Az adózók javára döntött a Kúria

A Kúria először döntött érdemben a behajthatatlan követelésekre jutó áfa visszatérítésével kapcsolatos ügyekben – mégpedig az adózók javára. Az ítéletek több hasonló ügyben is utat mutatnak, sőt: a 2020-ban hatályba lépett szabályok alapján kért visszatérítésekben is segíthetik az adózókat.

<!–

<!– Piacesprofit_468/500×60/200_cikk_normal_content_1

activateBanner(‘Piacesprofit_cikk_normal_content_1’);

–>

A véglegesen behajthatatlanná vált követelésekre jutó áfa visszatérítése azóta van napirenden, hogy az Unió Bírósága előbb 2017 végén egy olasz ügyben, majd 2019-ben a magyar Porr-ügyben egyértelműsítette: az ilyen követelésekre jutó, már megfizetett áfát vissza kell adni az értékesítőnek.

Ugyanakkor a fenti ügyek nyomán beadott számos áfa-visszatérítési kérelem közül az adóhatóság többet is elutasított: vagy arra hivatkozással, hogy az áfa-visszatérítési igény már elévült; vagy arra hivatkozással, hogy a kérelem a rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközik. Míg az elévüléses típusú ügyekben a magyar bíróságok jelenleg az EUB újabb döntésére várnak, addig a rendeltetésszerű joggyakorlással kapcsolatos három ügyben a Kúria a múlt héten érdemben is az adózók javára döntött.

A NAV és az üzleti racionalitás

„Az adóhatóság ezekben az ügyekben azért tagadta meg az áfa visszatérítését, mert szerinte az adózó magának is köszönheti, hogy az adósától nem tudta behajtani a követelését” – magyarázza Fehér Tamás, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda partner ügyvédje. Ilyen esetben pedig úgymond <rosszhiszemű> az adózó részéről az, ha visszakéri a követelésére jutó áfát.

A kérdéses esetekben az adóhatóság úgy gondolta; nem jár el megfelelően az, aki azt követően is ad el árut a vevőjének, hogy a partner bizonyos korábbi számláit nem fizette ki. Ugyanakkor ismertek egyéb ügyek is, ahol az adóhatóság például azt kifogásolja, hogy az értékesítő nem a kellő gondossággal választotta ki az üzleti partnerét. Megint más esetekben az adóhatóság azt rója az adózók terhére, hogy az értékesítő nem küldött fizetési felszólítást az adózónak, vagy éppen azt, hogy az amúgy nyilvánvalóan behajthatatlan követelését a felszámolási eljárásban nem jelentette be.

Hozzászólások lezárva.