A társasági adókedvezmények rendszere

társasági

A társasági adó esetében – talán nem meglepő módon – a számított adó nem lesz mindig azonos a ténylegesen fizetendő társaság adó összegével, ugyanis az adózók számára több adókedvezmény is rendelkezésre áll, amivel az adózó a számított adójának összegét csökkentheti.

A társasági adókedvezményeket vizsgálva fontos megemlíteni azt az általánosan érvényes szabályt, hogy jelenleg nincs lehetőség 100 százalékos mértékű adókedvezmény érvényesítésére, tehát a számított adó – az adókedvezmény hatására – nem csökkenthető nullára. Az adózó rendelkezésére álló adókedvezmények összegével a számított adó, legfeljebb annak 80 százalékáig csökkenthető fejlesztési adókedvezmény címén, és az így csökkentett adóból legfeljebb annak 70 százalékáig érvényesíthetőek az egyéb adókedvezmények.

Az adókedvezmények a társasági adóról szóló törvény alapján az alábbiak lehetnek:

  • fejlesztési adókedvezmény (80 százalékos korlát érvényesül),
  • látványcsapatsportok támogatása (70 százalékos korlát érvényesül),
  • filmgyártás támogatása (70 százalékos korlát érvényesül),
  • KKV beruházási hitel kamata utáni adókedvezmény (70 százalékos korlát érvényesül),
  • energiahatékonysági célokat szolgáló beruházáshoz, felújításhoz kapcsolódó adókedvezmény (70 százalékos korlát érvényesül),
  • és végül, talán egyúttal utolsó sorban az élőzenei szolgáltatás adókedvezménye (70 százalékos korlát érvényesül).

A 80 százalékos korlát szerinti fejlesztés adókedvezmény

Fejlesztési adókedvezményt meghatározott és a társasági adóról szóló törvényben felsorolt beruházások üzembe helyezése és üzemeltetése esetén veheti igénybe az adózó. Ilyen beruházásnak minősül például:

  • a jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű beruházás,
  • a munkahelyteremtést szolgáló beruházás,
  • a jelenértéken legalább 300 millió forint értékű, kisvállalkozás által megvalósított beruházás, aminek értékhatára 2021. január 1-től 200 millió forintra csökken,
  • a jelenértéken legalább 400 millió forint értékű, középvállalkozás által megvalósított beruházás, aminek értékhatára 2021. január 1-től 300 millió forintra csökken,
  • jelenértéken legalább 100 millió forint értékű önálló környezetvédelmi beruházás,
  • jelenértéken legalább 100 millió forint értékű alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést szolgáló beruházás.

Az adózó a fejlesztési adókedvezményt 13 adóéven át érvényesítheti a beruházás üzembe helyezését követő adóévben és az azt követő 12 adóévben, azonban dönthet úgy is, hogy azt már a beruházás üzembe helyezésének adóévétől figyelembe veszi azt.

A 70 százalékos korlát szerinti adókedvezményekről – röviden

1) Látványcsapatsportok támogatása

 Az adózót adókedvezmény illet meg a látványcsapatsportok, így a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda, a jégkorong és a röplabda valamelyikében működő, jóváhagyott sportfejlesztési programmal rendelkező sportszervezet, vagy látványcsapatsport fejlesztése érdekében létrejött alapítvány támogatása esetén.

A támogatás formája többféle lehet, így visszafizetési kötelezettség nélkül nyújtott pénzösszeg, térítés (ellenérték) nélkül átadott eszköz, ingyenesen nyújtott szolgáltatás, amelyeket az adótörvényben meghatározott jogcímekre lehet nyújtani. A jogcímek köre 2020. november 27-étől a járványügyi védekezéssel összefüggő egyes költségek támogatásával tovább bővült.

Az adókedvezmény figyelembe vétele szempontjából fontos, hogy az elsőként a támogatás vagy juttatás adóévében vehető figyelembe, utoljára pedig a támogatás vagy a juttatás naptári évét követő nyolcadik naptári évben lezáruló adóévben. Alaptámogatás mellett kiegészítő sportfejlesztési támogatás is nyújtható, azonban ez utóbbi nem minősül elismert költségnek, ezért a költség összegével az adózás előtti eredményt meg kell növelni.

2) Filmgyártás támogatása

2019. január 1-jétől kivezetésre került az adórendszerből az előadó-művészeti szervezetek támogatásának adókedvezménye. Megmaradt azonban a filmalkotás támogatásának adókedvezménye. A filmgyártás támogatása esetén az adókedvezmény összege a támogatási igazolásban szereplő összeg lesz. Itt is érvényes az a szabály, hogy az adókedvezmény elsőként a támogatás vagy juttatás adóévében, utoljára pedig a támogatás vagy juttatás naptári évét követő nyolcadik naptári évben lezáruló adóévben vehető figyelembe.

3) KKV-k beruházási hitel kamata utáni adókedvezmény

Ezt az adókedvezményi formát azok az adózók érvényesíthetik, akik a hitelszerződés, illetve a pénzügyi lízingszerződés megkötése adóévének utolsó napján mikro-, kis-, vagy középvállalkozásnak minősülnek. Az érvényesítés feltétele, hogy az adózó tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől hitelt vett igénybe, amely hitelt kizárólag ezen célokra használja fel. Az adókedvezmény mértéke ebben az esetben – figyelemmel természetesen az adókedvezményre vonatkozó korlátokra – a hitel után megfizetett kamat összege, amely kedvezmény összege állami támogatásnak minősül. A beruházást a hitelszerződés megkötésének évét követő 4 éven belül kell üzembe helyezni és az üzembe helyezésének adóévében, valamint az azt követő 3 évben nem idegeníthető el. A feltételek nem teljesülése esetén az igénybe vett adókedvezmény összegét késedelmi pótlékkal növelten kell visszafizetni.

4) Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházáshoz, felújításhoz kapcsolódó adókedvezmény

Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás üzembe helyezése és üzemeltetése esetén az adózót szintén adókedvezmény illeti meg. A kedvezmény elsőként az üzembe helyezést követő adóévben vagy az adózó döntése szerint az üzembe helyezés adóévében vehető igénybe, majd az ezt követő öt évben.

A 2020. december 27-étől hatályos szabályozás szerint az adókedvezmény immár nem érvényesíthető személygépkocsik esetében, kivéve az ún. nagy rakodóterű személygépkocsit. Ez a szabály a hatálybalépését követően megkezdett beruházásokra, felújításokra vonatkozik, a folyamatban lévőkre nem. Az adókedvezmény mértéke az elszámolható költségek jogszabályban meghatározott százaléka lehet, legfeljebb azonban 15 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

5) Élőzenei szolgáltatás adókedvezménye

Ugyancsak a jogszabályban külön fejezetet érdemlő adókedvezmény vehető igénybe az adózó által üzemeltetett vendéglátóhelyen megvalósult élőzenei szolgáltatás ellenértéke, díja után. A kedvezmény mértéke az élőzenei szolgáltatás adóévi nettó díjnak legfeljebb 50 százaléka, amely összeg de minimis támogatásnak minősül, továbbá az adókedvezmény érvényesítésekor az élőzenei szolgáltatás költségei nem elismert költségnek minősülnek, ezért azzal az adóalapot meg kell növelni.

* * *

2021. április 13-án megrendezésre kerülő előadásom során a cikkben is olvasható kedvezményes lehetőségeket mutatom be részletesen, gyakorlati példák segítségével. Várjuk jelentkezésed a kreditpontos ÉLŐ Online konferenciára >> Adó- és adóalap kedvezmények valamint azok legfrissebb változásai a társasági adó rendszerében – ÉLŐ ONLINE KÖZVETÍTÉS

Hozzászólások lezárva.