Áfalevonás, ha előlegfizetés ellenére sem teljesít az eladó, szolgáltató

Többször felmerült kérdésként, hogyan kell eljárnia egy számla befogadójának, ha a számlakibocsátás ellenére nem valósult meg az adott ügyet, vagy a szolgáltatást nyújtó/terméket értékesítő fél nem a szerződésnek megfelelően járt el az ügylet teljesítése során. Még bonyolultabb kérdés, hogy hogyan kell eljárni, ha előlegfizetés ellenére nem valósul meg a teljesítés.

Hasonlóan a többi jogszabályhoz, az áfatörvény is alapvetően azt a koncepciót követi, hogy az adóalanyok a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően járnak el, és ezen jogszabálykövető eljárásra állapítja meg az áfakezelés szabályait. Ha egy teljesítés meghiúsul, vagy nem a megállapodásban foglaltak szerint valósul meg, akkor a teljesítésre kötelezett fél helyesbíti a számláját. Ha nem történt teljesítés, sztornó számlát állít ki, ha pedig a felek a nem szerződésszerű teljesítésre hivatkozva módosítják az ügylet ellenértékét, akkor az adóalap csökkenéséről számlával egy tekintet alá eső okiratot kell kibocsátani.

Természetesen a számlával egy tekintet alá eső okiratnak megfelel a helyesbítő számla kiállítása, vagy akár a sztornó számla és új számla kiállítása is (fontos figyelni az adatszolgáltatási kötelezettségre, hogy a korrekciós számlákat sorszámuk szerint is össze lehessen kapcsolni az eredeti ügyletről kiállított számlával).

Az ilyen eljárás kezelése egyértelmű: a teljesítésre kötelezett fél csökkenti az adó alapját, emellett az adófizetési kötelezettségét (amennyiben az ügylet az általános szabályok alá esett) az áfatörvény 153/B paragrafusának (1) bekezdése szerint, amely kimondja, hogy

abban az esetben, ha az adóalany által korábban megállapított és bevallott adóalap vagy az adóalany által korábban fizetendő adóként megállapított és bevallott adó csökken, az adóalany a különbözetet – ha az a fizetendő adót érinti, a 153/A § (1) bekezdése szerint megállapított fizetendő adót csökkentő tételként – legkorábban abban az adómegállapítási időszakban jogosult figyelembe venni, amelyben az eredeti számlát érvénytelenítő számla vagy az azt módosító számla a jogosult személyes rendelkezésére áll.

A vevőre vonatkozó előírások szintén egyértelműek a jogszabály 153/C paragrafus (1) bekezdése szerint, amely kimondja, hogy

abban az esetben, ha a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben utólag, az adólevonási jog keletkezését követően változás következik be, és ennek eredményeként az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege csökken, az adóalany a különbözetet abban az adómegállapítási időszakban köteles a 153/A § (1) bekezdése szerint megállapított fizetendő adó összegét növelő tételként figyelembe venni, amelyben a különbözet alapjául szolgáló, a 127. § (1) bekezdésében említett okiratot módosító vagy azt érvénytelenítő okirat az adóalany személyes rendelkezésére áll, de nem később, mint a módosító vagy érvénytelenítő okirat kibocsátásának hónapját követő hónap 15. napja, feltéve, hogy az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege közvetlenül olyan, a 127. § (1) bekezdésében említett okiraton alapul, amelyet más fél (hatóság) bocsátott ki.

Azaz leegyszerűsítve, a korrekció hatását mindkét fél önellenőrzés nélkül az adott időszakban számolhatja el, a teljesítésre kötelezett fél fizetendő adót csökkentő tételként, a korrekciós számla befogadója pedig a fizetendő adót növelő tételként veszi figyelembe ugyanezt az összeget.

Mi történik viszont akkor, ha a teljesítésre kötelezett fél nem korrigálja a bizonylatot (például azért mert vita merült fel a felek között a teljesítést illetően)?

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja a választ a kérdésre!

Előfizetési csomagajánlataink:

Hozzászólások lezárva.