A világ egyik legfontosabb mezőgazdasági vidéke tehetetlen a tengerszint növekedésével szemben

A klímaváltozás leglátványosabb jelei Európában egyelőre a folyamatosan megdőlő melegrekordok vagy az olvadó gleccserek. A világ számos táján azonban már tízezrek kénytelenek elhagyni lakhelyeiket az emelkedő tengerszint, az olvadó permafroszt vagy a vízhiány miatt.

Ilyen régió a közel 100 milliós Vietnam legsűrűbben lakott területe, a Mekong folyó torkolata. Több mint húsz millió ember él a Mekong-delta környékén, amely világszinten is meghatározó mezőgazdasági központ, a világ rizstermelésének ötöde innen származik.

Egy úszó piac a Mekong-deltában. Fotó: AFP

A régiónak azonban tíz év alatt egymillióval csökkent a lakossága az egyre nehezebb életkörülmények miatt. A Mekong-deltát hasonló jelenségek fenyegetik, mint a sűrűn lakott deltatorkolatokat a fejlődő világban, például a Gangeszét Indiában és Bangladesben vagy az Iravádit Mianmarban.

A jellemzően háromszög alakú deltatorkolatok a folyami hordalék lerakódásával alakulnak ki. Ebből fakadóan a deltatorkolatok földje kifejezetten termékeny, viszont az anyag puhasága miatt folyamatos hordalék-utánpótlásra van szüksége. Ha kevesebb üledék érkezik a folyón, akkor a part menti talaj erodálódik.

Ez a folyamat zajlik a Mekong-deltában is, ahol a folyó felső, kínai szakaszán megépített vízerőművek miatt kevesebb víz és hordalék érkezik Vietnamba. Egy vietnami minisztérium adatai szerint a torkolatvidék egyes részein évente 30-100 centiméterrel kerül beljebb a part az erózió miatt.

Vietnami kisváros és úszó piac a Mekong-deltában. Fotó: AFP

Ennél is nagyobb gondot okoz azonban a tengerszint emelkedése, ami Vietnamnál évi öt milliméter. “Olyan gyorsan emelkedik a víz szintje, hogy nem tudunk ellene védekezni” – mondta a BBC egyik korábbi cikkében egy vietnami kormányzati hivatal vezetője. Mivel a Mekong-delta rendkívül alacsonyan fekszik, a növekvő tengerszint miatt egyre nagyobb mennyiségű sós víz kerül a folyóba.

A só a vízben a parttól hatvan kilométerre is kimutatható. A folyó alsó szakaszán ezért ellehetetlenül a mezőgazdaság. Ezen a részen folyamatosan hagynak fel a rizstermesztéssel, és inkább rákot tenyésztenek vagy nádat termesztenek.

“Az időjárás drasztikusan megváltozott itt. A folyó egyre közelebb ér hozzánk, a talaj erodálódik, aminek a házunk is áldozata lett” – mondta a BBC videóriportjában egy házaspár, amelynek júliusban omlott össze a folyóparti háza.

A riportban megszólal egy másik házaspár is, amelyik földműveléssel foglalkozott a Mekong-deltában, de az egyre sósabb víz és a savasodó talaj miatt kénytelen volt az ország legnagyobb városába, Ho Si Minh-városba költözni, ahol robogók mosásából élnek. 

Egy holland kutatás szerint a Mekong-delta elmocsarasodása jóval gyorsabban megtörténhet, mint azt korábban várták. Azt mutatták ki ugyanis, hogy a torkolat átlagos magassága mindössze 0,8 méterrel van feljebb a tengerszintnél a korábban gondolt 2,8 méternél. Ez azt jelenti, hogy a növekvő tengerszint jóval hamarabb mocsárrá változtathatja a területet, és a kutatás szerint ötven év alatt 12 millió ember hagyhatja el a Mekong-deltát.

Világ klímaváltozás Vietnam Olvasson tovább a kategóriában

Hozzászólások lezárva.