Ajándék üdítő a fogyasztás mellé: bizonylatolás

Hogyan kell bizonylatolni pénzárgépes értékesítésnél a kuponnal vett pizzához adott ajándék üdítőt? – kérdezte az Adózóna olvasója. Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: “Cégünk a Bónusz Brigádon hirdeti magát. A kupon értéke pizzára váltható be. Két pizza mellé adunk 2 db Pepsi Colát ajándékba, üzletpolitikai céllal. Kérdésem az, hogy tudjuk ezt a legszabályosabban és a leggyorsabban bizonylatolni pénzárgépes értékesítésnél? A kuponos értékesítést külön gyűjtőbe ütjük, de az ajándék colát hogyan kell kezelnünk ahhoz, hogy a készletnyilvántartás helyes legyen és ne minősüljön adómentes juttatásnak?”

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Az első, amit tisztázni kell, mi is az a Bónusz Brigád. Az oldalon a következő definíciót találtam: “a Bónusz Brigád a legnagyobb és a legsikeresebb magyar inspirációs portál”. Ebből eredően, a Bónusz Brigád fogalmat nem tekintem adózási kérdésnek, a kérdést úgy értelmezem, hogy a hirdetési oldalon mindenki számára azonos feltétellel, észszerű módon elérhető és értékében megfelelő üzletpolitikai engedményt adok. A kérdés arra irányul, hogy mi az üzletpolitikai ajándék, és arra, hogy azt hogyan lehet az áfában bizonylatolni.

A vállalkozások különböző módon próbálják értékesítéseiket ösztönözni. Egyes vállalkozások bizonyos mennyiség után adnak kedvezményeket (például éves forgalomra tekintettel adott árengedmények), míg mások konkrét üzletpolitikai céllal, egyéb feltételekhez kötik a kedvezmény érvényesítését (például termékértékesítéshez kapcsolt extra szolgáltatások, „egyet fizet, kettőt vihet” akciók, vagy esetünkben két pizza után 2 üdítő is jár).

Az üzletpolitikai célú árengedményeknek jogszabályban előírt feltételei vannak, amelyek megsértése esetén megdőlhet a kedvezmények általános forgalmi adó szempontból történő érvényesíthetősége, a fizetendő adó csökkentésének lehetősége.

Az első lépés annak eldöntése, hogy az adott akció milyen jellegű árengedménynek minősül. Ugyanis az általános forgalmi adóról 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) nagyon egyértelmű a mennyiségi árengedmény és a skontó tekintetében. Az értékesített mennyiség vagy az előre fizetés könnyen igazolható, így nincs szükség további feltételek bizonyítására.

Az üzletpolitikai célú árengedménynél az Áfa tv. garanciákat követel arra vonatkozóan, hogy a vállalkozások ne egyedi elbírálás alapján biztosítsák az árengedményeket, hanem valóban üzletpolitikai céllal, széles körben elérhetővé tegyék. A jogszabályban rögzített feltételek így garanciát biztosítanak az adóalap védelmére is. Mindazonáltal egy adott marketingakció során vékony lehet a határvonal, hogy milyen típusú engedményről beszélünk.

Nem mindegy, hogy azonnali engedményről van szó, amit a teljesítéssel egyidejűleg nyújtok és bizonylatolok, vagy a teljesítést követően a feltételek teljesülése után, és ekkor is bizonylatolom, a három szereplős pénzbeli engedményt nem is érintem.

Az üzletpolitikai célú árengedménynek tulajdonképpen 3 feltétele van.

Az Áfa tv. rendelkezései szerint [17. § (2)] üzletpolitikai célú árengedmények esetén az egyik fontos feltétel, hogy az engedmény pénzben kifejezett (adó nélkül számított) összesített összege ne legyen nagyobb, mint az árengedmény igénybevételére jogosító termékértékesítések vagy szolgáltatásnyújtások pénzben kifejezett értéke. Persze lehet pénzbeli azonnali, vagy termék, mint esetünkben. Ekkor természetben adott árengedményről beszélnénk, de ilyenkor is azt kellene vizsgálni, hogy az ingyenes üdítő értéke nem érheti el az eredeti vásárlás értékét. Akár pénzben, akár természetben biztosítjuk a kedvezményt, azt mindenképpen célszerű észben tartanunk, hogy az azonnali engedmény egy bizonylatolást, az utólagos adóalap-módosítás feltétele az eredeti számla módosítása két bizonylatolást jelent, ami mindenképpen többlet adminisztráció.

A második feltétel, hogy az árengedmény minden érintett, független fél számára azonos feltételekkel legyen elérhető. Az akciót nyújtó társaságnak azonban megvan a lehetősége arra, hogy különböző vevői csoportokat képezzen, és ha a kedvezmény feltételei ugyanazok, a vevőcsoportoknak nyújtott kedvezmény összege akár el is térhet, illetve arra is van mód, hogy a hirdetési felületen levő vásárlás esetén legyen a kedvezmény igénybe vehető, így tehát a vállalkozások tovább differenciálhatnak, és ezzel további vásárlásra ösztönözhetnek, hiszen nem kell minden vevőnek ugyanolyan mértékű és összegű árengedményt adniuk, csak azonos csoportokban, így nem lehet egyedileg mérlegelni a kedvezmény odaítélését.

A harmadik az Áfa tv.-ben felsorolt feltétel, hogy az árengedménynek megállapodásban rögzítettnek kell lennie. A feltételeket tehát előre rögzíteni kell, ami történhet külön megállapodásban, az akció meghirdetésével, vagy akár az üzletszabályzatban is. Bár az Áfa tv. a független felek tájékoztatásával összefüggésben nem írja elő az írásbeliséget, ahhoz, hogy biztosan érvényesíthető legyen az utólagos adóalapcsökkentés, javasolt írásban, előre rögzíteni az akció feltételeit.

Árengedmény számlázása

Az engedmény kizárólag az alapügyletet követően vagy azzal egyidejűleg nyújtható. Arra nincs lehetőség, hogy akár a természetbeni engedmény, akár más engedmény időben az alapügyletet megelőzze. Az engedmény lényege ugyanis pontosan az, hogy a felek között teljesüljön egy olyan ügylet, amelyre tekintettel engedményt adnak, azaz kell lennie egy olyan, már teljesített ügyletnek, amelyből az engedmény nyújtása történik.

Az Áfa tv. 71. § (1) a)–b) szerint az adó alapjába nem tartozik bele az engedmény címén elengedett összeg. Mivel az ügyletről szóló számlát a teljesítéskor kell kibocsátani és az engedmény összege a teljesítéskor már ismert, így az ilyen típusú árengedmény számlázása viszonylag egyszerű:

  •  „egyet fizet, kettőt kap” vagy „új előfizetőknek most plusz ajándék jár típusú akciónál (ahol pénzügyileg arról van szó, hogy két darab vásárlásakor fél áron vásárolható az áru darabonként);
  • ha rendszeres kapcsolatban lévő partnerünknek a korábbi hosszú távú kapcsolatra tekintettel azonnal alacsonyabb áron értékesítünk;
  • ha az egyszeri megrendelés (vásárlás) nagyságrendje (mennyisége, ára) miatt olcsóbb végösszegű szolgáltatást vagy termékértékesítést nyújtunk;
  • két pizzát vásárol, kap 2 üdítőt stb.

A számla kötelező tartalma az Áfa tv. 169. § szerint

Természetesen a termék értékesítőjének fel kell tüntetnie az eredeti ellenértéket (adóalapot és adót) és az engedményként elengedett összeget egyaránt a számlán [Áfa tv. 169. § i) pont].

Utólag megállapított árengedmény (csökkenti az adó alapját)

Az adó alapja utólag csökkenthető, ha az értékesítő a teljesítést követően ad árengedményt az Áfa tv.-ben meghatározott feltételek szerint [Áfa tv. 77. § (3) és 71. § (1) bekezdés a) és b) pontja alapján].

Az árengedmény fogalmába tartozó engedmény, díjvisszafizetés, árvisszatérítés adóalapcsökkentő, ha üzletpolitikai célú és a teljesítést követően lép érvénybe.

Továbbá az utólagos engedmény csak akkor gyakorol hatást az eredeti ügyletre és adóalapra, ha az engedmény nyújtója úgy dönt, hogy úgynevezett „számlázott engedmény” keretében adja az utólagos engedményt.

Az Áfa tv. 78. § (1) bekezdés b) pontja ugyanis kifejezetten előírja a módosítás szükségességét, amennyiben az adóalany utólagos engedmény okán kívánja csökkenteni az általa teljesített ügylet adóalapját.

  • A „számlázott engedmény” egyik tipikus esete az, amikor az eladó az engedményt ahhoz a feltételhez köti, hogy a vevő bizonyos határidőig használja a szolgáltatását (például internet- vagy telefonszolgáltatásnál a hűségidő után járó kedvezmény).
  • Az utólagos engedmények másik nagyon gyakori esete, amikor az eladó a rendszeresen nála történő vásárlás ösztönzése érdekében hirdeti meg, hogy bizonyos mennyiség vagy érték elérése esetén a tőle vásárló vevőjének árengedmény címén visszatérít bizonyos összeget (például kupongyűjtés, beváltható, levásárolható pontok). Ha a vevő eleget tesz a feltételeknek, akkor az ígért összeget az eladó visszafizeti vagy természetben teljesíti.

Az ilyen típusú kedvezményeket szaknyelven rabattnak is szokták nevezni.

Rabatt számlázása

Az eladó az eredeti kibocsátott számlát az árengedmény figyelmen kívül hagyásával, teljes értékben állítja ki. Az eredeti számlához viszonyítva az utólag kiállított árengedményes számla módosító számlának minősül. A rabatt esetén a vállalkozás dönthet úgy, hogy módosító számlát állít ki minden egyes korábbi kapcsolódó számlájához.

Ezzel tisztáztuk is a számla bizonylatot, több kérdésben is, mint amit feltett.

Nyugta kérdése

Az értékesítésről kiállított számlán, nyugtán úgy kell feltüntetni az engedményként adott terméket, mintha annak értékét a számlán/nyugtán szereplő termék eladási árából nyújtották volna. Ennek megfelelően a számlázásnál „kettőt fizet, hármat kap” akció esetén a számlán mind a három termék összértékét feltüntetik, a harmadik termék összegének értékét pedig negatív előjellel, engedményként.

Az Áfa tv. 173. § tartalmazza mi a nyugta tartalma, amelynek a)–d) pontja csak a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás adót tartalmazó ellenértéke feltüntetéséről rendelkezik, nem pedig annak levezetéséről – ettől függetlenül a magam részéről a levezetés mellett teszem le a voksom, különösen, ha a készletet is kezelni szeretné.

Előfizetési csomagajánlataink:

Hozzászólások lezárva.