nemzetközi áttekintés a jegybanki felvásárlásokról megmutatja, hogy a jegybankok súlya óriásivá vált az államkötvények tulajdonlásában. Ha az abszolút összegeket nézzük, akkor a G4 jegybankok (Fed, EKB, BoE, Bank of Japan) tűnnek a legnagyobb felvásárlóknak, de a kisebb jegybankok – amelyek később indították el a kötvényvásárlásokat – relatív értelemben gyorsan növelik a részesedésüket az adott kötvénypiacon. A svéd jegybank például a kötvények jelentős részét birtokolják, akárcsak a Bank of England, ezzel szemben a Fed tulajdonában levő kötvény csak a piac kevesebb mint 30%-át fedi le, ami alig magasabb mint 2013-ban és 2014-ben. A kanadai és új-zélandi jegybankok viszont gyorsan növelik a részesedésüket.

A Nordea elemzői úgy vélik, hogy amennyiben a jegybankok közel kerülnek a saját maguk által meghatározott küszöbértékhez, akkor könnyen más eszközosztályokat kezdhetnek el felvásárolni, példaként pedig a svéd jegybankot említik, amely immáron következetesen vásárolja fel a vállalati kötvényeket is. Az új-zélandi, kanadai és az angol jegybank lehet a következő, amely a svéd jegybankot követi ezen az úton. Mindemellett az ausztrál és amerikai kötvénypiacok érzékenyebbek lehetnek a reflációs várakozásokra, mert ezek a piacok kevésbé manipuláltak, és így még a jegybankoknak is jelentősebb a mozgástere.

A jegybankok részesedése a kötvényekből a kibocsátott papírok arányában.

A Fednek még jelentős mozgástere van

Az amerikai jegybank márciusban indította újra a mennyiségi lazítását, és az első három hétben rögtön 1000 milliárd dollár összegben vásárolt államkötvényeket. Azóta viszont a jegybank visszafogta magát, és heti 80 milliárdért vásárol kötvényeket, valamint 40 milliárdért jelzálog fedezetű értékpapírokat. A jegybank mindezt fenn is tervezi tartani, amíg nincs egyértelmű előrelépés a jegybanki célokban: a teljes foglalkoztatottság és a 2%-os infláció elérésében. A Fed a kötvények mindössze 26%-át birtokolja, így jelentős mozgástere van, a Nordea így nem számít arra, hogy a Fed a közeljövőben felhagy az államkötvények vásárlásával. A jegybank ráadásul már bőven a kibocsátás alatt vásárol, míg a tavalyi második negyedévben a felvásárlás mérföldekkel meghaladta a kibocsátás mértékét.

A kötvénykibocsátás és a a Fed vásárlásának különbsége (forrás: Nordea).

Az EKB tövig a gázra lépett

A kötvények birtoklásának mérése az EKB-nál kicsit nehézkesebb, mert bár az európai jegybank 33%-ban határozta meg a felvásárolható kötvények maximumát, a PEPP (a pandémiás, vészhelyzeti eszközvásárlás) bevezetésével ez a szempont már egyáltalán nem biztos, hogy még érvényben van, a PEPP-re ugyanis egyszerűen nem vonatkozik. A PEPP miatt egyes tagállamoknál az EKB már meghaladta a 33%-ot. Az EKB így továbbra is jelentős felvásárlásokat folytathat.

A PEPP keretösszegét ugyanakkor kibővítették, immár a korábbi 1350 milliárd euró helyett 1850 milliárd euró értékben vásárolhat kötvényeket a jegybank, de mivel az eddigiekben is jelentős vásárlásokat folytatott a bank, a Nordea inkább a felvásárlások lassulására számít 2021-ben.  

A Bank of England nincs messze a megszabott limittől

Az angol jegybank 2020-at úgy kezdte, hogy a három évnél hosszabb lejáratú kötvények 35%-át birtokolta, a 40-ik héten pedig már 46% volt ez az arány (ez a legfrissebb rendelkezésre álló adat). A Nordea Bank számításai szerint jelenleg 48% lehet ez az arány, és 2021 végén ez elérheti az 58%-ot. Dave Ramsden kormányzóhelyettes elmondta, hogy a jegybank a piaci kötvények 70%-ában határozta meg a limitet, hogy elkerüljék a piac torzulását. Ezt a szintet a bank vélhetően nem lépi át 2021-ben a Nordea szerint, de a mennyiségi lazítás további növelésére nincs sok tere a Bank of Englandnek.

A bank elemzése szerint a felduzzasztott mennyiségi lazítás természetes következménye, hogy megnyitja az utat a negatív kamatok előtt.

Az angol jegybank már korábban is felvetette ennek a lehetőségét. Az ellenérv ezzel szemben az, hogy a bankok számára költségesebb lenyelni a negatív kamatokat a jelentős mennyiségi lazítás közepette, mint a kötvényvásárlások korábbi szakaszában lett volna. Könnyen lehet, hogy más papírok is a Bank of Englad felvásárlásának célkeresztjébe kerülnek majd a Nordea elemzői szerint.

Címlapkép: Getty Images

Forrás: google

Hozzászólások lezárva.